Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-30 / 35. szám
35. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 289. oldal. Bármi legyen is létének koronként, periodusszerüleg előállásának okozója, az az egy bizonyos, hogy mi a mi ezer év gyötrő sebeit, ádáz küzdelmeit még ki nem pihent, még sok mulasztás, hiány pótlására anyagi, szellemi erőinek nagymérvű kifejtésére utalt, békés korszakok áldást fejlesztő jótékonyságát ezerszeresen érző nemzetünk előidézője, okozója nem volt. Ha valaki, úgy bizonyára mi sokszorosan érezni és becsülni tudtuk a béke áldásait. Ha valamely népnek, nemzetnek, úgy minekünk sokszorosan éreznünk kellett- a kultúra, s civilizáció jótékony hatását. Ha valaki, úgy mi bizonnyal sokszoros elégültséggel néztük az ezeréves harc, küzdelem helyén reményt, szebb jövőt keltőleg nőni a haladás, a müvelődésteremtette alkotásokat; népünk, nemzetünknek a nyugati nagy kultúrába egyre jobban beilleszkedő nemzeti szellemét. S csodálatosak, kifürkészhetlenek az isteni Gondviselés útjai. Mégis nálunk, országunkban kellett kipattanni a szikrának, a mindenfelől összegyülemlett sötét fellegek táborában, itt történt az első villámlobbanás, itt hallatszott a veszélyt sejtető, földet megrázó menydörgés szava ! Egy kiváló egyéni, férfiúi tulajdonságokkal rendelkező, erős akaratú, tőrhetlen bátorságú, jellemszilárd férfi, „egy integer vir scelerisque purus“, valóban kimagasló, imponáló egyén; szomszéd, gyűlölködő népek rettegett, irigylett, féktelen gyűlöletének cégtáblája, koronánk, országunk trónjának örökösének és ártatlan, senkinek nem vétő hitvesének megrázó, tragikus, drámai mozzanatokban megrendítő halála volt az a szikra, mely egy egész világrész puskaporokkal telített levegőjét lángralobbantotta, a borzalmas háború minden iszonyatának összes ádáz szellemeit felszabadította és egymásra uszította. Kérő szó, elégtételt kívánó férfias kéznyújtás, merev ridegséggel visszautasítva, fegyverek erejére, ágyuk zörgésére bízta az elégtétel szerzését, a kiontott ártatlan vér megboszulását. S ma már ádáz gyűlölettel folyik egy egész világrész csaknem minden nemzetének harca. 20 millió ember tekint egymásra fenekedő gyűlölettel, ádáz kegyetlenséggel. Nem mi idéztük fel! Akaratlanúl, végsőig tűrve kerültünk bele. A harc, a küzdelem reánk kényszerített, önmegaláztatásunk, épségünk, jogaink, jövőnk, szabadságunk sérelme, nemzeti létünk kockáztatása nélkül nem térhettünk ki előle. Éppen ezért hisszük, reméljük, hogy ügyünk az igazság ügye, harcunk a jog, az önzetlenség zászlaja alatt való vivatik. De e harc, e küzdelem egyszersmind az általános emberi jog és szabadság, a testvériség harca az elnyomatás és szolgaság, az emberietlen gyűlölködés ellen. Sőt, miként a cambridgei és oxfordi egyetemek tudós tanárai az utolsó percekben kormányukhoz intézett memorandumukban kifejezték, ez a háború a tudomány, a felvilágosodás, a haladás, a civilizáció háborúja a tudatlanság és sötétség, a maradás és barbárság ellen. Mink annyi századokon keresztül védőfal, bástya, erősség voltunk müveit földrészünkben; védtük a nyugatnak civilizációját keletnek barbársága ellen. S a mi vérünk nyomán fakadt a nyugati népeknek és nemzeteknek áldásos, bámulatba ejtő virágzása, fejlődése ipar, kereskedelem, tudomány, művészet, humanizmus terén. Ugyanis akaratlanúl bár, de a nemzetek sorsát, emberiség jövőjét bölcsen intéző Gondviselés végéremehetetlen tanácsából mi vagyunk az a szikla, az a rugó, az a megindító, mozgató tényező, mely a világ legnagyobb harcát a legnemesebb eszmékért: szabadság, jog, igazság, művelődés áldásaiért megindította. Keserű igazság, leverő beismerés ma, a Krisztus születése utáni XX-ik században; a W A pápai refonpátns főiskolai nyomdában készülnek a Dunántúli I^efornqátus Egyházkerület összes tankönyvkiadvápyai. <=> Részletes ISKOLAKÖNYY■ ÁRJEGYZÉKÉT ingyen küldi meg KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedő EÁEA (Postafiók lQ-ik szám.) => Ugyanott iriindeiyneinű iskolarendtartási nyomtatvány, írószer, térkép és egyházi npnka megrendelhető
