Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-02 / 31. szám
258. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. A lutheránusság szereti a gyermekeket. Ezt bizonyítja Lutherék gyermekszobája, no meg egyes költők dalai, úgyszintén Hermann menyasszonyi énekének refrénje. („Mennyire távol áll ettől Kálvin!“ — mondja a röpirat. De kérjük szépen, méltóztassék „református dalok“ és énekek hasonló tartalmát is meglátni). A lutheránizmusnak nincs ugyan olyan tudományos terméke, mely Kálvin Institutiója mellé volna helyezhető, a későbbi korban azonban már alig tehetünk összehasonlítást. Ma a tudományos theológia inkább lutheri mint kálvinista. (Ez a röpirat is.) A művészet terén már említeni sem lehet a kálvinizmust a lutheránizmus mellett. A kettő közül csak a lutheránizmus sajátsága a természet-öröm. Csak ő tudja, hogy a természet Isten kertje, melyben a legkisebb és legnagyobb az ő bölcseségének és szeretetének tüköré. Kálvin is mintha vallott volna ilyesmit, de ez a gondolat „nem játszik nála nagyobb szerepet“. Valami kedves, kedélyes, érzékies vallásosság jut érvényre a lutheránus énekekben is. „S ez is egy olyan fejezet, ahol a lutheránus vallásosság messze fölötte áll a kálvininak“. A kálvinisták csak a zsoltáros énekköltészetet kultiválták. (Ez persze korántsem az igazi mély és erőteljes énekköltészet iránt való fogékonyságukat bizonyítja.) Ellenben ott voltak a luth. énekköltészet ragyogó csillagai: a Hermannok, Nicolai, Gerhardt stb., velük szemben a kálvinista részről csak Neander és Tersteegen állítható, de már ez utóbbi nem is volt igazi kálvinista. „Az sem véletlen, hogy nagy költői fejedelmeink, mint Klopstock, Lessing, Herder, Schiller és Goethe lutheránusok voltak“. (Bizony nem véletlen, hanem természetes egy oly nemzetnél, hol a lutheránus vallás a többség.) A képzőművészet és zene terén is igy folytatódik a bizonyítás. De ne hagyjuk említés nélkül azt a meglepően eredeti felfogást sem, amelyet a röpirat szerzője igy fejez ki: „a lutheránusság a ferenc- és dömésrendi mystika, a kálvinizmus ellenben a kath. világuralom evangéliumi folytatása, sőt utóbbi a jezsuita rend párhuzama.“ No ne tessék megharagudni, de egészen világos, hogy „a kálvinizmus is katholikus világhóditás, vagyis öröksége ama római imperiumnak, mely tetőpontját a pápaságban s legfőbb nyilvánulását a jezsuita rendben érte el“ „A jezsuiták hamisságának és a politikában való jártasságuknak méltó társa a reformátusok közismert politikai ügyessége. Mellette a kémkedés nemcsak szabad, hanem kötelesség.“ „Úgy a jezsuiták, mint a kálvinisták kitűnő pénzemberek, kereskedők, iparosok és udvari emberek“. Szóval, ha a röpiratot végigolvassuk, végezetre meg tudjuk, hogy mi kálvinisták vagyunk a jezsuiták. Vagy akár azt is bebizonyítva láthatjuk — amint egy bíráló megjegyezte — hogy a lutheránusok a kálvinisták, mi kálvinisták meg vagyunk a lutheránusok. Ezek után megsúghatjuk még azt a nagy titkot is, hogy az irat szerzője éppen nem akarja az uniót, sőt a lutherizmus álláspontján protestál is az ellen. Hogy is volna lehetséges az unió, mikor a lutherizmus a kálvinizmusnak annyira fölötte áll, hogy ez neki csak epigón alakja! Az epigónokat azonban ne Luther vagy Kálvin közül keressük, hanem azok között, akik négyszáz év múltán is igy akarják továbbfejleszteni az ő müveiket. Református. VIIL nyári díákgyülés Losonczoru (Folytatás) Külön megemlítendők a gyűlésnek a külmissióval foglalkozó előadásai, melyeket B. Podmaniczky Pál előadásain kívül Eriekson T. E. albániai rnissionárius 2 ízben a sátortáborban, egyszer pedig bent a városban tartott a nagyközönség előtt. Tolmácsa Viktor János, 3 Ízben Kovács István th. tanár. Úgy szólt hozzánk, mint Pálhoz álmában a hivó szózat, hogy lépjen át Macedóniába. íme, elénk állott Albániából egy férfi, s nekünk tette kötelességünkké s mitőlünk magyaroktól várja Albánia újra visszahódítását a Krisztusnak. Ne dugjuk be füleinket, — kért, könyörgött, esengett a magyarokhoz, ne engedjük kiáltónak szavát elveszni a pusztába. Rajta kivül még három idegen nemzetségbeli, de egy fő alá s egy lélek által vezérelt ifjú ember volt közöttünk, Róse Vilmos a cseh kér. diákmozgalom titkára — ez a nagyon szinpatikus kér. férfi — akinek 2 előadása sokakra nagy meggazdagodást jelentett, különösen a mindennapi kér. életre adott gyakorlati útmutatásokat Tim. IV. r. 12—16. v. alapján, melynek veleje e néhány szó: egy kis megalkuvás óriási mértékben leszállítja személyiségünket, azért állandóan magaslatán kell állani isteni hivatásunknak — azaz emberi méltóságunknak. Bécsből itt volt Schvarcz K. és Czastka Ede. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete.----------------------- Alapíttatott 1864-ben. — ANHEIM ÁRMIN ezelőtt Altstädter J cipőraktára yy PÁPA, Kossuth Lajos utca 32. sz. T Mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. Raktáron tartok mindennemű saját készítménye űri-, női- és gyermek-cipőt. Vadászoknak különös ügyeimébe ajánlja garantált vízmentes vadász-cipőit és csizmáit. □□□□□□□□□□□
