Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-12 / 50. szám

50. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Máté ev. 22. 15—21. Valóban drámai ez a jelenet. A figyelmes olvasónak, vagy hallgatónak minden idegszála megfeszül, mikor látja, hogy milyen alattomos gonoszsággal készülnek az Úr tőrbeejtésére. A jeruzsálemi diadalmas bevonulás után még izzóbb a farizeusok gyűlölete Jézus iránt s ez az izzó gyűlö­let most már támadásba fog. De nem nyílt sisakkal, hanem az alázatos hizelkedés álarcával; nem egyenes utón, hanem a fondorkodás rejtekajtói mögül intézik á támadást. A jelenet megérthetése végett tudnunk kell azt, hogy Krisztus előtt 64-től fogva Zsidóország a római biro­dalom fenhatósága alá rendelt adófizető tartomány lett. Voltak ugyan neki nemzeti uralkodói is (a Heródesek), de mert ezek római segítséggel foglalták el Jeruzsá­lemet s igy teljesen Rómától függőitek, uralkodásuk a nemzeti királyságnak árnyéka volt csupán. Adott ugyan Róma a zsidóknak uralkodót, helytartót, név­leges királyt, sőt meghagyta nekik az egyházi igaz­gatást is, de a törvénykezést és az adóügyet — az állami élet eme tulajdonképeni alapját és feltételét — elvette tőlük. Ez fájt pedig a legjobban nekik. A tör­vény népe megfosztva az önálló törvényhozás jogától! A Jehova választottja a pogány római adózó jobbá­gyává alacsonyítva ! . . . A büszke farizeusok hazafias lelkét fájdalmas elkeseredés fogta el, valahányszor erre gondoltak. A heródiánusok pártja ellenben meg­alkudott a körülményekkel, gondolván, hogy igy lega­lább nincs minden elveszve, ha árnyékszerü is, de legalább van nemzeti uralom. Természetes, hogy e két párt örök ellenkezésben, éles viszályban állott egymással. Egy valami azonban összehozta őket. Ez az egy valami felejtetni tudta a heródiánussal a farizeus céltalan és meddő hazafias­kodását, a farizeussal a heródiánus nyomoru megal­kuvását ; a Názárethi iránt érzett gyűlölet, a Názárethi elvesztésének vágya. E közös vágy megvalósulhatása céljából tárgyaltak is: a farizeusok követeket küldöttek hozzá, részben tulajdon tanítványaik, részben a Heródes­­pártiak közül való ifjakat. Azért e két pártból, mert ezek voltak homlokegyenest ellenkező véleményen a nemzeti élet legsarkalatosabb s ez időben legégetőbb, legkényesebb kérdésében: az adófizetésben. A fari­zeusok szerint Zsidóországnak szabaddá ^és függetlenné kell lennie, a pogány nem lehet a választott nép ura, le kell rázni a római igát bármiként is, mert a Jehova népe nem lehet a pogány adófizetője. A Heródes-397. oldal. pártiak viszont úgy gondolkodtak, hogy mert felszaba­dulni úgy sem tudnának, helyesebb belenyugodni a változhatatlanba, mintsem hasztalan erőlködéssel a nemzeti helytartóságot, az egyházi ügyek igazgatását, szóval az önálló nemzeti élet eme maradványait is könnyelműen kockára vetni; a Heródeseket támogatni kell, mert az ő uralmuk megszűntével mindent elborít a római hatalom tengere; a kívánt adót is szívesen meg kell fizetni, mert ezzel legalább biztosíthatja jelen állapotának fennmaradását az ország. íme a két véglet. S ennek a két pártnak az emberei most együtt vannak az.Úr előtt s együtt próbálják elejteni. Oh milyen kevéssé ismeri e csoport Jézust! Ha ismerné, nem merné a hizelgés hazug szavára nyitni ajakát! Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel. Ha ismerné, nem merne ily gonosz szándékkal jönni eléje s ilyen cselvető kérdéssel fordulni hozzá: Mondd meg azért nekünk, mit gondolsz, szabad-e a császár­nak adótfizetnünk, vagy nem ? Tagadhatatlan, hogy a kérdés ravasz elmésséggel van megválasztva. Ha igen-nel felel az Úr, a farizeusi csoport ítélete harsan feleletére: hazaáruló — s ilyen­nek kiáltják ki az egész nép előtt is. Ha felelete tagadó, a heródiánus csoport vágja a szemébe s vádolja be a római császárnál is: rendbontó, újító, lázító. Mit gondolsz: Szabad-e a császárnak adótfizetni ? tapad minden szem kérdőleg az Úrra, várja minden szív kaján kiváncsisággal feleletét a csoportban. Felel-e]s hogyan ? kérdezzük mi is a féltő szeretet meleg érdek­lődésével. Képmutatók! Mit kisértgettek engem? Felel nyu­godtan. A sok torzalak mellett milyen hatalmasan öntudatos, a sok gonosz szándékkal szemben milyen tökéletes és felsőbbséges az Úr. Mit hízelegtek, mit kisértgettek, mit képmutatóskodtok; ismerlek titeket, nem félek tőletek. Mutassátok az adópénzt — mondja. S mikor a kezébe adnak egy dénárt, kérdezi: Kié ez a kép s ez a felírás ezen a pénzen ? Mondának néki: a császáré . . . Adjátok meg azért ami a császáré, a császárnak, és ami az Istené, az Istennek: A kisértők elcsodálkoznak e váratlan felelet hallatára, s megszégyenülve elsompolyognak ... Mi azonban, kik szerető és szeretett testvérei, barátai, hívei, meg­­váltottai vagyunk Urunknak, maradjunk még pár pil­lanatig mellette s elmélkedjünk e kijelentésszerü válasz mélysége és bölcsessége felett. legszebb karácsonyi- és újévi ajándék a könyv. Olcsó képes- és meséskönyvek, ifjúsági iratok, regények, legújabb zenemű-újdonságok. Naptárak 19KS. évre. divatos levélpapír különlegességek, remek kötésű ének- és imakönyvek, festő-, rajz- és írószerek kaphatók; Kis Tivadar könyv-, zenemű- és papirkereskedésében fápán, Tő-utca 21 sz. Telefon 9. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents