Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-15 / 7. szám
58. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. munkásait látjuk, mint pl. Kiss Ferencet, dr. Erdős Józsefet, Nagy Károlyt (makói lelkész), Szuhay Benedeket, Szolnoky Gerzsont, Nagy Lajost (felsőbányái lelkész). A kötet külső kiállítása, papír, betű, kötés a már ismert. Készséggel ajánljuk olvasóink szíves pártfogásába. Vegyes közlemények* Gyászhír. Részvéttel értesülünk, hogy Szabó Mihály mocsai ref. főtanító életének 66-ik, boldog házasságának 47-ik, tanítóságának 49-ik, mocsai tanítóságának 28-ik évében folyó hó 7-én este 10 órakor rövid szenvedés után elhunyt. Temetése e hó 10-én volt nagy részvét mellett. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Szeretetvendégség. A kéttornyulaki ref. nőegylet szépen sikerült szeretetvendégséget rendezett e hó 8-án Horváth Zoltán h.-lelkész és Gyimóthy Lajos kántortanító vezetése és közreműködése mellett. Az élelmiszereket, teát és cukrot a nőegylet tagjai hordták össze s igy a befolyt jövedelem — kiadás hiányában — teljes összegben a nőegylet tőkéjéhez csatoltatott. Kezdődött este fél 8 órakor s változatos, szép programm keretében negyed tizenegykor ért véget. Az estélyen a diákmozgalom számára is történt gyűjtés 3 korona összegben. Akik az Úr nevét hívják segítségül, azoknak minden sikerül. Valóban megszívlelendő és követésre méltó szép példa! Jubileum. A Protestáns Országos Árvaház érdemekben gazdag igazgatója: Brocskó Lajos a folyó évben tölti be igazgatói működésének negyvenedik esztendejét. Erre az alkalomra az árvaház volt fiú- és leánynövendékeiből bizottság alakult, kitűzvén feladatául, hogy a jubilánst ebből az alkalomból méltóan megünnepli. Ez úton is felkéretnek az árvaház volt növendékei, hogy tartózkodási helyüket, valamint azoknak a növendéktársaiknak a címét, akikét ismerik, közöljék Papp Gézával (Budapest, VII., Erzsébet-körút 1.), ki bővebb felvilágosítással szolgál az előkészítő-bizottság megbizásából. Kérelem protestáns egyházaink lelkészeihez. A Keresztyén Diákok Világszövetsége minden évben szokásos imanapját az idén február hó 22-re, vasárnapra tűzte ki. Mindenfelé, ahol csak az evangéliumi keresztyénség megérti e Világszövetségnek felhívását, 1914. azért száll Istenhez az imádság e napon, hogy a jelen főiskolai diákságra, a jövő nemzedék vezető elemére terjessze ki különös hatalommal kegyelmének munkáját. Az amerikai és indiai, a német és délafrikai, a holland és nagybrittaniai, a skandináv és kínai keresztyének e nagy egyesült könyörgéséhez miért ne csatlakoznának a magyarországi evangéliumi egyházak is? Nem egyik legsúlyosabban sinylett betegsége-e egyházi életünknek, hogy ijesztő mértékben elveszti az intelligens rétegek hűségét ? És nem egyik jellegzetes nemzeti csapásunk-e éppen az, hogy akik élvezik a nagyobb müveltség-nyújtotta előnyöket és kiváltságokat, nem érzik át, hogy ezekkel együtt fokozott felelősség is jár a nemzet, a társadalom és az egyház önfeláldozó építésében ? Azt hisszük tehát, hogy indokolt az a. tiszteletteljes kérésünk, mellyel protestáns egyházaink lelkészeihez fordulunk, hogy használják február 22-ét arra, hogy igehirdetésükben gyülekezetük elé vigyék és imádságukban Isten színe előtt is megemlítsék ezt az óriási jelentőségű kérdést, a tanulóifjúság megnyerését az Isten országa szolgálatára. Még a legegyszerűbb emberekből álló gyülekezetnek is élénk tudatába kell vésni azt, hogy a diákság, az egyetemi ifjúság, nem könnyelmű mulatozásban eltöltött életet, hanem a későbbi szolgálatra való komoly készülést jelent. Ha népünk ilyen várakozással fog tekinteni a városi iskolákban tanuló „fiatal urakra“, azok igyekezni fognak e színvonalat megütni. Sok léhaságnak és bűnnek, mely diákságunkban uralkodik, az a magyarázata, hogy nem várnak el mást, jobbat, komolyabbat tőlük. Imádkozzunk e napon különösen egyházaink tanintézeteiért, hogy azok ne csak a tudománynak, hanem a hívő jellemnek is iskolái legyenek. Kérjük Isten áldását középiskolai vallástanáraink működésére, melynek jelentőségét az egyház jövendője szempontjából távolról sem szoktuk eléggé méltányolni. És emlékezzünk meg magának a diákságnak minden olyan önkéntes igyekezetéről, mellyel közelebb akar jutni az élet Fejedelméhez, az Úr Jézus Krisztushoz. Mint sok gyengeséggel kűzködő, de Istennek hála, nem eredménytelenül működő ilyen mozgalmat, ajánljuk a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséget is mindazok érdeklődésébe és buzgó imádságába, kik e napon meg akarnak emlékezni a diákság vallási érdekeiről. íngyenkenyér-kiosztás. A lévai Bethlen Katalin Keresztyén Nőegylet választmánya m. hó 25-én tartott ülésében elkatározta, hogy február hó 3-ikától kezdve minden héten kedden délelőtt 11 órától kezdődőleg AJapítiatoit. 164-ben. A vidék legrégibb es legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott 1864, ban. Manheim Ánnin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopdd-munka) kiváló gondot fordít.-- Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. ■Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
