Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1. szám. 7. oldal. ságos hazaárulásnak tekintették, hogy az amerikai magyar igenis váljék amerikai polgárrá, ha állandóan itt telepedett le. Nyíltan hirdettük mindig, hogy itt mi nem játszhatjuk azt a csúf szerepet új hazánkkal szemben, melyet a tótok és oláhok játszanak az ó-hazában Magyarországgal szemben. Minket tehát józan éssszel senki sem vádolhat meg amerikaellenességgel, vagy azzal, hogy bármivel is egyet értenénk, ami nem megfelelő az adott amerikai viszonyok közt. Ám mindezek dacára azt kell mondanunk, hogy amit az a tősgyökeres magyar református egyház itt végez, az áldásos munka minden tekintetben, még amerikai szempontból is. Amerikának ugyanis önérzetes „backbone“-nal bíró új polgárokra van szüksége, amire pedig a Bocskayharang szólítja a magyart, az önérzetes, becsületes magatartás. Az a szülőhaza s a saját vérünk megbecsülése. Annak a harangnak a kondulása azt mondja, hogy légy büszke a magyar voltodra, véredre s tessék elhinni, nem árt ez, ha tudjuk, hány amerikai magyar él itt köztünk, aki egyenesen szégyenli a magyar voltát s gyáván letagadja azt amerikaiak előtt. Hát csak búgjon, konduljon az a new-yorki Bocskay-harang s legyen édes zene minden kondulása évtizedeken át a new-yorki magyarság fülében. S Uncle Sam népe csak büszke lehet rá, hogy a Bocskay népe is frissíti az ő vérét, erősíti az ő nemzetét. A vílágf áj dalom a költészetben* In magnis et voluisse sat’ est. A pápai Jókaí-kőr I9Í3. évi december bó 7-én tartott háziestélyére írta és felolvasta Roth Jenő pápai főgímn. tanár. I. Mélyen tisztelt Közönség! A világfájdalom, amelynek alábbiakban rövid történeti áttekintését kívánom adni, főbb költői képviselőinek bemutatásával — sajátságos, a pesszimizmussal rokon felfogása a világnak. Alapja az élet megoldhatatlan problémái, az emberi ideálok üressége fölötti bánkódás és panasz. „E világnézetnek értelmében boldogságot keresünk ugyan a világon és csakis boldogságot érdemes keresni, de meg nem találhatjuk soha.“ Az ember sorsa vigasztalan: azért ezen irányzatnak híve minden illúzió és remény, minden vigasz és lelkesedés nélkül tölti életét. „Sőt minél magasabban áll valamely egyéniség, annál inkább érzi földi életünk hiábavalóságát.“ De azért a világfájdalomban csakúgy, mint a pesszimizmusban van filozófiai emelkedettség: az egész emberiség szempontjából tekinti problémáit „és már ez az egyetemes szempont is enyhíti keserűségét.“ Különbözik azonban a pesszimizmustól abban, hogy a világot nem tekinti a priori rossznak és értéktelennek. A világfájdalom, bár — a francia költők első kísérleteitől eltekintve — Byronnal vonult be a modern irodalmakba, mégsem az újkornak produktuma. Már a legrégibb népek világfelfogásában és költészetében találkozunk vele, ha nem is oly mélyen és tökéletesen kifejlődött formájában. A sötét életfelfogásnak első hazája India. Brahma híveinek, a hindu népek filozófiájának magva az a szomorú tan, hogy az életnek legszebb része: a halál, legboldogabb oldala: a teljes megsemmisülés, a világszellemmel való egyesülés és a nyomában fakadó örök nyugalom (nirvana). A reális élet, a nagy világ a maga változatosságában voltaképen csak álom, csalfa Iátomány, Brahmanak játéka. És azért a lélek legmagasztosabb feladata csak egy lehet: hogy megszabadítsa magát a testnek nyűgétől és így az érzékek szakadatlan csalódásaitól. A buddhizmusnak sok tekintetben hasonló a világnézete ; valónak veszi ugyan a világot, de benne csak roszzat lát. Idelenn „minden hiábavaló és minden semmivé lesz.“ Haszontalan verejtékes küzdelmünk, fölösleges minden törtetésünk és teljesen céltalan az emberi nem nagy erőlködése. Az igaz ember, a bölcs, rezignáltan tekint végig e meddő tusákon, — szívében csak a szánalom és mély fájdalom talál helyet, meg az a csendes vágy, hogy egyszer minden elpihenjen, hogy valamikor teljes nyugalom legyen. Izrael népének vallása — bár ennél vigasztalóbb reményteljesebb, világnézete, — bár sokkalta egészségesebb, reálisabb és így termékenyebb, a sötét kétségbeesés és csüggedés azért nem egyszer ülte meg legkiválóbb fiainak is a lelkét. A csendes lemondás, majd meg a kétségbeesés vad fájdalmának hangjai ömlenek végig Jób könyvén : a zsidó szellem ezen Elsőrendű haranggyár, szerel a kitűnő Pozdech-féle rendszer szerint. Jurisics Márton harangfelszereíő" gyár Budapest, Rózsa-utca 51—53-ik szám alatt. Alapítva 1868-ban. *****★★*★*★★ Telefon 77—51. Elvállal minden e szakmába vágó munkát, úgymint: elsőrendű harangok szállítását, régi harangok átöntését, régi harangok átszerelését Pozdech-féle forgatható öntöttvas-koronára, esetleg forgatható kovácsoltvas-koronára, kikopott csapok kicserélését, stb. Készít fekvő és álló harangvas-állványokat jutányos áron. Költségvetéssel szívesen szolgál. Jutányos árak, pontos és tisztességes kiszolgálás !
