Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-05 / 36. szám
36. szám. DUNÁNTÚLI PFOTESTANS LAP. 287. oldal. átkutatása alapján rendszeres képet alkot Dévay vallási gondolkodásáról (18 — 14. I.), melyet két főpont köré csoportosít: mit tartalmaz a reformátor szerint a kér. hit? és milyennek kell lenni a kér. életnek? A Ill.-ban, mely munkájának központja és legfontosabb része, Dévay forrásainak a lehetőség szerint való fölkeresése alapján, nyomról-nyomra kimutatja összehasonlítás útján, a külföldi reformátoroktól való irodalmi függését (41 — 154. 1.). Végül a IV.-ben, a 2. és 3. fejezet eredményének egybevetése után, megállapítja Dévay reformátori igehirdetésének theológiai tanirányát és jellegét (155—179. 1.). A 180. lapon felsorolja a felhasznált műveket, a 181-en az értelemzavaró sajtóhibákat, 182. üres, a 183. lapon tartalom jegyzéket ad. Általában véve, dicséret és elismerés illeti szerzőt műve megírásáért, azért a nagy fáradtságért, széleskörű kutatásért, alapos egybevetésért, mellyel Dévay műveiből megállapítja, mit vett át külföldi reformátoroktól. Hogy legtöbbet merített nagy mesterének, Melanthonnak „Loci communes“-ébő\, még a Dévayt kálvinistának tartók is jól tudták. Révész most ezt, egymással szembe állítva a párhuzamos helyeket, szépen kimutatja. Ezért választotta müve külső alakjául a nagy negyedrétü formát. Ebben az összehasonlító részben közöl velünk Kálvin „Institutio“-jában feltalálható parallel helyeket is. Ha még újra tanulmányozza Dévay munkáit, különösen hittanát, (A tiz parancsolatnak stb.) talál abban még több Kálvinra visszavezető gondolatot. Az Institutio megjelenése éve után ép Báselben tartózkodó Dévayt nem hagyta érintetlen ez a világra szóló munka, aki a tiz parancsolatot és az úrvacsoratant 1536. és 1537. évi külföldi s ez idő alatt báseli érintkezései alapján, magyar nyelvű munkájában már Kálvin értelme szerint magyarázza és fejtegeti. Dévay latin nyelvű munkáiban már csak azért sem igen lehet mást, mint Melanthon Loci communesének a hatását találni és keresni, mert az Institutio 1536-ban jelent meg, tehát már kész munkáját ennek olvasása ha némely pontozatokban nézetét megingatta is, mindjárt nem dolgozhatta át. Nagyon alkalmas tárgyul szolgálna és mintegy önként kínálkozik a bővebb fejtegetésre annak megállapítása, hol, miben és mily irányban tér el Dévay magyar nyelvű műveinek hittani álláspontja a latin munkáitól ? Mert eltér és ha eltér, akkor annak alapja az Institutio hatására vezetendő vissza. Fájdalom, arravonatkozólag nincs történeti adatunk, hogy Kálvinnal Báselben személyesen is tárgyalt, de a következmények nem zárják ki azt, hiszen hosszabb ideig való itteni tartózkodása alatt az megtörténhetett. Tény azonban, hogy 1538-ban megjelent magyar műveit 1536 őszétől, külföldi tartózkodása idejétől kezdve módjában volt átdolgozni a Kálvin Institutiojának hatása szerint. Szerzőnk azt csak sejteti a nürnbergi lelkész barátjával, Dietrich-el való nézeteltérés tárgyalásával (8—12.1,) és adat hiányában a latin és magyar nyelvű művei közt megállapítható eltérésből kellett volna Dévaynak a helvét reformátorokhoz való csatlakozását kimutatni, s tán neki is jutott rész a wittenbergi concordia kialakulásában ? Messze vezetne fejtegetésem, ha a felvetett kérdéseket bizonyítani is megkísérelném, csak jelezni kívánom, hogy mindazok, akik Dévayt a kálvini irányú reformáció terjesztői közé számítják, jól tudják, hogy erről akta szerüleg csak 1538 után lehet beszélni. Szerzőnk megelégszik annak megállapításával, Kálvin úrvacsora tanának hazánkban való terjesztését és hirdetését egy évtizeddel előbbre tehette, vissza vonja azonban egy népszerű feldolgozásban igen alaposan és szépen bizonyított tételét, melyben Dévayt, igen helyesen, első magyar kálvinistaként szerepeltette. Kár. Hiszen mindenki tudja, hogy teljesen a Kálvin értelme szerint való reformációról később lehet beszélni csak. Dicsérem szerzőt szép munkájáért s azért az anyagi áldozatért, hogy azt saját költségén kiadta. Ez utóbbi körül való keserű tapasztalatai ne vegyék el kedvét a munkálkodástól. Ajánlom azért megszerzésre minden magyar protestáns egyházunk múltjáról olvasni szerető érdeklődőnek. Dr. THURY ETELE theol. tanár. WWW)WfifffffifWif VEGYES v\7j Gyászhir. Részvéttel értesülünk Bélák István úrnak, a veszprémi ág. hitv. ev. egyházmegye felügyelőjének elhunytáról. Benne Knopp Árpád úr apósát gyászolja. Igaz részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: „Konkoly Thege Béla ny. kir. törvényszéki biró maga és gyermekei Miklós, István, Matild, Gizella és Ilona úgy a rokonság nevében megtört szívvel jelenti, hogy hőn szeretett neje, a legjobb édes anya és rokon, Konkoly Thege Béláné szül. Ricsovits Matild 1915. évi augusztus 25. napján d. u. 1 órakor életének 51, bol-RÉGNER PÁL dFszfestö É? PÁPA. TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL I — TÖBB KIÁLLÍTÁSON KITÜNTETVE I — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA! — ELVÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. — CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! - MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK!
