Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-04 / 40. szám
40. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 329. oldal. nek. Aki őt meglátja, az megszereti és nem bocsátja el sohasem. Tegyük egyházunk tagjait Isten gyermekeivé, Krisztus testvéreivé, kinek szenvedései igazolják, hogy Isten mégis szeret minket, kinek munkálkodása mutatja, hogy ő most is él és mi is élhetünk ő általa. Ha lever bennünket a gazság és bűn, ha a megpróbáltatás, a küzdés ideje következik ránk, ha megrabolt és kifosztott hazánk képtelen lesz a mi dolgainkért áldozatot hozni, mi megmaradunk és élünk akkor is, mert munkánk nem maradt eredmény nélkül. Ha diadalmaskodunk, mert diadalmaskodnunk kell, hiszen mellettünk a jog, az igazság, az Isten által vezetett történeti fejlődés ujjmutatása, velünk maga az Isten, akkor hatalmas felvirágzás, új élet, új lélek, új emberek fogják köszönteni munkálkodásunk nyomán Isten országának derengő és egyre világosodó hajnalát. Dolgozzunk, hogy mindkét perspektíva utján Isten diadalmaskodhassék. vass vince. hívunk ide a tudomány csendes berkeibe, hogy elküldjünk benneteket oda, hol vitéz katonáink, a világ első hősei karddal írják a történelmet, ágyúval szántogatják dicsőbb jövő rideg barázdáit, vérrel csókolják be termő idő biztató zálogát az idegen földbe. A dalos madár hallgasson el ma, vészmadarak vijjogják be fületekbe, lelketekbe: a haza veszélyben; a tanítás és tanulás termei maradjanak üresen s népesedjenek be a harcmezők legendás hősökkel; Minerva tudós baglyának odú ma a helye, turulmadár szárnycsattogása süvítse felettetek, előttetek: harcba mind, kinek karja, lelke ép; csatára, kinek szíve helyén van ; halálba, aki élni akar! Apáitok homlokáról lobogjon a büszke láng, anyáitok szeméről szikrázza az égő könny, testvéreitek ajkáról csattogja a dacos csók: dicsőség, áldás, üdv a hősnek, ki az ő tűzhelyükért, becsületükért, templomuk csöndjéért, ősz királyért, szent hazáért vérrózsákat fakaszt vad ellenség rianó táborán; s szégyen arra, ki ma jogcímeket keres, melynek hitvány bokra mögé gyáván elbújhatik. Megsértenénk tiszta Ielketek szeplőtlen eszményeit, ha szükségét látnok rábeszélni benneteket; röviden, de lelkünk teljes hevével s hitével szólunk hozzátok: A zászló kibontva. Sorakozzatok! Áldásunk kísér, imádságunk fedez, ölelőkarunk vár vissza a biztos diadalból. Isten nevében előre! A DEBRECZENI EGYETEM FELHÍVÁSA. GYETEMI POLGÁROK! KEDVES FIAINK ! Az ős főiskolában az új tudományegyetem kapui megnyíltak s mi szeretettel hívunk, várunk benneteket a nagy tradiciók: a józan vallásosság, a tiszta erkölcs, lángoló hazafiság s magasztos eszmények által megszentelt falak közé, hogy ifjú Ielketek bontakozó szárnyait erősítsük biztos repülésre az előttetek álló nagy cél felé. Megrepes szívünk a nagy gondolatra: a magyar hazának magyar intelligenciát nevelni s türelmetlenül várjuk az időt, hogy megnyithassuk szánkat szólni néktek a tudás igéit. És mi mégis a megnyitás ez első pillanatában, a közös tudományos munka fölvétele előtt más hivatást szánunk nektek, testben erős, lélekben ép ifjak: azért * * * A közös hadügyminiszter úr rendelete alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr hozzánk intézett felhívására kihirdetjük, hogy szükséges lévén a hiányok pótlására minden tekintetben alkalmas altisztek kiképzése, a hadügyminiszter úr azok számára, kik az egyéves önkéntesi szolgálathoz szükséges tudományos képesítéssel rendelkeznek, intelligenciájuknak megfelelő külön kiképzés céljából csoportokra osztottan egyelőre Wien, Grác, Prága és Innsbruck állomáshelyeken „altiszti iskolák akadémiai önkéntesek számára“ címen tanfolyamokat rendezett be, melyekre jelentkezéseket közvetít az „Akadémiai jelentkező iroda és tudakozó intézet önkéntes hadi szolgálatra“ Wien, I. kér., Egyetem. Előzetes jelentkezéseket a rektori hivatal fogad el. Jelentkezhetnek 17—20 éves önként belépők, nép-