Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-02 / 9. szám

9. szám. 67. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. tetése; minden hívőnek szent kötelessége hívni az el­maradókat, serkenteni nagyobb buzgóságra a lanyhá­kat ; mert hiszen egy-egy ilyen hívó szó, figyelmez­tetés néha eredményesebb, mint a lelkipásztoré, aki soha egészen le nem vetkőzteti — egyesek szemében — a puszta kötelességből való szolgálat látszatát. A már két éve megkezdett külön gyermek isten­tiszteletek tartását a múlt évben is folytattam, négy­szer hirdetvén egészen a gyermeki lelkülethez alkal­mazóban az evangéliumot. A kicsinyek mindig szíve­sen fogadták, nagy érdeklődéssel hallgatták és figyelték és én szeretem hinni, hogy nem minden eredmény nélkül. A keresztyén érzületnek a templomon kívül is növelésére, hasznos ismeretek terjesztésére és nemes szórakoztatásra szolgáló vallásos estélyt hetet tartottunk — mindig nagyszámú közönség előtt —, melyeken 11 ismeretterjesztő előadás, 7 bibliamagyarázat, több felolvasás és szavalat hangzott, ezeken kívül egy-egy szép énekben is gyönyörködhettek a résztvevők. Az evangéliumnak az ifjak életébe való bevite­lére, káros szórakozásoktól elvonása, erőteljes, öntuda­tos, igazi kálvinista nemzedék nevelésére megalakúit a múlt évben az Ifjúsági Keresztyén Egyesület. A zsenge egyesületet látogatásával kitüntette febr. 14-én Megyercsy Béla, az Ifj. Kér. Egyesület orsz. titkára, kinek lelkes, meggyőző fejtegetései még emlékezetben lehetnek sokak előtt; valamint az is, hogy akkor milyen sokan kötelezték el ifjaink közül magukat az egyesület munkájában résztvenni. Szomorú dolog, hogy sokan hűtlenek lettek ígéretükhöz s ezzel igazolták legjobban, mennyire eltávolodtunk ama régi kálvinis­ták hagyományától, kik előtt szent volt az adott szó s akik nem állottak oly könnyen félre a komoly mun­kától, az önképzéstől s akik nem szégyelték a Krisztus evangéliumát, mert ők jól tudták, hogy Istennek ha­talma az minden hívőnek idvességére (Róm. 1 16.). Mire is van nagyobb szükségünk, minthogy ifjaink legyenek testben, lélekben erősek, tiszták, világos fejüek és szabadok. És tudjanak örvendezni úgy, hogy a számadásra vonástól ne kelljen félniök — örvendezni az Úr tetszése szerint. De egy kicsiny csoportra nem volt hiábavaló az elhívás, akikkel a múlt tél vége felé egész tavaszig s most télen is összegyűltünk és összejövünk az isko­lában vasárnap és szombat esténként. S míg vasárnap este inkább ismeretterjesztő és szórakoztató dolgok kerülnek szőnyegre, a szombat esti biblia-órákon azt próbáljuk Isten segedelmével, hogy miként vigyük be életünkbe az evangéliumot, vagyis hogyan formáljuk magunkat Jézus Krisztus képére és hasonlatosságára, akinél van az örökélet, hogy mi is elnyerjük az örök életet. Mert a földi élet végső törekvése ez s tartal­matlan és értéktelen az az élet, melynek középpontjá­ban ez nem foglal helyet. De ha kicsiny is számunk, nem baj. Jézusnak is kevés tanítványa volt kezdetben és mégis neki s annak a kis csoportnak, mely hű volt hozzá és nem a nagy tömegnek, mely talán közönnyel, nem egyszer gúnnyal, vagy lenézéssel látta a munkát, lett igaza. A mustármag is milyen kicsiny s belőle mégis fa növekedik. Ez lelkesítse az ifj. egylet kis csoportját. Nem is nagy tömegre, de lelkes és kitartó ifjakra van most; az egyesület kezdő életében szükség. És én akkor hiszem, hogy a kicsiny sokra szaporodik és a kevés erős nemzetségre. (Ézs. 60 22). (Második közlemény a jövő számban.) A kaposmérő-úílakí ref. egyház orgonaszentelésí ünnepélye. Lélekemelő ünnepségre hívogatták a gyönyörű hangú kaposmérői harangok f. hó 16-án a híveket az Úr házába. E napon szenteltetett fel a derék gyüleke­zet áldozatkészségéből emelt díszes új orgona s ada­tott át a közhasználatnak. A szokatlan alkalomnak kiváló jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a buzgó hívek csak 6 évvel ezelőtt építettek példátlan áldozat­­készséggel új templomot, iskolát s melléképületeket és e közel 40.000 korona kiadással járó építkezés nem­csak nem merítette ki az áldozatkészség forrásait, ha­nem újabb adományokra ösztönözte a híveket, míg végre megvalósúlhatott ama vágyuk, hogy szép tem­plomukat hozzá méltó orgona beállításával felékesítsék. A dicséretre s elismerésre méltó eredmény Isten segedelme mellett az egyház kiváló vezetői fáradha­tatlan munkásságának s agilitásának köszönhető. Első sorban Kovács Sebestyén Gyula helybeli földbirtokos­nak, a belső-somogyi egyházmegye gondnokának, ki­nek hivalkodástól ment, őszinte hitbuzgóságból fakadó átdozatkészsége buzdítólag hatott minden időben az egyháztagokra, aztán a páratlanéi tevékeny ifjú lelkész­nek, Keresztes Gyulának s Ladányi Ferenc tanítónak, kiknek aránylag rövid közéleti pályafutásában a fényes tehetség akaraterővel s kitartással párosúlva már eddig is annyi sok maradandót alkotott. Ámde mindezek Káté. Irta Kis József. IV. kiadás. Ára 32 f. Emléklap finom papíron. Darabja 5 f. ajándékok: képes újtestámentum, vallá­sos iratok. Koszorú-füzetek. Zsoltárok. Imakönyvek. Szentirások nagy választékban. MEGRENDELHETŐK KIS TIVADAR KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN, PÁPÁN, FÖ-UTCA 21. Konfirmációi

Next

/
Thumbnails
Contents