Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-19 / 16. szám
16. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 131. oldal. és el kell végezni. De hát akkor minek figurái az egyházlátogatás céljai közt az egyház anyagi ügyeinek beható megvizsgálása ? Az anyagi viszonyok vizsgálatánál is kevesebb az idő, mód, alkalom és kedv a valláserkölcsi állapotok megvizsgálására. Miből is áll ez tulajdonképen ? Bizonyos egyházlátogatási kérdésekre a feleletet kell megadni. Kitölteni a statisztikai rovatokat. De ki vizsgálhatja meg ezek valóságát, ki tárgyalhatja le az egyes kérdéseket ? Senki. A feleletek előre elkészülnek, legtöbbször azonmód a többiek közé, táskába kerülnek, hogy majd az esperesi jelentés anyagáéi szolgáljanak. Ezeket ugyan postán is be lehet küldeni. Ha véges emberi erőhöz mérten nem is lehet meggyőződni a feleletek tárgyilagosságáról: teljesen mindegy, ha csupán maga az írás érkezik is be. S tegyük fel, hogy azok a feleletek őszintén, minden szépítgetés nélkül tárják fel a bajokat és hibákat. Bizony, ebből zavar származhatik. Mert emberileg nagyon is érthető, ha sokszor az agyoncsigázott egyházlátogatók azt kénytelenek ideális állapotnak tartani, mikor semmi sem adja elő magát, ami keményebb dió számba megy. Vagyis ez azt teszi: nem kell izgágáskodni, lelkiismereti kérdést csinálni, felettébb igaznak lenni ott a kérdések kitöltése körül és azt gondolni, hogy az egyházlátogatás egyébre sem való, minthogy bajokkal, hibákkal vesződjék. No aztán, nem is dicsekedhetünk, nemcsak a felettébb való, hanem a legsoványabb igazságokkal sem, különösen a valláserkölcsi viszonyokat felölelő kérdések kitöltésénél. A templomgyakorlással, úrvácsorával való éléssel pompásan meg vagyunk elégedve; a belhivatalnokok családtagjai föltétlenül jó példával mennek elől ebben is; ha nem így volna : mire való az ürügyek és kifogások serege, ha nem arra, hogy az e téren feltáruló hiányokat lázas gyorsasággal toldozni lehessen ? Az egyes járulékok összeszedését pedig csak nem tekinthetjük az esperesi látogatás feladatának, oly céljának, mely ennek lényeges alapot kölcsönözhetne ? Van egyházmegyei közpénztár, gyámoldai, nyugdíjintézeti, kerületi pénztár; mindenféle járulék egyenesen a maga helyére küldendő, a maga idejében. Levél a szerkesztőhöz Komárom, 1914 április 15. Nagytiszteletü Esperes Úr! A Dunántúli Protestáns Lap április 12-én megjelent számában a Vegyes közlemények rovatában „Lelkészválasztás“ cím alatt egy közlemény tétetett közzé, mely annyi tájékozatlanságot árul el, hogy kénytelen vagyok helyreigazítással élni. Tájékozatlanságra mutat az, hogy a cikk engem kerületi főgondnoknak tesz meg, holott a vágyak oly szertelensége tőlem teljesen távol áll. Helytelen az én ténykedésemet leíró rész is.* Az igazság a következő: A püspök úrnak komáromi lelkésszé meghívása tárgyában a gyülekezet megkérdezésére kitűzött első vasárnap előtt én tárgyaltam Vargha Sándor hitoktatólelkész úrral a második rendes lelkészi állás szervezése tárgyában, hogy a sajnálatosan felzaklatott szenvedélyek nyugvópontra juttassanak és az egyház belbékéje helyreállíttassék. De amikor a megbeszélések végleges formába öntésére kitűzött idő közeledett, azon levélbeli értesítést kaptam, hogy Vargha Sándor hitoktató-lelkész úr pártja határozata folytán a kitűzött helyen meg nem jelenhetik. A párt tilalma folytán megszűnt közöttünk az érintkezés és a meghívás meghiusíttatott. Nekem, aki a párt határozatából már előzetesen elutasíttattam a béke helyreállítását célzó kísérletemmel, a meghívás meghiúsítása után nem volt módomban az „ellenpárttal“ érintkezésbe lépni. De tudtommal nem érintkezett Konkoly Thege Béla úr sem. Nekem csak annyi szerepem volt a püspök úr beiktatására utazás előtt, hogy a személyesen tisztelegni akaró Vargha Sándor úrnak fogadását a püspök úrnál kieszközöltem. A megegyezés Pápán jött létre a beiktatást megelőző estén; de egyházi főhatóságok elé terjesztve nem lett: azt előzetesen jóvá nem hagyhatták. Rajta leszünk azonban, hogy annak idején, ha már az egyház elfogadta, a főhatóságok által is jóváhagyassák. De ezek a tényekkel ellenkező közlemények, melyek fel-felbukkannak, tendenciájuknál fogva nem alkalmasak arra, hogy egyházunk kívánatos b ékéjét szolgálják. A gyermeknek öröme telik a Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermek-lapjában, a „Jó Pajtás“ban. Hetenként jelenik meg képekkel díszítve. A cikkek és versek sokaságát a legjobb gyermek-iróink írják. Kiadóhiv. Bpest, IV., Egyetem-u. 4. Mutatvány ingyen ! * Olyan kézből kaptam a tudósítást, hogy tárgyilagosságában kételkednem nem volt szabad. Ami az „egyhákerületi főgondnok“ kifejezést illeti, itt a kéziratban nincs hiba. Ebben az van, hogy „K. Th. B. főgondnok és Sz. Gy. egyházkerületi ügyész." A hibát a szedő követte el, a korrigáló meg nem vette észre. Szerkesztő. Aiapitiiitott 1804-ben. vidék legrégibb es legnagyobb oipőüzlete AJapittatott Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-manka) kiváló gondot fordít —-----Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. __ Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem átJ
