Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-30 / 35. szám
35. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 291. oldal. A tavaszi kalászosokból mácsonya kiböködését, a cukorrépa-táblákon pedig kifeszített kátrányos ponyváknak folytonos előre és vissza hurcolásával a répabogaraknak kifogdosását, a répa kiegyelését az uradalmak ezekkel az igazán jobb sorsra érdemes iskolás gyerekekkel végzik. Aki ezt még nem látta, nem is hiszi el. Pedig hát ez így van. De hát mi van akkor az ismétlő-iskolás gyermekekkel ? — kérdezheti valaki. Ezek már béreseknek való szolgálatot teljesítenek: szántanak, vagy óriási igásszekerek elé fogott négyökröt hajtanak, szállítva a gazdasági termékeket a majorokba, vagy ki a vasútállomásra. Arról nem is beszélek, hogy milyen demoralizáló hatással van az ilyen fejletlen iskolásgyermekekre a felnőtt napszámosoknak a társasága és nem ritkán romlott lelkülete. Várhatjuk-e ezektől felnőtt korukban, hogy egyházias érzületű, templomszerető e. tagok legyenek, mikor vasárnap maguk is ott künn dolgoznak napszámba az uradalmi táblákon ? Bizonyos, hogy ez a vasárnapi napszámba járás erősen megingatja lelkűkben a vasárnapi munkaszünet, az egyház és a vallás iránt való tiszteletet. És ennek mintegy természetes következménye és gyümölcse azután az, hogy az egyháztagokban a valláshoz való ragaszkodás szálai mindinkább gyengülnek, a templomok vasárnaponként sok helyütt az ürességtől konganak. Világos, hogy ebben a dologban a mulasztás a szülőket is terheli; ők a hibásak első sorban. De ha a mindennapi élet nyomorúsága miatt a szülők iskolásgyerekeikre ráerőszakolják a napszámba járást: hát ezzel az inhumánus, embertelen eljárással szemben nincs a törvénynek semmi szava? Vagy a törvény büntető §-át nem illik a munkaadó gazdagokkal szemben alkalmazni, csak a szegény emberekkel? Igen ám, csakhogy a munkaadók a mai törvényekkel szemben mindig találnak kibúvót. Azért kellene a legközelebb összejövő zsinatnak, mint egyházi törvényhozó testületnek egy olyan félre-nem-magyarázható §-ról gondoskodni, amely esetről-esetre lesújtana az olyan munkaadókra, akik az iskolai szorgalmi időszak alatt fejletlen iskolásgyermekekkel gazdasági műveleteket végeztetnek még vasárnap is. Mert ha egyházi legfelső törvényhozó testületünknek még erre se lesz gondja : elképzelhetjük, hogy micsoda jövő várakozik a magyar ref. egyházakra, nemcsak, hanem magára a magyar nemzetre is, amelynek a fiai iskolázatlanul, vagy legalább is hiányos iskolázással nőnek fel ? Félő, hogy a kultúrára sokat adó nemzetiségek máris túlszárnyalnak bennünket. Ne adja Isten, hogy a nemzetiségeknek ezek a kultúrális aspirációik valóra váljanak; de én félek, hogy ezek a hazai nációk éppen emiatt máris kezdik megrendíteni ezeréves nemzeti szupremáciánkat és hegemóniánkat. Ugyanazért a nt. lelkészértekezlethez javaslatom az volna, hogy: mondja ki fiók-lelkészértekezletünk azt, hogy egyházmegyei közgyűlésünk fokozatos egyházi felsőbb hatóságaink útján hasson oda, hogy a legközelebbi zsinat keresse meg az országos törvényhozó testületet, hogy az hozzon egy olyan félre-nemmagyarázható §-t, amelynek intenciója ne csak az iskolát mulasztó gyermekek szülőit, hanem mindazon munkaadókat is szigorúan pénzbírsággal sújtsa, akik iskolaköteles gyermekekkel a szorgalmi időszak alatt, kiváltképen pedig vasárnap gazdasági műveleteket végeztetnek. Mert ha az iskolaköteles gyermekeknek gazdasági cselédekül való alkalmazását a törvény tiltja: hát nem furcsa dolog az, hogy a munkaadó uradalmak ezt a törvényt úgy játszák ki, hogy napszám mellett akár béreseknek is alkalmazzák az iskolai gyermekeket s velük a szorgalmi időszak alatt gazdasági műveleteket végeztetnek ? FEKECS SÁNDOR. ccoe«oa**«0i 1 s 0 meOtMtMilMMMMCMMHHOMtMMtMMMI E hó 20-án virradóra meghalt a római katholikus egyház feje: X. Pius. 1903 augusztus 4-től eleddig, tehát teljes tizenegy évig viselte a pápai koronát. Sok, igazán emberi és igen szép tulajdonsággal ékeskedett. Nem politikus pápa volt. Az egyházi élet felvirágzását nem külső körülmények kedvezésétől várta, hanem a belső, a lelki erőktől. Ezt így fejezte ki: Omnia renovare in Christo. Az egyházi élet mélyítése, az erkölcsi erők fejlesztése, belső egység és fegyelem — ezek voltak az ő szemében azok az eszközök, amikkel mindent meg lehet, meg kell újítani a Krisztusban. Nem hatalmi összeköttetések, nem államsegély, hanem öntudatos, határozott római katholikus szellem, ez kellett neki. És ezért nevezik reform-pápának. A szelíd, jóságos szívű, szerény, aszkéta életű pápa reform-pápa! Meghalt a pápa Alapíthatott 1864-ben. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete. Mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. Beteg és szenvedő lábakra (orthopad-munka) kiváló gondot fordít. Raktáron tartok mindennemű saját készítményö úri-, női- és gyermek-cipőt. ANHEIM ÁRMIN ezelőtt Altstädter J. cipőraktára PÁPA, Kossuth Lajos utca 32. sz. VT T Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász-cipőit és csizmáit. nnnnnnnnnnn □□□□□□□□□□□
