Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

8. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 65. oldal. a napi munka után elfáradod, önkénytelen kívánja a jó édes álmot, mely megújítja az elfáradt erőket, visszahozza az elernyedt munkakedvet. Nagy reggel a születés, és nagy este a halál. Úgy-e, reggel előtt és az este után is csak az éjszaka van ? Az élet előtt és után ott áll a nagy, titokzatos valami, amit Buddha követői Nirvánának, a mohamedánok a hét fokozatokra osztott menyországnak s a keresztyének másvilágnak neveznek. A hasonlatosság igen nagy az álom és a halál között. A különbség csak az, hogy mikor alszik az ember, a test nem oszlik fel, csak pihen, mert a fel­ébredés után szüksége van reá az embernek; amikor meghal az ember, a testre már nincs szüksége az embernek s így a lélek azt otthagyja a feloszlás martélékáúl, hogy a benne létező anyagok elemekre bo­­molva tovább szolgálják az életet, mely él egy más testben. Már most ha oly jóleső érzéssel várjuk az álmot, mely jóbarátja az embernek, mivel hogy ideig-óráig megszünteti minden fájdalmunkat és minden bánatun­kat, miért rettegünk a haláltól, amely végleg meg­szüntet minden földi szenvedést, fáradalmat ? Azt mondják : azért, mert a halál kellemetlen, kínos érzés­sel jár. Hát tény az, hogy vannak fájdalmas betegsé­gek, amelyeknél az élet megszűnése annak, aki nézi, a legkínosabb érzésekkel jár, de orvosok, természet­­tudósok jegyeztek fel eseteket, hogy az embert a halál közeledtére hasonló érzés fogja el, mint mikor nagyon álmos és úgy vágyik egy kis pihenésre. Megfigyelték olyan embereknek érzéseit, kik a halálból menekültek meg. Igen érdekes egy hölgynek az esete, ki morfiummal mérgezte meg magát s mi­kor eszméletre térítették, legelső szava ez volt: O, mily messziről jövök. Ó, mily boldog voltam ! Feljegyezték azt is, hogy a haldoklóknál az életösztönt a halál­ösztön váltja fel. Én is elmondhatok egy tapasztala­tot, amidőn édes anyám meg akart halni s mi vigasz­taltuk, hogy még meggyógyulhat, összes hanyatló ere­jével tiltakozott az ellen, mert mily kínos volna végig­élni ezt a szenvedést, amelyen keresztül már eljutott arra az útra, melyen egyedül lehet a Mindenhatóhoz jutni. Igenis az ember életösztönénél fogva fél a halál­tól, mert ha nem így volna, akkor az emberi nem fennmaradása kétséges lenne. A nagy és bölcs alkotó úgy alkotta meg az embert, hogy ragaszkodjék ehhez a testhez, amig él. És aki utódokat, gyermekeket ne­velt, az testére nézve sem hal meg egészen, mert hi­szen a gyermekek folytatását képezik a szülők földi életének. Épp úgy, mint az ázalagok s általában az egy-sejtből álló élőlények, melyek soha sem pusztul­nak el egészen, hanem az utódaikban tovább élnek. Ezek ugyanis, mint azt a természettudomány felje­gyezte, akként szaporodnak, hogy mindegyik ősállat egy bizonyos ideig nő s azután ha megfelelő nagysá­got ért, akkor kétfelé válik s mindegyik rész él tovább, folytatja növekedését s ha egy bizonyos kort elért, ismét osztódás által szaporodik. Tehát tulajdonképpen az ősállat folytatja életét utódaiban. Csak az pusztul el egészen, amelynek utódai nincsenek, mely már szaporodni nem képes. Az emberi életnek is legfőbb célja: az utódok nevelése. Aki ezt a célt helyesen betöltötte, nyugod­tan hagyja itt az életet, amely tovább fog folytatódni az ő utódaiban, akiknek számára itthagy az ember mindent, amit keserves fáradsággal, napi munkával, ésszel és erővel összegyűjtött s maga pedig, mint igyekvő és szorgalmas munkás megy a Mindenható elé, hogy leszámoljon a reá bízott földi életről. S aki számot tud adni földi életéről, annak nincs miért ret­tegni a haláltól, amely szintén csak az Isten által meg­szabott kötelességét teljesíti, mikor kioltja az emberi életet s átsegíti az embert ebből a múlandó földi vi­lágból az örökkévalóba. Vegyes közlemények* Új püspök. A tiszáninneni református egyházkerületnek szinte hírhedtté vált püspök­választási mozgalma im már véget ért. E hó 19-én bontották föl a szavazatokat. Kitűnt, hogy dr. Tüdős Istvánt választották meg 201 szó­többséggel. Ő kapott. 287 szavazatot, Ré.vész Kálmán 81, Radácsy György 4, Novák Lajos 1 szavazatot. Dr. Tüdős Istvánban kiváló munka­erőt nyer egyházkerülete. Javakorbeli 47 éves férfi, szakképzett theológus — a rendszeres theológia tanára volt Sárospatakon ; egy évet töltött a jénai egyetemen mint theológus; egyet a kolozsvárin mint bölcsészethallgató. Három évig káplánkodott Miskolczon. Úgy egy évtized óta miskolczi lelkész és esperes. Az ORLE-nek megalakulása óta alelnöke. Széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki az egyházi lapokban. Nagyobb munkái: Zwingli mint dogmatikus; Alapittatott 1864-ben. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott 1864 ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. _ . - Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. -“Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át-

Next

/
Thumbnails
Contents