Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-06 / 36. szám

300. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. ne méltóztassanak az egész felett pálcát törni. A böl­csesség arany középútja nem az egésznek elvetése, hanem a belátások szerint való módosítás. * Szinte szégyenkezve érzem az én gyarlóságom gyengeségeit és látom a tárgynak, a kitűzött célnak kiszámíthatatlanúl jelentékeny voltát. Tudom, hogy jelentékenyebb vezérférfiaknak kellene a reformok terén utat törni, akadályokat elhárítani, látókört mélyíteni és szélesbbíteni, tradíciókkal túltelített, egyoldalú, csökö­nyös hangulatot megváltoztatni. Ez titáni munka. Ide lángeszű bölcsek és tekintélyek szükségesek. Jelenté­kenyebb eredményt még ezek sem érhetnének el pár évtized alatt. Mi csak a távoli jövő számára dolgozhatunk sze­mernyi eredményekkel. Ámde a lassú viz is partot mos. Jelszavunk legyen a teljes szellemében felfogott szentírás és a józan ész. Szárnyunk legyen a „semper reformari debet“ és a lelkiismereti szabadság ; célunk pedig az összhangzatos teljesség tökeletessége. (Vége köv.) FÖLD VÁR Y JENŐ. KÉSZÜLŐDJÜNK! IZomoly emberek megfigyelésén alapuló tapasztalatok azt bizonyítják, hogy háború után a hitélet fel szokott lendülni. Nagyon természetes, ez sok ok miatt. Most csak egyet vegyünk tekintetbe, azt, amit látunk is, hogy a hitélet legalább külső megnyilvánulásaiban, a gyakoribb és tömegesebb templomba járásban, kö­nyörgésekben való részvételben, Isten nevének tisz­­teletteljesebb, gyakoribb és várakozásteljes emlegeté­­sébén, már most is emelkedőben van. Az erkölcsi élet szintén. A halálosan komoly események hatása alatt az önfeláldozásnak, adakozás­nak, lemondásnak, önmegtartóztatásnak igazán szép példáit látjuk idehaza is, távol a harcmezőktől. A hitéletnek a háború után bizonyosan várható fellendülésére nagyon el kell készülnünk, még pedig olyanformán, hogy áldásait képesek legyünk a gyakor­lati életben felhasználni. Gyermekkoromban hallottam, hogy valahol igen­igen bőséges bortermés volt. A szőlősgazdák azonban nem voltak rá elkészülve. Nem volt elég hordójuk. A termésnek tetemes része elveszett, használhatatlan lett a készületlenség miatt. Vigyázzunk, hogy mi is így ne járjunk ! Vigyáz­zunk, mert itt lelki javakról, Isten országáról van szó! Vigyázzunk, hogy az embereknek — itthonmaradtak­­nak és katonáknak egyaránt — a háború alatt szer­zett nagy és állandó jellegű lelki tapasztalatai — a hit­élet fellendülésének lényeges okai — felfogó, megőrző és foglalkoztató szervek és munkaterek hiánya miatt szét ne folyjanak, meg ne semmisüljenek. A háborús időszak rendkívül alkalmas az itthon­maradt s különösen a serdülő ifjúsággal való foglal­kozásra. Száz és száz módot nyújt, hogy a komoly evangéliumi igazságokkal s az önfeláldozó hazaszere­tet példáival elérjük, megragadjuk és nemes tartalom­mal megtöltsük lelkét. Alkalmas ez az időszak arra is, hogy az elért ifjúságot, sokkal hamarabb, mint egyéb­kor, munkába állítsuk, hazafias és egyházias szolgála­tokra felhasználjuk s így vezetésünk alatt a legneme­sebb ügyek zászlaja alá tömörítsük a Jézus nevében. De nemcsak az ifjúságot érjük ily módon el, hanem általa a felnőttekre is buzdítólag, vigasztalólag hathatunk. Ha tehát most megragadjuk a kínálkozó alkal­mat és foglalkozunk a serdülő ifjúsággal, elérjük azt a célt is, hogy mire a háború végződik s mire kato­náink visszatérnek a harctérről — nagyrészük a cso­dálatos megmenekülés és megtartatás nagy lelki tapasz­talatával — készen van számukra a munkamező, hol ezen tapasztalatok a gyakorlatban is érvényesíthetők. Azokban is, akik ilyen mély benyomások nélkül jönnek haza, de akik a háború tartama alatt sokszor voltak kénytelenek érezni, hogy életök Isten kezében van, a gyülekezetökben már folyó evangéliumi munka tovább fogja fejleszteni Istentől való függésük érzetét s úgy hazájuknak, mint Isten országának hasznos munkásaivá teszi őket. Legyünk gondosak és vigyázók! Készülődjünk a nagy termés elraktározására és felhasználására! Ve­gyük igénybe azt a segítséget és útmutatást, amit a a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek a hosszú múlt és kiterjedt munka folytán szerzett tapasztalatok révén ingyen, szeretetből rendelkezésünkre bocsáthatnak. De dolgozzunk magunk is. Azonnal kezdjünk foglalkozni a serdülő ifjúsággal. Aki komolyan akar velők foglalkozni, az a nehéz külső körülmények dacára is fog erre időt találni, mert az ifjaknak van idejök és van hajlandóságuk is erre. A lelkészek és tanítók akkor végzik a mostani háborús időkben a leghazafiasabb munkát, ha az itthon­marad i. serdülő ifjúság lelkét evangéliumi tartalommal töltik meg, csoportosítják őket Krisztus zászlaja alatt s bennök munkamezőt és csatlakozó pontot készítenek elő a háborúból hazatérők számára, megyercsy BÉLA. líj. Stern Lipót Pápa, Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divat­cikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!

Next

/
Thumbnails
Contents