Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-22 / 47. szám
384. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. A VALLÁSOKTATÁS EGYES KÉRDÉSEI. AZ EGYHÁZKERÜLETI LELKÉSZÉRTEKEZLET ALKALMÁVAL FELOLVASTA FÜLÖP JÓZSEF KÖRMENDI LELKÉSZ. ZENT VALLÁSUNK ISTENI ALAPÍTÓJA: Jézus, ezt az utasítást adta tanítványainak: „Menjetek el a széles világba, tanítsatok minden népet!" Jézus tehát a tanítást tette tanítványainak főfeladatává, az ő tudományának, az ő vallásának: a keresztyén vallásnak a tanítását. A nyílt, egyenes megbízás folytán ez a feladat vár reánk is, az apostolok erőtelen utódaira. Tanítani mindeneket, ahol csak alkalom kínálkozik, ahol csak szükség van reá, amire pedig szükség van mindenütt. Mintegy ennek a megbízásnak, kötelességteljesítésnek ád kifejezést Pál apostol is, mikor azt irta: „Prédikáljad az igét, vagyis a Jézusi tudományt, alkalmas és alkalmatlan időben“. Más szavakkal: ne szűnj meg a szent cél érdekében minden eszközt megragadni, hogy eredményt tudj felmutatni. A módszerre nézve, hogy miként történjék a tanítás, vagy kinél és hol kell elkezdeni, Jézus nem nyilatkozott ; de a tanítványok kibocsátása alkalmával annyit mondott, hogy majd elküldi hozzájuk az ő szendéikét és minden igazságra elvezéreli őket. Hogy Isten lelkének ihletése nélkül a jézusi tudomány ma sem terjeszthető és számba vehető eredmény ma sem várható, azt felesleges volna bizonyítgatni. A siker érdekében azonban mi már beszélhetünk, sőt beszélnünk is kell nemcsak a nagyobb eredményt biztosító módszerekről, hanem arról is, hogy hol, mely téren, mit lenne célszerű cselekednünk, hogy munkásságunk Jézus tanítványainak utódaihoz méltó, gyümölcsöző lehessen. E cél érdekében óhajtok ezúttal egy kis körültekintést végezni azon a mezőn, ahol az aratni való gabona még mindig nagyon sok, még nálunk is, kik keresztyéneknek, Krisztus Urunk követőinek nevezzük magunkat. Jézus ezt mondotta egy kananeus asszonynak, ki beteg leányának meggyógyííását kérte: „Nem bocsáttattam én, hanem az Izráel házának elveszett juhaihoz“. Nekünk is vannak ilyen, ha nem is elveszett, de veszendő juhaink, mélyentisztelt értekezlet s ezek: a p=c s mi szórványbeli híveink, akikre eddig, ha gondoltunk is, talán többször is, de megtartásuk érdekében sokat, minden tőlünk telhetőt még nem tettünk meg. Mert kétségtelen az, hogy több is telhetnék tőlünk, mint ami ez irányban történt és történik. Hivatalos egyházunk, különösen az utóbbi időben, missiói lelkészségek felállításával már eddig is nagy szolgálatot tett s bizonyára a jövőben is fog tenni a szórványokban levő hivek megtartása ügyének. Ámde mennyi szükséglet van még e téren! Sőt még ahol missziói lelkészség van is, ott is találunk még a cél érdekében kívánni valót. Mert maga az a vékony fonál, mely ilyen helyeken a híveket egyházunkhoz köti, éppen nem elegendő arra, hogy a különböző kisértések folytán sokszor könnyen is el ne szakadhasson. Eltekintve ugyanis attól, hogy egy missiói lelkésznek már fizikai ideje sincs arra, hogy egy nagy szórvány minden hivével személyesen és pedig gyakrabban érintkezhessék, még a legkedvezőbb körülmények között is — szerintem — hiányzik a szellemi táplálék, melyre szüksége volna az evangéliomi vallásosság és igazság után éhező és szomjuhozó lelkeknek. Ezt a táplálékot az egy községben vagy városban lakó hivek legalább egyszer hetenként bizonyos mértékig az istentiszteletek alkalmával könnyen, fáradság nélkül megtalálhatják. Az a kérdés tehát, mit kellene a szórványbeli hivek érdekében tenni és pedig mielőbb ? Véleményem szerint a sajtó nagy hatalmát kellene segítségül hívni, egyfelől a gyermekekre, másfelől a felnőttekre gondolva. A gyermekeknek szükségük volna egy, a vallásos ismereteket, a legszükségesebb összes tuduivalókat, fohászokat, imátságokat, továbbá néhány szebb zsoltárnak és ünnepi, szokottabb dicséreteinknek szövegét magába foglaló vallástani kézikönyvre, melyet a vagyonosabb szülék mérsékelt díjért, a szegények ingyen kapnának. E tankönyvet illetőleg bátor vagyok felhívni a figyelmet a kerületünk által évekkel ezelőtt pályadijjal kitüntetett konf. kátém első kiadására, mely kibővítéssel a célnak megfelelő lenne. A felnőttek részére hasonló módon kisebb terjedelmű hiterősítő, egyházunk történetét, szervezetét, belső életét ismertető vallásos iratokat kellene adni, melyek mérsékelt honorárium mellett pályázat utján lennének kerületi lelkészértekezletünk által előállítandók. ÚJ KÖNYVEK! MOST JELENT MEG ! SZEPESSY: VIRÁGOS VONATTÓL A VÖRÖS KERESZTESIG (HARCI DALOK) P- K. DR. MÁDAY: A HÁBORÚ ÉS A BÉKE SZOCIOLÓGIÁJA —‘60 f. HERMANN JASEN : A CSATATÉR ÁRNYAI (DÁN REGENY) , — 80 f. ORION: JÓSLATOK A VILÁGHÁBORÚRÓL ÉS ANNAK KIMENETELÉRŐL — 70 f. AZ EURÓPAI HÁBORÚK SZÍNTEREI (TÉRKÉPEKKEL) P50 K. DIPLOMATA: NAGY DOLOG A HÁBORÚ .... 5 — K. VILÁGHÁBORÚ KÉPES KRÓNIKÁJA, HETENKENT EGY FÜZET JELENIKK MEG — 24 f. KAPHATÓK KIS TIVADAR KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN PÁPA, POSTAFIÓK 12.
