Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-16 / 33. szám
276. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. A tanítónőképző IV. osztályának befejező képesítő-vizsgálata junius 23., 26 napjain volt. Vizsgálatra jelentkezett 27 nyilvános és 1 magántanuló. Kitűnő tanítónői oklevelet nyertek : Cseh-Szombathy Margit, Fuchs Elza, Öllős Iza, Patay Ildikó ; jeleset: Bencsik Piroska, Cseszkó Mária, Fürst Erzsébet, Gyenis Erzsébet, Marton Etelka, Sebestyén Ida. A szertárak és könyvtárak idén is szépen gyarapodtak. A Lorántffy Zsuzsánna önképző-kör dicséretes munkásságáról Öllős Iza, a kör főjegyzője számol be ügyesen megszerkesztett jelentésében. Tizenegy előadógyűlést tartottak, melyek mindegyikére jutott a szavalatokon és zeneszámokon kívül egy-két önálló dolgozat. Emlékkönyvbe írásra három dolgozatot méltattak: Patay Ildikó humoros életképét és novelláját, továbbá Gyenis Erzsi vallásos tárgyú felolvasását. A különböző szabályzatok közlése után az internátus leírása következik, majd a jövő iskolai évre vonatkozó tudnivalók zárják be a könnyen áttekinthető, jó beosztású Értesítő tartalmát. N—k P—/. ©wwww©®®®®®®®«®©®®®«®«®®®©^®®®*©®®®®©®®®®®®®®®®®®«®© ®©ü Papi dolgozatok. Irta Péter Mihály gálszécsí ref. lelkész. Ára kötve 6 kor. Debreczen, J9J4. Hegedűs és Sándor könyvkiadása. 8r. 228. 1. A kötet elején az ajánló sorokat találjuk, melyeket a szerző mély tisztelete jeléül Dókus Ernőhöz, a tiszáninneni református egyházkerület nagybuzgalmú főgondnokához intéz. Az ő égisze alatt adja ki könyvét. S valóban méltóbb egyénnek alig is ajánlhatta volna művét a szerző, aki közelről ismeri ennek az illusztris vezérférfiúnak tündöklő erényeit és anyaszentegyházunk javát célzó munkásságát. Az ajánlat után jönnek a kötetbe foglalt ünnepi, alkalmi, közönséges és halotti beszédek, melyeknek száma «együttvéve 45. Legtöbb a kötetben a halotti beszéd (17), ezek közül egy emlékbeszéd, melyet a szerző a II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor tartott gyászünnepélyen mondott. Szép számmal vannak a könyvben alkalmi beszédek is (16), melyek közt a templomszentelési beszédek jókora helyet foglalnak el. A használhatóság szempontjából az ilyen ritkábban előforduló egyházi beszédeknek van a legkevesebb kelendőségük. De fölvett könyvébe a szerző még egy egészen raritásnak mondható beszédet is, t. i. azt, amelyet Kálvin születésének 400-dos évfordulója alkalmából tartott. Az ilyen beszédnek inkább történeti, mint praktikus jelentősége van. De eszmeébresztőül szolgálhat, ha a szónok nem a felszínen jár, hanem mélyebbre veti a hálót. Sok jeles prédikátorunknak forgattuk és olvastuk már nemcsak nagy lelki gyönyörűséggel, de nagy lelki haszonnal is efféle alkalmi beszédeit, melyek közül némelyiket még a világi retorika is példáképen idézi. A néhány ritka alkalmi beszéd mellett azonban találunk a kötetben nagyszámú, praktikus érdekű alkalmi és ünnepi beszédet is. Ezeken felül hét közönséges egyházi beszédet közöl a szerző. Egyik négy beszédből álló ciklus a tékozló fiúról. Tárgya meglehetősen ismert és használt. Kidolgozása analitikus s itt is a régi nyomokon jár a szerző. Általában úgy a felfogást, mint a tárgyválasztást, szerkesztést és kidolgozást illetőleg konzervatív szónok. És ez a mai, sokszor szertelen túlzás mellett érdeméül is tudható be. Ő nem bontja meg a régi gyepüt. Annak a régi prédikátori iskolának a tagja, mely nem próbál nagy erőlködéssel mindenáron újat mondani, hanem egyszerűen, könnyen érthető, népies modorban s nemes ízléssel tanítja a híveket. Másrészről aztán az is igaz, hogy valami megkapóbb eredetiséget nem is igen találunk beszédeiben. De amit nyújt, az mind helyes, jó és használható. Péter Mihály beszédei nem is hosszadalmasak. Egyik-másik alig tesz ki egy-pár nyomtatott oldalt. Jelszava: Breviter et simpliciter. így sem unalmas nem lesz, sem hallgatói előtt érthetetlenül nem beszél. Nyelve is egyszerű, ment minden fellengősségtől, tudákos kifejezésektől és üres szóvirágoktól. Kár mégis, hogy nagy ritkán kisiklik s beszél pl. magyar glóbusról (157. 1.). Lehet, hogy megérti a nép, mert az iskolában is hall róla, de miért idegen szót használni, mikor nekünk van arra jó magyar szavunk ? De a magyarosság ellen ritkán vét a szerző; kevésbbé ügyel már a szabatosságra és a hangzatosságra. Egyébként stílusa ügyes. A halotti beszédekről kell még valamit szólnunk. Ezeket a szerző előkelőbb emberek felett tartotta. Pár kivételével textusos prédikációk. Az alkalmaknak megfelelők. Nem ríkatós, hanem tanító prédikációk. A búcsúztatások özönébe se merül el a szerző. Helyes érzéke visszatartja attól, hogy a sorra vett gyászoló felek ríkatásában találja gyönyörűségét. E téren csakugyan szükséges a lelkészeknek korlátokat állítani fel Síi*®ö®eüSiCi®®®o&ooo& _____ __ __ __ [ __ _ 3®*«»«******üe©^a» ! STELCZER KAROLY műasztalos, oltárépítő és templom-berendezési vállalata Győr, J{ossuth £ajos utca 24-ik szám. g geufon-. 578. §zámss elismerő nyilatkozat e téren készített kiváló munkálatokért. ______________
