Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
7. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 51. oldal. iránt, hogy e téren nem érnek sérelmek bennünket ; sőt lépésröl-lépésre megvalósúl a törvényben kimondott tökéletes viszonyosság és egyenlőség ?1 (Második közlemény következik.) Kis József. A Mágyar Ev* Kér. Diákszövetség IV. téli konferenciája. Ki mint néz — úgy lát és ez a látás adja az élet tartalmát. De ez még koránt sem elég, az a kérdés, mit lát és mi visz a tartalomba mozgást, életet, lendületet. Az a kérdés, mint néz a mai ifjúság, a diákság, mily ideálok telítik lelkét. A magyar evangéliumi kér. diákszövetség IV. téli konferenciája adja meg e kérdésre a feleletet. Kell-e ismertetnem e mozgalmat ? mélyebb nyomokat hasított már a köztudatba, semhogy gyarló toliamra szorúlna, még mélyebbeket a telkekbe. Elégséges annyit mondani, az ifjúság dolgozik. Bárcsak arról tehetnék bizonyságot e sorokban, hogy az egész ifjúság sorompóba állt; bár leikök legmélyén sokakat forrongásba hozott a mozgalom szelleme, de még kevés, ki lelkiismeretének szolgája. Nem mondhatom, hogy az a diák, aki e mozgalom keretein kiviil áll — nem dolgozik, nem állíthatom még ezt sem, hogy e kivül álló diáksereg egyrészének lelkét nem ugyanazon eszmény követelése ihleti — de azt tények igazolják, panaszok hangoztatják s a következmények siratják, hogy a XX. század diákságának nagy zöme, amellett, hogy dologtalan, amellett, hogy akarata megtört s a legsötétebb bűnök iskolájában növekszik férfivá, semmi eszményi nem érinti lelkét. Hát ez a jövendő reménysége ? Ezektől függ a jövendő karaktere. Aki így néz — ugyan mit lát ? Mi cél vezethet egy ilyen erejétől megfosztott hadsereget ? Hogyan alakítják ezek a jövendőt? És a keresztyénség hogyan foglal állást e jövendőben ? Mindez a sötét oldal s nem is a ma szülte e veszedelmeket. Ma már a korcsere óra ütését halljuk. Ma már új organizmusok, egységes elemek, új nemzedékek növekedése szül új világot. Ezen új világ vájjon a keresztyénség diadalát ünnepli-e? — így néz az ifjúság. Önmaga akar megvívni ellenségekkel, önbizalma nagyokra lendült, úr lenni önmagán, úr lenni a bűnön, saját bűnein. Önmagán kezdi a javítást. Óh, de mily erőtlen, gyenge s szánalmas törekvés ez, csak önmagáért. Nem is földi célok, önző vágyak vezérlik. Krisztust tenni úrrá a lelkeken — ez a cél — ez a dolog, a megindúlt munka középpontja. Csendben kezdte munkáját, biblia-olvasókörök egyengették az útat. íme, ma már IV. téli konferencián tehetnek bizonyságot az Úr erejéről. Belátták, hogy mindent újra kell kezdeni, új idők új kötelességeket szabtak. S a ma élő keresztyén feladata kitágúlt. Nem elég csak gondolkozni, nem elég csak szeretni; de gondolkozni és szeretni sem elég már, hanem cselekedni is kell, követni a Jézust, nem elzárkózni, de szenvedni is. E téli gyűlést kizárólag csak biblia-olvasóköri vezetők számára hívták össze. A gyűlés programmja éles betekintést nyújt a lüktető mozgalom munkaterére. Nemcsak új értékelés alá veszi e gyűlés a használatban elkopott fogalmakat, nemcsak azt mutatta meg, hogy mily életerő ömlik ami vallásos fogalmaink alatt, de legfőképpen ezen értékek személyes kincsekké, élettapasztalatokká formálását tűzi feladatúi. Megmutatja, hogy nem csak Istennek, de Istennel kell dolgoznunk. Leginkább az isteni erők hatalmas életnyilvánúlásai képezték az előadások tárgyát: mint Isten szeretetének megnyilatkozásai (Takaró Géza). Isten szeretetének nagy ellentmondásai (Benkő István). Isten szeretetének realizálása életünkben. Üstén erejének megdöbbentő nyilatkozatai (B. Pap István theol. akad. tanár). De nemcsak a hivő lélek szükségleteit tárta fel a konferencia, de egyúttal a kötelességeket is előtérbe állította mint isteni megbízatásokat. Eme előadásokban mérkőzött a keresztyénség, az úgynevezett társadalmat orvosló filozófiai, jórészben atheista irányzatokkal. Ilyen irányú előadások : a természettudományok és a keresztyénség, a szociológia és a keresztyénség, a pedagógia és a keresztyénség, a képmutatás, a bűn mint mánia. Mindezekből meggyőződtünk, hogy a súlyos társadalmi bajok orvoslást csak a keresztyénségben találhatnak, hogy Krisztus minden emberi bölcsességet megszégyenítő hatalom, hogy a keresztyénség nem teória, nem szociológia, nem is filozófia, nem is tanok halmaza, de minden embert átölelő, minden gondolatot megolvasztó, megistenítő szellemi közösség, mely a sok oldalú élet sokféle követelményeit, vágyait, céljait egy közös cél, közös meggyőződés elnyugvó pontjára segíti. Cél: az atya akaratát teljesíteni a Krisztus követésével. Igaz keresztyént csak a keresztyén tapasztalatok szülik, aki nem szerzett tapasztalatokat, nem tud-Konfirmációi Káté. Irta Kis József. IV. kiadás. Ára 32 f. Emléklap finom papíron. Darabja 5 f. ajándékok: képes újtestámentum, vallásos iratok. Koszorú-füzetek. Zsoltárok. Imakönyvek. Szentirások nagy választékban. MEGRENDELHETŐK KIS TIVADAR KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN, PÁPÁN, FŐ-UTCA 21.
