Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-31 / 5. szám

ereje és súlya előtt! Esztendőkhöz esztendőket és azokban minden áldást kívánunk a nagy császárnak. Közelebb pedig azt, hogy ragyogjon fel rá és eleddig diadalmas seregére mi- | előbb a döntő diadal napja és láthassa megalázva gonosz ellenségeit!

A TÁBORI LELKÉSZSÉG ÉRDEKÉBEN. Balogh Elemér pozsonyi lelkészünk a tábori lelkészség kérdésével régebben foglalkozik. Már 1913-ban indítványt terjesztett elő ez ügyben, amelyet a konvent is elfogadott. Újabban a Dunántúli Protestáns Lap 1914. évi 49. és 50. számaiban fejtette ki és számokkal igazolta azokat az elveket, amelyekre támaszkodva kell követelnünk a tábori lelkészség ügyének méltányos rendezését. E cikkeket a Hadügyminisztérium IX. osztályának előadója bekérte Balogh Elemértől, aki a Hadügyminisztériumtól 1915 január 19-én keltezett értesítést kapott, amely szerint „jeden falls wird die Zahl der reformierten Seelsorger der Verhältniszahl der anderen Christlichen Konfessionen voll entsprechen". E hirt örömmel vesszük tudomásul.

AZ 1914—15. TANÉV I. feléről szóló Értesítőket ^ pápai főgimnáziumunkban február hó 1-én fogják kiosztani. A vidéki tanulók szülőinek az igazgatóság küldi el s az aláirt Értesítőket február 10-ig kell visszaküldeni az igazgatósághoz.

NTÉPTANÍTÓK HADISZOLGÁLATA. Másfél hónappal ezelőtt a kultuszminiszter rendeletben fölszólította az elemi iskolák igazgatóságait, hogy terjesszék föl azoknak a tanítóknak a névsorát, akiknek fölmentése okvetlen szükséges, mert hiányukban fönnakadna a népoktatás. A kultuszminiszter ez irányban tanácskozást is folytatott a honvédelmi és hadügyminiszterrel, amelynek eredményeképpen arról értesítette most az igazgatóságokat, hogy a hadi szolgálat alól nem menthet föl senkit, még az iskolaigazgatókat sem. Az igazgatókhoz intézett leiratában a kultuszminiszter figyelmezteti a tanítókat, hogy vonuljanak be rendes időben csapattesteikhez. Németországban sem mentették föl a tanítókat a katonai szolgálat alól s ott most negyvenezer hatszáz tanító teljesít egy kimutatás szerint hadi szolgálatot.

A REF. LEÁNYEGYESÜLET Széky Aladárné buzgó vezetése alatt a mozgósítás óta fáradhatatlan kitartással vesz részt a hadbavonultak és hozzátartozóinak segítésében. Összegezve tevékenységét, meglep az az eredmény, melyet e szerény anyagi eszközzel munkálkodó egyesület felmutatni tud. Amig szükséges volt, minden szombaton kiküldte tagjait a vonatok elé, melyek katonákat és sebesülteket szállítottak, hogy tőle telhetőleg megvendégelje a hazáért küzdő és szenvedő hadfiakat; azonkívül vart 251 drb. inget 580 m. vászonból, melynek árát részben az egyesület pénztára, részben a tagok által eszközölt gyűjtés fedezte; 100 K készpénzt adott a hadbavoultak családtagjainak segítésére; kötött 117 pár lábszárvédőt, 6,0 drb. hósap38. oldal.

dunántúli Protestáns lap.

1915.

kát, 34 pár érmelegítőt, 12 pár keztyüt, melyhez a feldolgozandó pamut árának felét a ref. nőegylettőí kapta; az adventi Szeretetvendégségen 30 sebesült, de már a teljes gyógyulás utján levő katonát megvendégelt s a tiszta jövedelmet, 110 koronát, felküldte az Auguszta gyorssegély bizottsághoz a katonák karácsonyi ajándéka javára, Auguszta dobozokra. Csaknem szünet nélkül folytatja a gyűjtést az aranyat vasért mozgalom céljaira s amellett fentartja szokásos szombatesti összejöveteleit, hol Kis József esperes-lelkész és Szabó Imre segédlelkész bibliamagyarázatokkal és más vallásos irányú előadással, a ref. tanítónőképző növendékek pedig Kutassy Mariska igazgatónő, Beregszászy Hona gyakorló iskolai tanítónő vezetése mellett közhasznú felolvasással, szavalattal, ének- és zongoraszámokkal kötik le az egybegyűltek figyelmét, míg a kötőtűk és varrótűk serényen dolgoznak az északi és déli harctér magyar hőseiért.

pSZREVÉTELEK. Dr. Jókay-Ihász Miklós, Veszprém megye devecseri járásában t. b. szolgabiró, e címen igen érdekes és tanulságos két füzetet adott ki kézirat gyanánt, némely a háborúval kapcsolatos fontos és országos jelentőségű, közérdekű kérdések köréből. Felszólalása indokolásában nagy örömmel ismeri el, hogy a mostani közös, nagy veszély idején mindenki óvatosan igyekszik kerülni mindent, ami bármely tekintetben is a legcsekélyebb egyenetlenségre vezethetne. Erre törekszik ő is, mikor rámutat olyan helytelenségekre, amiket a nagy közvélemény is ilyeneknek tart és olyan szükségekre, amiknek kielégítését nem lehet a háború utáni időre halogatni. Felszólalásai éppen az összhang, összetartás és együttműködés további zavartalan fentartására irányulnak olyan helytelenségek ellen, melyek a tapasztalat szerint épen az összhang, összetartás és együttműködés megbontására, az általános közhangulat megrontására alkalmasak, sőt végeredményben a háború, a hadviselés céljának népszerűtlenségére és az intéző körök iránti bizalmatlanságra vezethetnek. Az Észrevételek igazán nagy szociális érzékről és igazságérzetről tanúskodnak az iró javára. Hangjuk igen meleg, őszinte s ezért megnyerő. Bizonyára ilyennek ítélték e lap olvasói is azt a részletet, amit im már harmadik számunkban bemutatóul és okulásul közlünk. Meleg rokonszenvvel üdvözöljük az ifjú jogtudóst, Dunántúlunk egyik nagybirtokosát és leendő vezérférfiát!

A VALLÁSALAP NEM FIZET HITKÖZSÉGI ADÓT.

Mint értesülünk, a pápai római katholikus hitközség a vallásalapra is, melynek e helyütt birtokai vannak, kivetette a hitközségi adót, ennek fizetését azonban a vallásalap megtagadta. Az ügy a vármegye közigazgatási bizottsága elé került, amely úgy döntött, hogy a vallásalap nem tartozik hitközségi adót fizetni, mert — mint jogi testületnek — nem állapítható meg a vallása.

AyiELÁBRA a héten adakoztak: Kötse Istvánná őnagy- 1 sága 10 K, Lakatos Károly igazgató-tanár Komárom, 2 K; Martsa Sándor lelkész Alistál, 5 K; Boross