Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-19 / 51. szám

406. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP Í915. idővel, amelyet egy-egy tantárgy feldolgozására for­dítani lehet. Mert míg a régi tanterv általános voná­sokban határozta meg a tanítás anyagát, addig a tankönyv készítésére vállalkozó szakember korlátok és formaságok közé nem szorítva, úgy alkotta meg köny­vét, hogy terjedelmileg és tartalmilag igazán az elemi iskolai tankönyv jellegét viselje magán. Az új tanterv cimekben összegezett kerete nyomán pedig súlyra és ívszámra gyártódnak a tankönyvek. Lényegileg tehát ugyan a tantervben keresendő a hiba, de a túlzás tényleg a tankönyvek szertelen, bő lére eresztett anyaghalmozában, túltengésében rejlik. El kell ismernünk, hogy az új állami tanterv modern paedagógiai tapasztalatok alapján leszűrt, igazán értékes tanítói tervezet. Egy magas szellemi nivón álló nemzet kultúrájának tükre. Mint ilyent, erőszakos revízió alá venni vagy éppenséggel megnyirbálni akarni nem lehet. Ez bizonyos mértékű visszaesést, sőt maradiságot jelen­tene. De igenis alapos revízió alá kell venni a tan­könyveket, a tanykönyv Írást, hogy minőségileg úgy dolgoztassék fel a tantervben előirányzott anyag, hogy az a feldolgozásra fordítható idővel arányban álljon. Hiszen nincs olyan tantárgy, amelyet egyszerű irály­­lyal, de amellett röviden és velősen meg ne lehetne írni, meg ne lehetne szerkeszteni és pedig oly töké­letességgel, hogy ez által a tanterv modern intencióján és szellemén csak egy makulányi csorba is essék. Nem túlzók akkor, amidőn azt állítom, hogy sok olyan tankönyvet kellett évek során át sutba dobnunk, amelyek a gyakorlatiasság szempontjából sokkal értékesebbek voltak és sokkal inkább hivatva voltak eredményt szol­gálni, mint újabban megjelent könyveinknek szinte beláthatatlan sorozata között nem egy. Ha éppen a modernizálás a főcél, nem okosabb és célravezetőbb volna-e inkább olyan tankönyveknek átdolgozása vagy átjavítása, amelyeknek kiválóságát az általános használat és az általános kereslet fényesen igazolta ? Égető szükség van-e folyton egészen újonnan Írott tankönyvekre akkor, amikor tulajdonképpen a lényeg­nek ugyanannak kell lennie, mint az előbbi, a még előbbi és a legelőbbi kiadásokban ? Ha az utóbbi évtized alatt végbemenő tankönyvekkeli kísérletezés tortúráján elgondolkozunk, tarthatatlannak kell monda­nunk az állapotokat s oda kell teljes erővel hatnunk, hogy ez a kérdés mielőbb rendezve legyen s ne ismét csak kísérletezés maradjon, mert ennek a kér­désnek tökéletes megoldásáig a tanítás rendje állandó zavaroknak lesz kitéve. De azt különösen is hang­súlyoznom kell, hogy a legújabb kiadású könyveknek terjedelmükre és tartalmukra nézve a minimális anya­got lesz szabad felölelniük. Tekintetbe kell venni ugyanis azt a fontos körülményt, hogy egyházkerü­letünk iskoláinak 90%-a osztatlan iskola. (Az 1 és 2 tanítós iskola ugyanis egyenlő elbírálás alá esik.) Az állami tanterv különös tekintettel van e körülményre s a legmesszebbmenő jóindulattal enged az osztatlan iskola tanítójának olyan kiváltságokat, amelyek nehéz és sok körültekintést igénylő munkáját megkönnyítik. Nagy kár, hogy az állami tervhez csatolt utasításnak eme része nincs a mi felekezeti tantervvünkkel is huzamba állítva, mert egyházkerületünknek majdnem általánosságban az osztatlan iskola munkabírásával kell számolnia akkor, amidőn megfelelő tankönyvek megalkotását szorgalmazza. Az osztott és osztatlan iskola munkaideje úgy aránylik egymáshoz, mint 1 : 4. Világosabban szólva, a teljesen osztott iskola heti 145 óraszámához az osztatlan isko­lának csak heti 32 órája viszonylik. Ehhez járul még rendszerint az osztatlan iskola túlzsúfoltsága s a tan­évnek rövid volta. Hogy van az tehát, hogy az állami osztatlan nép­iskolák az új tanterv szelleme mellett mégis megtudnak küzdeni mind ama nehézségekkel, melyeket a feladat reájuk ró? Kétségkívül azért, mert kizárólag osztatlan iskolák számára szerkesztett egyetemes tankönyveket használnak, melyek számot vetnek a falusi viszonyok­kal, a falusi iskola sajátos helyzetével! Igenis, miként sok oldalról hangsúlyozva volt már, az osztatlan isko­lának egyetemes jellegű kézikönyv kell, olyan, mint a „Falusi iskolák olvasó tankönyve“ c. kiadvány, mely pompás stylusával, módszeres összeállításával, kitünően sikerült anyagválasztásával egyike a legbrillánsabb nép­iskolai kiadványoknak. Ebben kell megtalálnunk a kérdés végleges meg­oldását s meg is találhatjuk azt anélkül, hogy a tan­terv lényegét megbolygatnék, mert hiszen ezzel kap­csolatban az állami tervezetet kellene elsősorban sike­rületlen alkotásnak tartanunk. . IFJ. STERN LIPÓT PÁPA, kossuth-u. 31. I Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. = Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és r kelengyék elkészítését. = Lelkiismeretes és előzékeny kiszolgálási 1 r-—-—n —— | .1 1 ............. 1 1 ■ ■ ■n *—■— —M

Next

/
Thumbnails
Contents