Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-31 / 5. szám
34. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. idejök, sem pénzök nincs megtanulni. Hisz már kisdiák korukban tanulótársaik tanításával kell keresni kenyeröket és tölteni idejöket, később pedig annyi millió a dolguk és oly sovány a fizetésük, hogy e mellett olyan nyelv tanulására, melynek az életben úgy szólván semmi gyakorlati hasznát nem veszik, nem gondolhatnak. Talán ez utolsó mondatom visszatetszést szül, pedig az szinigazság: az alföldi, dunántúli, székelyföldi tiszta magyar falvakban, hol a reformátusság túlnyomó nagy része lakik, a német nyelvnek abszolút semmi hasznát venni nem lehet; legalább a közönséges gyakorlati életben nem. Azt pedig, hogy külföldi utazásokat tegyen akár mulatságból, akár ismereteinek, tapasztalatainak hasznos gyarapítása végett, azt a szegény református papnak megint csak nem engedi sem a pénze, sem az ideje. Még a német egyetemek felkeresése sem valami kecsegtető számára, mióta ott a kizárólag magyarok számára alapított ösztöndíjakat — mint saját tapasztalataimból tudom — előbb kapják meg a szász és cseh theológusok, mint a magyarok. Ez utóbbi kérdésről is sokat lehetne csevegni, de erről majd máskor, békésebb időben. Arról szó sem lehet, hogy mondjuk, a magyar pap, ha németül tud, az osztráknémetek számára is istenitiszteletet tarthasson, hiszen bármily tökéletesen bírná is a német nyelvet, ami a legritkább eset, még sem lehetne képes állandó prédikációk tartására egy idegen nyelven; a német pap pedig még kevésbbé volna képes magyarul prédikálni. Csehül pedig meg sem tudna szólalni a magyar ref. pap, mert ha tényleg kivételesen tud is valamely szláv nyelven, úgy az csakis valamely hazai nyelv lehet, de semmi esetre sem a cseh. A katonai lelkészi szolgálat közössé tétele tehát, ha valakinek agyában ez a megoldás esetleg meg is születne, gondolatnak is a legnagyobb abszurdum volna, amit azt hiszem épen széles látókörű és gyakorlati érzékkel biró hadvezetőségünk perhorreszkálna leginkább. Az osztrákok számára tehát egészen külön tábori lelkészekről kell gondoskodni, és egészen külön magyarok számára is. Hangsúlyoznom kell tehát, hogy a fentebb elmondottak alapján a szláv nyelv megkivánásának a ref. lelkészeknél semmi célja sem lévén, ez a feltételek közül okvetlenül törlendő. Kivánatos továbbá a német nyelv tudását is, legalább a ref. papok nagyobb részére nézve a feltételek közül kihagyni és a többiekre nézve sem oly mértékben megkívánni, mint ma. Reméljük, hogy ez meg is fog történni, mert a célszerűség és közérdek azt kívánja. A tábori lelkészi szervezet tekintetében még egy kérdésről akarok szólni. A katholikusoknak van külön tábori püspökjük is, ki mint épen az utóbbi napokban is olvashattuk, a katholikus katonai lelkészi szolgálatot a harctereken és a kórházakban egyaránt egységesen felügyeli és ellenőrzi. Miért nincs szervezve a protestánsok számára is tábori püspöki állás? hasonló célból, hasonló ügykörrel, hasonló ranggal és fizetéssel ? Ez szintén teljesen érthetetlen. Hiszen a viszonosság ezt megkívánná, a viszonosság pedig törvényből folyik, a törvény mindenek felett álló szent szava állapítja tehát ezt meg! (1848:XX) azonkívül, hogy a méltányosság és gyakorlati szükség is megkívánja ezt. Szerveztessék tehát mielőbb a protestáns tábori püspöki állás, költségkímélés céljából együtt a két protestáns, sőt az unitáriust is ideértve, három protestáns egyház számára, de mindenesetre külön Magyarország, illetőleg a magyar katonaság részére, a magyar protestáns tábori lelkészi szolgálat ellenőrzésére és felülvizsgálására. A protestáns tábori püspöki állásra vonatkozólag, épen általam igen nagy mértékben tisztelt és rendkívül nagyrabecsült helyről történt olyan ellenvetés, hogy a magyar közjog szerint törvényes hozzájárulás nélkül a katonai kormánynak új állást szervezni nem lehet. De hiszen itt nem is egy merőben új állás szervezéséről van szó, hanem egy olyan állás felállításáról, melyet épen egy fennálló és hatályban levő törvény rendel: az 1848: XX. törvénycikk, és melynek eddig fel nem állítása egyenesen mulasztás volt a törvénnyel szemben s egyenesen a magyar közjog és a viszonosság és egyenlőség elvének sérelme. Ugyanis az 1848: XX. t.-c. kimondja a bevett vallásfelekezetek közötti viszonosság és egyenlőség elvét, másrészt pedig elrendeli a tábori lelkészi szolgálatnak ez elv alapján való szervezését. A tábori lelkészi szolgálatra nézve részletesebb törvény nem is intézkedik máig sem ; ennek alapján lett az szervezve eddig is, bár sajnos, nem egészen a törvény szellemében. A katholikus A nagy háború könyvei! A nagy háború anekdota kincse.... 2‘— K Tábori levelek......................................... 2 Csataképek.............................................. 2 A 42-ős mozsarak. Regény. Krúdy Gy. 2 Mit kell tudni a háborúról mindenkinek —*40 Azoknak, akik szenvednek . . . Irta : Aimér Blech......................................... L50 Ausztria és Magyarország hadserege. Irta: Pilch Jenő honvéd őrnagy. Hadseregünk ismertetése. A fegyveres erő tagozása, mozgósítás, felvonulása^ vezetés szervei, a háború lefolyása stb. —*60 K A modern háború eszközei. Újkori tüzérség. Harc a tenger alatt. Irta: Archibald William........................................—’60 K Háborús imakönyvek nagy választékban kaphatók KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében PÁPÁN. Postafiók 12. szám ==a A háború megértéséhez szükséges jó térképek minden harctérről raktáron vannak.
