Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-26 / 30. szám
252. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. Délután birósági ülés volt, melyen 3 kisebb ügy nyert elintézést. (Vége.) Besse Lajos tarjáni ref. lelkész. VIIL nyári díáfegyülés Losoncion* (Folytatás.) „Isten küzdelme az emberiségért“ cimen 6 előadás sorozat volt külön-külön előadók által megvilágítva. Victor János vezette be a sorozatot a 10 parancsolatban Istennek a zsidó néphez kijelentett akaratát mutatván fel. Kecskeméthy István kolozsvári theol. tanár a próféták harcaiban szemléltette Istennek e világért folytatott küzdelmét s az emberiség titáni viaskodását a paradicsomtól a menyorszátpg. Gyönyörű áttekintést adott a próféták küzdelmei által az embernek idvességeéri folytatott küzdelmén, mely a bűntudat és bünbánat könnyein, a felelőségérzet alázatosságán vezet a prófétai látások legfelső kinyilatkoztatásáig, a váltság gondolatáig. Takaró Géza vette itt át másnap a szót és a lelket is, s szóit a váltság megvalósításáról, a világ világosságáról, szembeállítván a világ sötétségét, a Bálzebubot. Majd Czeglédi Sándor helyett, ki akadályozva volt, Victor János Jézus életét állította elénk tömör vonásokban, mint az Isten ügyéért küzdő életet. Benkő István Rákospalota II. papja, „az apostoli tapasztalat világa“ cimen, a Krisztus személyes jelenlétének s munkájának megtapasztalhatóságát Pál életében bemutatván, a Krisztus eme megtapasztalható személyiségéről, immanenciájáról, trancendenciájáról s eljöveteléről hatalmas isteni üdvtervet, egyszersmind titokzatosságával foglyul ejtő személyes tapasztalatot tárt elénk. Pongrácz József pápai theol. tanár a keresztyénség hódításáról adott a legapróbb részletekig, pontos, hü s lelkiismeretes képet. Főgondolata : „Diadalmaskodni az tud, aki azt adja az emberiségnek, amire szükségük van“, a legteljesebb mértékben kifejezi a kor szükségletét, a lelkek vágyakozását. Ma is győzedelmes az lesz, aki azt adja egyeseknek, amire szükségük van. Sokaknak szükségük van e világból való kiábrándításra, sokaknak a megcsömörlött életörömök után a megtisztulásra, némelyeknek az alázatosságra, némelyeknek emberformáló erőre, némelyeknek elégedetlenségre, mindnyájunknak pedig szereíetre. A Krisztus mind megadja, de ki az, aki tudja, elismeri, hogy neki alázatosságra van szüksége ? A másik előadás a délelőtt folyamán inkább a keresztyénségnek a világhoz, a modern eszme áramlatokhoz való viszonyát és állásfoglalását tűzte ki kérdése tárgyául. Mindjárt az első napon dr. Ravasz László kolozsvári theol. tanár a keresztyénség és a kultúra cimen adott betekintést a keresztyénségnek külső története alatt forrongó, eseményeket létrehozó, titkos, erjesztő munkájára. Igazán illetlenség megtépázni egy-egy ilyen remek előadást, de nem tehetem, hogy egy-egy irányadó gondolatot ne Írjak le, sokaknak felvilágosításul, sokaknak irányításul. Jó ha az ilyen markáns egyéniségek szava egyéniségük súlyával hull a mérlegbe a balvéleményeket ellensúlyozni. A keresztyénség a szentlélek kultúrája s a keresztyénség mikor a görög-római kultúrával szembe állt s azt határozottan tagadta, hatalmas mennyiségű isteni energia kicsapás volt az. Majd végig vezetve a két kultúra küzdelmén, a kér. kultúra elvilágiasodásain, a reformációban újra az evangéliumi forrásokhoz való visszatörésén. Majd a jelenkorhoz érve, a racionálizmust a keresztyénség elvilágiasodásának s egyszersmind a kér. becsapásának bélyegzi. Majd összegezve a tapasztalatokat, azt az eredményt vonja le, hogy amely korszak kultúrája eltávozik a keresztyénségtől, a kér. prófétai eleme uj kultura-képző erővel lép ki s mutat fel uj keresztyén ideálokat. Mert kultúrát ebben a világban Isten csinál. Jó tudnunk, hogy a Szentlélek most éppen emelkedőben van, hogy az elvilágiasodott keresztyénséget megtisztítsa. A következő napokon ,,A csodák problémája“ cimmel Victor János, „A legkeményebb küzdelem a diákéletben“ Megyercsi Béla s Rényi Béla tártak fel olyan szörnyű társadalmi fekélyeket, hogy a mosoly ajkára fagy hallattára talán az elkövetőiknek is. A modern kor tendenciáiról Szőnyi Sándor tanár a tömegek és a filozófusok életberendezését és felfogását tárja fel, amelyben a bűn tendenciája az öntudatlan és az „öntudatos“ alvókat mint pusztítja. Este a szolgálat mint életprogramm cimen sor ozatos előadást tartottak Sörös Béla losonczi leiké sz, Deme László és Pap Gyula, a külömböző életpályák hazugságait tárták fel, hol szolgálat helyett kizsákmányolás, üzérkedés tombol s a bizalmatlanság mételyez, Deme a szolgálat erőforrásairól, Pap Gyula a szolgálat tereiről és alkalmairól szolt. (Vége köv.) Szabó Imre főisk. szénior. co®®3®®®®©®g®*®»®e®«*»©«e®«»o««®©oeo«o©®e< Vegyes •«•■MMtCMMNMHMMMMSMeNMMMMtN« Egyiptomban a törvényhozó testület elé egy javaslatot terjesztettek, amely szerint a leány csak 16. életévének betöltése után mehessen férjhez. Annak a mérhetlen nyomorúságnak akartak ezzel gátat vetni az emberiesen gondolkodó törvényhozók, amely a gyermekházasságok folyománya. A sajtó és a közvélemény azonban olyan erővel zudult fel ez ellen a törvényjavaslat ellen, hogy azt Egyiptom kárára és szégyenére vissza kellett vonni. Ugyancsak Egyiptomban Jusszuf Effendi Nimat Allah azt javasolja, hogy a mohamedán
