Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-28 / 52. szám
52. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 437. oldal. mozgalomban sokkal jobban tudja Isten országa érdekeit előmozdítani. Legújabb könyve: „A keresztyén missziók döntő órája“ most jelent meg magyar fordításban (ára 3 K), ebből bele lehet látni e nagy látomásokkal rendelkező ember leikébe. Az ő szenvedélye Isten. Nem csoda, hogy ha meg tudja ragadni a legkülönbözőbb theológiai felfogású keresztyéneket. Egész személyiségéből erő árad ki, az Istennek szentelt élet ereje, mely bátor optimizmussal száll szembe minden nehézséggel és minden győzelem mellett is alázatosan hajtja meg fejét az előtt, aki a győzelmeket adta. Soli Deo gloria. Most is azért jött fővárosunkba, hogy a magyar diákmozgalom vezetőivel tanácskozzék. Az ország legkülönbözőbb részeiből sereglett össze az a mintegy 60 tagú társaság, mely vasárnap, nov. 30-án, előzetes megbeszélés tárgyává tette azokat a kérdéseket, melyeket a vezetőség Mott elé terjesztett, hogy mondja el róluk a véleményét. E kérdések a következők voltak: Hogyan propagáljuk a személyes bibliatanulmányozást ? Hogyan tartsuk ébren magunkban a lelkesedést és a felelősségérzetet ? Hogyan biztosítsuk munkánk folytonosságát? Pénzügyeink. A személyes munka. Jelszavunk megvalósítása. Minden egyes tárgy megbeszélését 15 perces előadás vezette be. Dec. 1-én Mott ugyané tárgyakról tartott előadásokat. Hogy mi mindenről szólt, nehéz volna elmondani. Majd minden egyes mondata olyan volt, hogy a gondolatok egész sorát szabadította fel lelkűnkben. A végső benyomás, amit elhoztam magammal előadásairól, ez volt: a mi vezetőnk maga az élő Isten, tehát a magyar diákság evangelizáltatni fog ebben a diáknemzedékben. Este a nagyközönség számára rendezett szeretetvendégségen a keresztyénség jelenlegi világválságáról beszélt, hogy mi ennek a jelentősége Nyugat népeire és egyházaira nézve. Sürgette, hogy a magyar keresztyénség is ragadja meg ezt az alkalmat, lépjen be a misszionáló egyházak sorába. Sokan hallgattuk őt, mi lesz vájjon az eredmény ? „Várjatok nagy dolgokat Istentől, kíséreljétek meg nagy dolgokat Istenért.“ Studens Christi. Kedves karácsonyi ajándék* A pápai lelkész Amerikából kapta a következő levelet: Nagytiszteletü Esperes Úr! Van szerencsém szíves tudomására hozni, hogy egyidejűleg 335 koronát küldtem a pápai templomalapra. Annak idején megigértem, hogy mihelyt lehet, okvetlen gyűjtök e célra bármily csekély összeget is. Sajnos, sokat nem tehettem az ügyért, mert sem időm, sem alkalmam nem volt és nincs, hogy magam járhattam volna utána. Csak a saját egyházam körére voltam utalva, mint ezt a csatolt adomány-jegyzék is igazolja. A reformációi emlékünnepélyünket használtam fel a gyűjtés megindítására s nagy örömömre szolgált, hogy híveim megértettek, lelkesedéssel teljesítették kérésemet, adtak, amennyit adhattak s alig pár hét alatt minden nagyobb utánjárás nélkül összegyűlt a 335 K. Megvallom őszintén, még ennyire se igen mertem számítani, mert a munkaviszonyok is megcsökkentek egy kissé legutóbb, no meg aztán túl vagyunk terhelve ilyen gyűjtésekkel. Nemcsak a saját kezdő egyházaink, de hazulról is annyi mindenféle megkereséssel fordulnak hozzánk, hogy szinte lehetetlen teljesíteni azokat. De mindamellett is nagy lelki örömömre van, hogy e csekélységgel is szolgálatára lehetek a nemes ügynek. Ha csak pár téglával is előbbre vittem a pápai új ref. templom felépítését ezzel a kis összeggel, már meg lesz a lelki örömöm. Adja a jó ég, hogy mielőbb álljon a szép új templom ott az én kedves emlékű alma materom mellett! — E kis összeget pedig fogadják tőlünk innen az idegenből oly igaz magyar és hittestvéri szeretettel, mint amilyennel küldjük a Szeretet nagy ünnepe, a karácsony alkalmából. Hálás elismeréssel közöljük az adakozók névsorát : Komjáthy Ernő ref. lelkész, a bridgeporti ref. egyház, a bridgeporti ref. ifjúsági egylet, a bridgeporti ref. nőegylet, a bridgeporti Kálvin János templomi és betegsegélyző egylet 50—50 K; a bridgeporti ref. egyházi énekkar 15 K; a bridgeporti ref. vasárnapi iskola, Tóth Zsófia (Pápa), Varga Lajos róm. kath., (Pápa), Csapó Sándor és neje (Takácsi), Csőszi Gyula (Takácsi), Horváth Károly és neje Balog Jolán (Takácsi) 10—10 K; Pallang Sándor (Takácsi), Mircse Sándor ref. segédlelkész 5—5 K. Összesen 335 K. dKís Tivadar könyv- és papirkereskedő, a református főiskolai nyomda kezelője b. u. é. k. Pápa Fő-utca 21-ik szám NÉVJEGYEK ÍZLÉSES, SZÉP, TISZTA KIVITELBEN GYORSAN KÉSZÜLNEK A PÁPAI REF» FŐISKOLAI NYOMDÁBAN» MEGRENDELÉSEK KIS TIVADARHOZ PÁPA, FŐ-UTCA 2í. INTÉZENDŐK.
