Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-02 / 31. szám
\ 31. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 259. oldal. A délután azután egészen szabad volt, ki is használtuk, a külömféle sportnemek mindegyikének figyelembevételével. Volt futás, háromlábfutás, footbal, nagyméta, lovastorna (ez u] találmányt Benkő Pista spekulálta ki), kakasviadal, s mindéhez derült, vidám jókedv, acélos izmok, az Isten szabad ege alatt forrón tűző magot pirító napsugár. így folyt le egy hét künn a szabadban, hol egy losonczi orvos véleménye szerint az embernek a vér és agysejtjei ujjal cserélődnek ki, de én azt hiszem, hogy más is cserélődött ott ki, ami több a vérnél és agynál. Vasárnap Benkő István hatalmas prédikációjával záródott a gyűlés. Mindezekből az olvasó csak annyit tud ki, hogy mi volt a gyűlésen, — de az ott kiáradt erőkből a dolog természeténél fogva nem többet — legfeljebb sejtheti, hogy akarnak valamit eme imádkozó emberek. Még aki ott volt, az sem tud mindent, nem láthatott meg mindent, mert kilátja azt meg, hogy mi történt az egyes szivek mélyén, ki tudja, hogy tusakodások és viaskodások történtek az Úrral és legyőzettek s a Iegyőzetés által lettek győzedelmesek s készek eddig nem birt szenvedéseket elviselni, eddig megvetett szolgálatot vállalni, eddig megmosolygott alázatosságot a bűn ellen paizsul felragadni. Ki látta ezt? — senki. — A jelentékeny események nem nyilvánosság előtt keletkeznek, majd a jövő évi magyar diákság képe talán jobban megmondja mi történt itt s ha szinelváltozást látjuk, itt kell forrást kutatnunk. * * * Sörös Béla losonczi lelkész üdvözlő beszédében igy szólt: „amit elkívánt tőlünk a haza, a mi fiainkat, a messze elszált, fiák helyett azok unokái és dédunokái visszaszálltak most, hogy hozzanak vissza abból az ősi tiszta szellemből, amely oly hatalmas erővel ragyogott itt századokon át“. Losoncra nézve legyen igaz. De a mi jelszavunkban az egész nemzet jövője él, s az egész magyar ifjúság evangelizációjának ereje van összesürítve, az egész ifjúság visszatérését várja az Istenhez, hogy ,,a fáradt fejek felemelkedjenek, a hamuval telt szivek ismét kigyuljanak, a kiválasztottság titkos T betűje oda legyen irva mindenki homlokára, s az új név mindenki szivébe, melyet csak az tud, aki kapja“. (Fel. II. 17.) (Folyt, köv.) Szabó Imre főisk. szénior. I Könyvismertetés | Jézus a János evangélíoma fényében» Irta líc. Rá ez Kálmán pápai főgimn. vallástanár. Debreczen 1914. Ára fűzve 1 korona 20 fillér. 8-r. 65 1. E derék kis tanulmányt olvasóink egy része már bizonyára ismeri a Lelkészegyesületből, mindamellett nem mondhatunk le az ismertetéséről : már csak azért sem, hogy azoknak a figyelmét is felhívjuk rá, akikhez az előző lapközlemény alakjában el nem juthatott. De különben is kötelességünknek ismerjük a könyvpiacon megjelent irodalmi termékek regisztrálását és méltatását. Szerző a címben kifejezett programmjához híven és nagy körültekintéssel mélyrehatóan teszi vizsgálódása tárgyává az Idvezítő felséges személyét és munkáját, még az újabb időkben sok oldalról és sokféleképen kifogásolt 4. evangéliom rajza alapján. Jézus személyét illetőleg először is az 0 mennyei létezéséről, praeexistenciájáról utalva arra, hogy ez eszme nem a platonikus filozófiából táplálkozó Philo zsidó bölcsész találmánya, mert a zsidóknál már régebben élt az a vallásos tudatban (1. Példb. 1 :20—21., 8:22—30. és 34—36.) S a logosz, az Ige eszméjét nem is önkényesen kapcsolta az evangélista Jézushoz, mert az Idvezítő maga hivatkozott sok alkalommal az O praeexistenciájára. Majd az Úrnak az ev. szerint is valódi ember léteiét hangsúlyozza a racionalizmus azon megkülönböztetésével szemben, mely történeti és eszményi Krisztusról beszél s amely szerint ez utóbbi forrása a 4. evangéliom. Szerző kimutatja, ha van valami különbség a synoptikus és a 4. ev. Krisztus képe között, az onnét van, mivel János nem elégszik meg az úr életének és cselekedeteinek krónikaszerü előadásával, hanem gondot fordít Jézus lelkivilágának rajzolására is. Ezek után Jézusnak a földi életében Istenhez és az emberekhez való viszonyát fejtegeti a lényeges pontoknak tudásra és kritikai érzékre valló kiemelésével. Épen igy tárgyalja az Idvezítő munkáját az ember szempontjából és Istenre való vonatkozásában. Ez röviden a tanulmány tartalma. De amiről RÉGNER PÁL TEMPLOM- ES DlSZFESTŐ d PÁPA. TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL! — TÖBB KIÁLLÍTÁSON KITÜNTETVE I — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA! — ELVÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. — CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! — MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK!
