Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-21 / 25. szám
25. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 209. oldal. rint 270—280 millió között ingadozott. Az angol folyóirat két tudósának vizsgálatai szerint azonban ez a szám lesűlyed 204 millióra. Ezek közül 90 millió angol uralom alatt, 76 millió egyéb európai fennhatóság alatt él, csak 34 milliót kormányoznak mohamedán uralkodók és ezek közül 13 millió a török birodalomba tartozik. Az ottomán kalifátus tehát a hívőknek még hét százaléka fölött sem uralkodik. Különben a 204 millióból 60 millió csak név szerint mohamedán, vallásuk igazában pogány. Azonkívül ott vannak a 10 milliót kitevő síiták, úgy hogy az ortodox mohamedánok számát csak 126 millióra tehetjük. Vallásosság Japánországban és Kínában. Masataro Sawayanagi dr., a kiotói császári egyetem elnöke a Japan Magasin-ban a japán népnél mindinkább észlelhető vallástalanságról panaszkodik. Hogyan lehetne a népben újra fölébreszteni a lelkesedést a vallás iránt, ez az egyik legégetőbb problémája a nyugati civilizáció hatása alatt álló fiatal Japánnak. Olyan föladat ez, melynek megoldása nagy nehézségekkel jár. Hit, vallásos érzelem nem ébred föl egy-két vallásos ceremónia meghallgatása által, sőt fölébresztése még akkor is nehéz, ha hinni akar az ember. Ez azért van, mert általában félreértik a vallást. Nem olyasvalami az, amit meg lehet fogni és át lehet ültetni az emberi szívbe; hogy fölébredjen bennünk. A légkörnek, melyben élünk, kell vallásosnak lenni. Vegyétek körül isteni atmoszférával az otthont és azonkívül is mindent, ami körülöttetek van, ahol éltek és mozogtok s akkor meg fog szűnni a vallástalanság. — Míg Japán a keresztyén vallásos fölfogáshoz közeledik, addig Kína, mint az American Review of Reviews-ben olvassuk, a régi vallás iránt akarja a tiszteletet és lelkesedést újra életre hívni. A nagy etikus, Konfucius befolyása a múlt században nagyon meggyöngült, azonban újabb időben, mint a kínai ügyeket figyelemmel kísérők csodálkozva látták, ismét sok a tisztelője. Különösen demonstrálta ezt a bölcs születése napján rendezett ünnepség, melyen tömegesen vett részt a kínai nép. Az ünnep előtt egy héttel körlevelek küldettek a tartományok főnökeihez, melyek fölsorolták Konfucius nagy érdemeit s a céljuk az volt, hogy szétküldessenek a hatóságokhoz s a hatóságok tagjai pedig fölolvasták azokat a nép előtt. Ezen az úton akarják Kína sorsának intézői a bölcset a fiatal köztársaság szellemi vezetőivé tenni. Új-Kína tudatában van annak, hogy vallásra is, vezetőire is szüksége van s azt reméli, hogy a régi Konfucius-kultusznak talán egy modernebb formában való új életre keltésével mindkettőt megtalálja. Jézus halála napja. A berlini királyi csillagászati intézet pontos számítást tett, amelynek segítségével tudományosan megbízható módon megállapította, hogy Jézus halála napja időszámításunk harmincadik esztendejének április hatodika. A számítást Achelis János königsbergi egyetemi tanár vezette, ugyanő terjesztette az eredményt a göttingai királyi tudományos társaság elé. Az evangéliumok két támasztékpontot nyújtanak; a napot, amelyen Jézus meghalt s a hónapnak zsidó nevét. A nap tekintetében nincs kétség. Péntek (ötödik nap) volt. Ebben mind a négy evőm megegyezik. Az esztendő mindenesetre Pilátus kormányzósága idejére esik, ami időszámításunk szerint tehát a 26-ik és 36-ik évek között. Achelis azt kutatta, hogy ez idő alatt Niszán 14- ike vagy 15-ike hányszor esett péntekre. Arra a meglepő eredményre jutott, hogy e tiz év alatt Niszán 15- ike egyszer sem esett péntekre, 15-ike azonban kétszer is péntekre esett: 30-ban és 33-ban. Ezek szerint tehát Jézus Niszán 14-én halt meg. De a két év közül melyikben, a 30-ik év április 6-án, vagy a 33-ik év április 3-án? E kérdés eldöntésére az evangéliumok több időszámítási adatát kell figyelembe venni, Lukács pontos följegyzése szerint Keresztelő szent János evangélista a 28 — 29-ik év nyarán kezdette meg működését. Jézus közvetetlenül nyomon követte. Egy évig nyiltan tanított. Lukács tehát 30-ra tette Jézus halála évét. János evangéliuma szerint a zsidók Jézust első föllépése alkalmával a herodiánus templomra emlékeztették, mely 46 év alatt épült. Mivel János evangéliuma szerint Jézus 2—3 esztendeig tanított nyilvánosan, bizonyos, hogy János is a 30-ik évet tekintette Jézus halála évének. A 33-ik évre nincs adat. Jézus az Egyiptomból való szabadulás évfordulója napján halt meg. Még pedig a Golgothán. Koponya zsidóúl: gülgoleth, gülgoltha, görögül: golgotha, az a domb, amelyen Jézust megfeszítették: koponyaalakokat tüntet föl. Mivel Jézus holdtöltekor szenvedett, napfogyatkozás akkor n em lehetett, hanem a Napnak valami más elsötétülése történhetett. A rómaiak beszélik, hogy alapítójuk, Romulusz és legnagyobb vezérük: Julius Cézár halálakor napfogyatkozás volt. Húsz János halálraítélésekor (1417 junius 7-én) napfogyatkozás, 1382 május 17-én, amikor Wielif Jánoson Londonban a halálos ítéletet végre kellett volna hajtani : földrengés volt. Az Igehirdető századik füzete. Révész János és Soltész Elemér nagybányai lelkészek szerkesztésében megjelent az Igehirdető f. évi junius havi füzete a következő tartalommal: Smid István rozsnyói ev. lelkész: A szellem hatalma bennünk (pünkösdi). Varga Antal bátkai ref. lelkész: A Szentlélek kitöltésének jelei (pünkösdi). Nánay Béla kiskunhalasi ref. vallástanár: A Szentlélek ünneplése (pünkösdi). Smid István rozsnyói ev. lelkész: Istené a dicsőség (szentháromság vasárnapján). Korbély Géza eperjesi ev. főespereslelkész: Mi némítja el a lelkekben az Istenhez hívó szót? (vasárnapi). Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész : Pál apostol Athénben (vasárnapi). Révész János nagybányai ev. lelkész: Ti ifjabbak . . . (iskolai vizs[ gálatok után). Csernák Béla furtai ref. lelkész: Szeretetlenség (vasárnapi). — Az 1906 március havában indított folyóirat századik, tehát jubiláns füzetének megjelenése alkalmából jelezzük, hogy a száz füzetben (8 és fél kötet) 60 református és 37 evangélikus lelkész tollából megjelent összesen 741 beszéd; ebből 425 református, 316 evangélikus szerző műve. A beszédek közül 479 eredeti, 262 fordítás vagy átdolgozás és pedig 172 német, 38 francia, 36 angol, 9 norvég, 6 dán, 1 cseh eredetiből. A folyóirat előfizetési díja egy évre 12 K, félévre 6 K. Az I—Vili. kötet a kiadóhivatalban (Nagybánya, Hid-u. 19); ára egy évfolyamnak fűzve 10 K, kötve 12 K. Monsieur Parent. A modern irodalom Boccacciójának, Maupassantnak egy nálunk eddig teljesen ismeretlen hosszabb novellája jelent meg most magyar fordításban : a Monsieur Parent című elbeszélés, a nagy francia író legfinomabb, legmélyebb és legemberibb dolgainak egyike, egy rendkívül érdekesen, az emberi lélekbe bevilágítóan megírt történet, egy becsületes, derék ember tragédiájáról, akit megcsalt a felesége s a fiát is elrabolta tőle, hogy soha ne tudja, csakugyan az ő fia-e, vagy másé. Á novellát Benedek Marcell fordította igen szépen s a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adta ki; ára 30 fillér. A Jó Pajtás kiadóhivatala B.-pest, Egyetem-u. 4.
