Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-23 / 21. szám
166. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. években — jelentéktelen hullámzástól eltekintve — egy színvonalon állott, az 1913—14. tanévben 3120-szal alább szállott. Ugyanitt a református je llegü iskolába járók száma 1036-tal, a másjellegü iskolákba járók száma pedig 3616-tal esett, mig az iskolákba egyáltalán nem járók száma emelkedett 1532-vel. Megállapítható tehát, hogy nemcsak a tankötelesek száma csökkent, hanem azok beiskoláztatása is hanyatlott és pedig százalék szerint 84%-nM 82%-ra-Végeredményében, ha és amennyiben a statisztikai kimutatások hü képet rajzolnak elénk, sajnos valóságként kell megállapítanunk hogy ref. felek, népoktatásunk eksztenzivitását tekintve nem fejlődik abban az arányban,amint azt úgy egyházi mint nemzeti nagy érdekeink kivánnák. Mint feltűnő, sürgősen orvoslást kívánó fogyatkozást említjük fel, hogy amint az egyházkerületi statisztikai gyüjtőivekből konstatálható, két egyházkerületben, nevezetesen az erdélyi és tiszáninneni kerületekben az átlagot is tetemesen túlhaladhatja a csonka, nem 6 oszt. népisk. száma. Az előbbiben 131 iskola közül 56 — 29% —, az utóbbiban 414 iskola közül 73 — 18%. Egyházunknak nemcsak belső-, egyházi és valláserkölcsi, hanem az újabb választójogi törvények következtében elsőrendű politikai érdekei is elengedhetetlen és elodázhatatlan kötelességévé teszik népiskoláinknak teljes 6 osztályúvá fejlesztését. Ebben az irányban tehát felsőbb egyházhatóságainknak a legnagyobb eréllyel és határozottsággal kell a cselekvés terére lépni. A statisztikai adatok közül kiemelendőnek tartjuk még népiskoláink fenntartásának terheit. A m. tanévben 7,401.178 K fordíttatott ref. népiskoláink fenntartására, 947.367 K-val több, mint az előző évben. Ez az összeg a teherviselés forrása szerint a következőleg oszlik meg : Egyházi és alapítványi jövedelemből 3,961.150 K (előző évben 3,939.808 K, ez évi több 21.342 K-val). Államsegélyből 2,890.406 K (előző évben 2,016.241 K, ez évi több 874.165 K-val. Községi vagy más segélyből 550.622 K (előző évben 500.702 K, ez évi több 49.860 K-val). Amint ezekből a számadatokból látható, a fenntartási költségek közel egy millió koronával való emelkedése túlnyomó részben az államsegély bőségesebb szolgáltatásának következménye, ami viszont a községi és felekezeti tanítók illetményeit újabban rendező törvény életbeléptetésének eredménye, amely törvény tanítóink anyagi helyzetét, nem minden jogos kívánalmat kielégítőleg ugyan, de általánosságban mégis jelentékenyen javította. SIMON KÁROLY. ÁSÓS KISASSZONYKÁK. minap Komáromban jártam és meglepően szokatlan dolgot láttam. A polgári iskolás leánykáknak egyik kezükben ásó, a másikban könyvek voltak. Érdeklődtem, hogy miért visznek magukkal ásót? Kérdezősködésemre igazán feljegyzésre méltó választ kaptam. A polgári leányiskolái tantestület kérésére a városi hatóság átengedte a faiskola szabad területét megművelésre és mindennap más-más osztály, tanítónőjük vezetése mellett, tornaóra helyett kivonulnak a faiskolába és konyhakerti munkát végeznek. Előzőleg a katonai hatóságtól kérték a terület megásatását, de mivel se szakértő felügyelőt, se a föld megásatását nem nyerhették meg, bizony megörökítésre érdemes szándékuktól nem állottak el, hanem 1—2 növendék kivételével valamennyien vállalkoztak már az ásás nehéz munkájára is. Az életüket, épségüket rendíthetetlen bátorsággal feláldozó hadsereg vitéz katonái mellett minő kedves, megindító jelenség a középiskolás urileánykák ásós csapatja ! Szent meggyőződésem, hogy ahol férfiak és nők, bajusztalan ifjak és serdülő leánykák ennyire át vannak hatva a jelen helyzet mérhetetlen fontos teendőitől, az a nemzet nem veszhet el, ha a poklok minden ördöge, az őserdők minden fenevadja ellene támadna is ! A polgári leányiskola növendékei kerti munkájánál nem az elérendő anyagi eredmény a fő, hanem az úgynevezett paraszti munkának tisztelete, becsülése, megkedveltetése. Ha békés időben a torna, sport, séta stb. a test edzésére szolgálnak, akkor most ezen kivételes, rendkivüli helyzetben mindezeket a kerti munka legszebben, legnemesebben, leghasznosabban helyettesítheti. Bizony nemcsak a lövészárkok önfeláldozó katonái, de a mindennapi eledelért önzetlen lelkesedéssel fáradozó ásós kisasszonykák is segítenek megmenteni a hazát és így méltók, hogy emlékük átadassák a jelen világháború történetét megirójának. VÁGMELLÉKI. £apunk 17., 18., 19., 20., és 21. számait faragó János főmunkatárs szerkesztette. J[ jövő számtól fogva a szerkesztést JCis József szerkesztő veszi át. [jP| RÉGNER PÁL dFszfestö PÁPA. Ijgfj (váp TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL! — TÖBB KIÁLLÍTÁSON W/J YM\ KITÜNTETVE I — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA! — EL- // CNj) VÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN.- CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! — MODERN KIVITELI — SZOLID ÁRAK!
