Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-20 / 25. szám
Huszonhatodik évfolyam. 25. szám. Pápa, 1915 junius 20. DDNÄNTDLI PROTESTÁNS í LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős == szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4-50 K)r hirdetések, reklamációk: Faragjó János főmunkatárs címére küldendők. HÁBORÚ ÉS NEVELÉS. ntalan halljuk, hogy a háború a barbár korszak maradványa, az emberiség szégyene, mely századok munkájának gyümölcsét, a művészet remekeit s erkölcsi értékeit semmisíti meg s hogy minden rosszat és szenvedést a háború idéz elő! Ám ha a dolgok mélyére tekintünk, látjuk, hogy a háborúról elterjedt ezen általános vélemény tévúton jár. A háborút a természet örök törvénye teszi elkerülhetienné s az örök béke csak hiú ábránd, mit naiv gondolkodás vet felszínre, mert a béke a kiontott vér piros virágából fakad s mint gyümölcs, virág nélkül, fény, árny nélkül, béke sem lehet háború nélkül! Nem áll tehát, hogy a háború az emberi kultúrát semmisíti meg, sőt ellenkezőleg, a háború is a kultúra terjesztésének tényezője. Mint minden a nap alatt, a szép, jó és igaz fogalma s vele a művészet, erkölcs és tudomány is változik s haladnia kell ! A háború rombolása fejlettebb felfogás és világnézet talaját egyengeti, s a kultúrának nem megsemmisítését, hanem megújhodását hozza létre ! A szántó-vető is barázdát von, hogy a hasznos növény fejlődésére az alapot teremtse meg. Ilyen felforgató, de mégis szükséges kulturmunkát végez az élet szántó vasa, a háború is! Felfordulást teremt, hogy rendet hozzon létre, felkölti az emberekben a fenevad szenvedélyt, hogy borzalmainak hatása alatt közelebb hozza Istenéhez és embertársaihoz, a jóra fogékonnyá, erkölcsösebbé tegye s feladatának felismerésére vezesse! Ezért a háború a kulturális fejlődés egy-egy korszakának jelzője, mely új irányok és gondolkozások keletkezését, az emberi szellem megújhodott erőkifejtését mutatja s új eszmék magvát hinti el. S miként a betegség az emberi szervezet működésének megzavart rendjét állítja helyre, a háború is gyógyulási folyamat, mely bármily borzalmas és pusztító is, az általa előkészített békében az emberi boldogság csirái fakadnak. Az örök igazság törvénye, a rend, mely a Chaosból világokat, a háború féktelen dühöngéséből békés fejlődést, a halálból új életet teremt. S mert minden pillanat, perc és nap elmúlta egy másiknak ad létet, minden ember halála egy új élet fakadását s feltámadását sejteti velünk. Miként minden rendellenesség, mely a természet egyensúlyát zavarja, ellenhatást idéz elő s vihart okoz, akként az állam és társadalom rendjének megzavarása háborút, ez pedig az egyensúly helyreállításával békét hoz létre. A természet törvénye, hogy minden fejlődés bomlást idéz elő, s mivel az ember élete fejlődési folyamat, szükségkép következik, hogy célja és tartalma állandó forrongás és küzdelem legyen, küzdelem a létért és boldogulásért 1 A tudomány és művészet bomlását a secessioban, a szokások elfajulását a divat szertelenségeiben, az erkölcs és a vallás sűlyedését a forradalom orgiáiban s őrült féktelenségeiben szemléljük s mint erjedés a salakot, vizáradat a szemetet, akként hozza felszínre és veti ki magából a háború is az erkölcsi sűlyedést és rothadást. Ezért majd minden háború a kultúra jegyében születik s az orosz-japán háború is, amely oly csúfos kudarccal végződött, az orosz kultúra cégére alatt indult meg. Láttuk, hogy a háborút megelőző jelenségként a bomlás jele a parlament obstrukciójában mutatkozott s miként a viharfelhő folytonos dörgésével s a földrengés félelmes morajával jelzi közeledtét, a világfelfordulás kitörését orvgyilkosok bombája és revolver lövése árulja el. Sfs * * A háború nemcsak ellenségeink, de önmagunknak megismerésére is tanít, feltárja a világ előtt ismeretlen erényeinket, hazaszeretetünket, királyhűségünket, vitéz voltunkat. Önérzetünk emelésére, gondolkozásunk, kötelességtudásunk, nemzeti érzésünk és erkölcseink memesbítésére hat, a társadalmi osztályok közti ellentétek kiegyenlítésére, egyetértés és összetartásra buzdít. u
