Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-28 / 13. szám
13. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 103. oldal. A BELSŐSOMOGYI REF. EGYHÁZMEGYE KÖZGYŰLÉSE. belsősomogyi ref. egyházmegye f. évi márc. 3-án Kaposváron rendkívüli gyözgyülést tartott, melyen az alkotó tagok majdnem teljes számban megjelentek. De szép számmal voltak érdeklődők a városi közönség soraiból is, kik között első helyen kell megemlítenünk a vármegye köztiszteletben és szeretetben álló alispánját: nagys. Kacskovics Lajos urat, ki — bár nem tartozik egyházunkhoz — megjelenésével s mindvégig figyelmes és szeretetteljes érdeklődésével egyházmegyénk iránti tiszteletének és nagyrabecsülésének adta tanujelét. Volt is része méltó ovációba. A közgyűlés Nagy Lajos esperes alkalmi imájával vette kezdetét, mely a mostani háborús időkből merített találó vonatkozásaival s megkapó bibliai citátumaival mély hatást gyakorolt mindnyájunk lelkére. Meghordozott bennünket a bú, a bánat sötét mélységeiben, könnyek harmatát csalta szemünk pilláira, hogy azután felemeljen hitének szárnyain az Istenben vetett rendíthetetlen bizodalom verőfényes magaslatára! . . . Imája nyomán a bú könnyeinek csillogásán át megtetszett a vigasztaló remény szivárványa ... Az áldott békesség után való sóhajtás volt a szép ima utolsó akkordja. Ezután Huszár Aladár törvényszéki elnök, az egyházmegyének tavaly választott gondnoka üdvözölte a közgyűlés tagjait, abból az alkalomból, hogy gondnoki tisztében első Ízben foglalja el a társ-elnöki széket. Beszéde, mely e lap máshelyén egész terjedelmében közöltetik, szintén mély és maradandó hatást gyakorolt a hallgatóságra s Peti Lőrinc tanácsbiró indítványára egész terjedelmében fog közöltetni jegyzőkönyvünkben. A nagy gonddal és figyelemmel egybeállított, a mostani küzdelmes idők eseményeit tömör vonásokban regisztráló s Kovács Bertalan egyházi főjegyző áltat referált esperesi jelentés vétetett ezután tárgyalás alá, melynek során közgyűlés, esperes úr indítványából kifolyólag II. Vilmos uralkodónak, a német birodalom dicsőségesen uralkodó császárának a szövetségi hűségért bizalmát, háláját és szeretetét fejezte ki. Elismerését nyilvánítja esperes úr az egyházmegye gyülekezeteinek azért a páratlan áldozatkészségért, amellyel egymással versenyezve hordják székvárosunkba, Kaposvárra s más sebesült állomásokra az élelmiszereket és ruhákat, a kórházak felszerelésére. „Mig az erősek fegyverrel kezükben védelmezik a hazát, a betörni akaró ellenséggel szemben, addig az itthonmaradottak fáradhatatlanok a segélynyújtásban ..." így tehát: „része van a győzelemben egész népünknek . . .“ Hadi kölcsön jegyzéséből is kivették részüket úgy az egyesek, mint az egyházak és iskolák. A főgimn. pénztár maga 10.000 koronát jegyzett. Az esperesi jelentés szerint egyházmegyénk területéről 36 tanító hivatott be tényleges hadiszolgálatra. Közülük egy, a hetesi egyház szép reményekre jogosító tanítója, Peti József, fájdalom, már elhunyt a haza szolgálatában szerzett súlyos betegsége következtében. Az újabban besorozott 4 tanító — úgy tudjuk — ideiglenes felmentést nyert a honv. Minisztériumtól. Az egyházmegye lelkészi karából ketten hivattak be eddig tábori lelkészi szolgálatra: Keresztes Gyula, kaposmezői lelkész, aki az északi harctéren és Eőry Szabó Dezső, daruvári lelkész, aki a gráczi és vidéki kórházakban teljesít lelkészi szolgálatot. A lelkészi állásokban a következő változások történtek : Görgetegre megválasztatott Kovács Károly n.-bajomi s.-lelkész, N.-korpádra: Horváth Gábor, galamboki lelkész, az ő helyére pedig Fekete János somogyszobi s.-lelkész. Nyugalomba vonult a lelkészi karból: Barla Károly a segesdi lelkész, a tanítói karból: Pethes Sándor, nagymartoni preoráns. Hűséges tagjai, erős oszlopai voltak mindketten az egyházmegyének, kisérje őket Istennek áldása s a mi hálás emlékezésünk! Elmúltak a múlt közgyűlés óta: Bosznay István, csurgói főgimn. nyug. tanár, Szabó Ferencz, n.-korpádi lelkész s Kovács István, szennai tanító. Jó és hív szolgák voltak mind; legyen áldott emlékezetük! Az esperesi jelentés letárgyalása után Béki Tamás, csurgói vezető járásbiró, ujjonnan választott világi tanácsbiró s Szabó Bálint hetesi lelkész, egyházm. számvizsgáló tették le a hivatalos esküt. Egyesek, egyházak s csurgói főgimn. ügyei tárgyaltattak ezután. A mindegy 60 pontpól álló tárgysorozatból ez alkalommal csak azt a memorandumot óhajtjuk különöskép kiemelni, amelyet a zágrábi m. egyház nyújtott be s amelyben arra kéri az egyházmegyét, kerületet és konventet, hogy nehéz sorsát, eredménytelen küzdelmeit, bizonytalan helyzetét és sivár anyagi viszonyait tekintetbe véve: azt minél előbb orvosolni siessenek, nehogy e szétszórt csontok egybegyűjtésére rendelt őrálló hely, anyagi és erkölcsi támogatás miatt el vesszen. Fájón, panaszosan említi az emlékirat, hogy „a zágrábi egyház válságos, bizonytalan állapotban van megalakulása óta. Nincs autonómiája, ezért nem működhetik teljes erővel s ebből folyik sivár, nyomorúságos A ~i ■— n Felhívás | 1 Virágvasárnapiéi husvétíg, háborús vonatkozású nagyhéti beszédek elő- és utóiméval, szószéki és magán* I használatra irta: Szabó S. Zsigmond ref lelkész. Előfizetni a szerzőnél Bajka, u. p. Alsóvárad, Bars m. március 22-íg lehet. Ára í kor. 50 fillér. íí példány ára akár 1 csomóban a lelkészi hivatalok címére, akár kórházi vagy harctéri egyes címekre küldetve, a pénz előre beküldése után 7 korona 50 fillér. Tartalmaz egy virágvasárnapi, egy nagypénteki, két húsvéti beszédet elő- és utóimádságokkal és olyan ülllii tartalommal, hogy sebesült- és harctéren küzdő véreink is használhatják [Ü (5] [ö]§|íj
