Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-28 / 52. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. 440. oldal. Mikor a gondnokkari elnöknek tudomására hoztam, hogy az ügyet főtiszteletü és méltóságos püspök úr elé terjesztettem, megkaptam rá a feleletet, hogy másodszor is kicsapott. Az ezután történtekről csak annyit tudok, hogy püspök úr hozzám intézett levelében arról értesített, hogy békességes elintézést keres. Most már magamra maradván, miután a lehetőség szerint biztosítottam magamat arról, hogy a Pápai Takarékpénztárnál levő letét onnét elvihető ne legyen, megcsináltam számadásomat úgy — habár kárommal is, — amint azt a gondnokkari elnök kívánta ; aztán, miután a letétjegyet beküldtem s így az alapítvány agentiálisról leszámoltam: megkaptam a felmentést. Hogy hol hát az igazság ? Azt én nem keresem, de a jelentkező gondnok kérésére, amint már szóval kétszer is megtettem, kijelentem, hogy átadni való irataim nincsenek. Az alapítvány irattárában a számadásra és alapítványra vonatkozó összes iratok megvannak: a nálam lévő másolatok az én fegyvertáramat képezik. Pápa. Bárányay Zsigmond. Második válasz Baranyay Zsigmond úrnak* Ha lesz majd valaki, aki megírja a Szondy- Kenessey kegyes alapítvány folytatólagos történetét, bizonyára föl fogja használni a föntebb olvasható közleményt is. Most azonban az alapítvány szempontjából az a fontos, hogy tisztázódjék a gondnoki számadásnak ez a pontja, amely a jegyzőkönyvek szerint még nincs tisztázva : „Azok a kamatok, amelyek után a tőke kamatadó kivettetett, oly összegben folytak-e be az alapítványi pénztárba, mint amely összeg után az adó kivettetett ?“ Ha ez tisztázódik, nincs szükség fegyvertárra sem, mert az igazság a leghatalmasabb fegyver ezen a világon : kész fegyvertár! Faragó János, a Szondy-Kenessey kegyes alapítvány agentiális részének gondnoka. Szerkesztői üzenet. P. K. A—e. A jövő szám hozza. H. S. E—a. Bármikor írjon, köszönettel veszem. Örülök, hogy megértett. Vegyes közlemények* Olvasóinknak s lapunk mélyen tisztelt barátainak boldog új-esztendőt kívánunk. Lelkészválasztás. A balatonfőkajári gyülekezet meghívás útján, egyhangú szavazattal, volt lelkészének, ki most nyugalomba ment, id. Medgyaszay Vince volt esperesnek jeles képzettségű fiát: Medgyasszay Antalt választotta meg lelkészéül. Az ifjú új lelkész beiktatása január 1-én lesz. Gratulálunk! A Kálvin-Szövetség december 7-én tartotta első irodalmi felolvasó ülését Versényi György elnöklete alatt. Sebestyén Jenő theol. m. tanár olvasott fel „A kálvinizmus és a művészetek“ címen. Kimutatta, hogy a reformációig a művészetek azonos összefüggésben voltak a vallással, csakhogy vagy a vallás nyomta el a művészetet, mint a pogány vallásokban, vagy a művészet nyomta el a vallást, mint a középkori katholicizmusban. Az őskeresztyénség első századaiban a szellemiség annyira előtérben állt, hogy a külsőségeket félretették, mert megértették, hogy az Istent lélekben és igazságban kell tisztelni. Mennél több a külsőség, annál kevésbbé szellemi a vallás s viszont; ha tehát ma több külsőségre törekszünk, akkor ez sülyedést jelent a szellemiségben. A reformáció épen az őskeresztyénség gondolatát vette át és az első időkben a történeti művészet kárára sajnálatos képrombolásba ment át, de nem azért, mint hogy ha nem lett volna érzéke a művészet iránt, de mert a szellemiség állt teljesen előtérben. Kálvin nem vetette meg a művészetet, sőt azt mondta, hogy azt, mint Isten ajándékát tisztelni kell s nevezetes nyilatkozatokat tett a zene és ének fontosságáról, de Kálvin szerint a művészetnek olyannak kell lennie, hogy az emberiséget magasabb világba ragadja. Cáfolta az előadó Szász Zoltán nyers kirohanását a kálvinista templomok egyszerűsége ellen s kifejtette, hogy a kálvinizmus nevezetes fordulópontot képez a művészetek történetében, mert felszabadította az egyházi gyámság alól és ettől fogva foglalkozik a művészet a reális élettel. Hollandia festőmüvészetének fénykora a kálvinizmusban gyökeredzik s a kálvinizmus ideálizmusában foglalt reálizmussal függ össze. De a kálvinizmusnak csak a szubjektív művészetekre volt hatása, különösen a festészetre, költészetre és zenére. Nevelt festőket, nagy lelkeket, hatalmas írókat, a gyülekezeti ének által hatott a nép zeneérzékére s amint a zenetörténetirók elismerik, a zene felszabadulva az egyházi befolyás alól, a modern zene kiindulási pontja a kálvinizmusban Ifj. Stern Lipót Pápa y Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidárú-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. —* Lelkiismeretes kiszolgálási
