Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
Huszonnegyedik évfolyam. 1. szám. Pápa, 1913 január 5. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4’50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. =f br :: 5-: Síjéül fohász. 1: S Újév virradt fel még egyszer egünkre Idő Királya, édes Istenünk! Hátunk mögött az év, mely sírba téré, Atyai jóságodról beszél nekünk. Mert — bár bűnünk sok, mint homok fövénye, Vétkünk — miként fűszál, teméntelen: Sugárzott ránk jóltevö napod fénye, Áldásod ömlött völgyön és hegyen. — Újév virrad ránk. Vájj’ újjá leszünk-e Mi is, — levetkezvén sok s nagy bűnünk? Hatalmadat vesszük-e már eszünkbe? Vagy vakmerőén Ellened törünk?! Vétkes kevélységgel alábbhagyunk-e, Megostromolni kezdvén az eget? Gyarló erőnkben elbizakodunk-e, Sajkával támadva meg — jéghegyet ?!. . . — Újév virradt ránk. Vájj’ újjá leszünk-e, Békés nyugodtan menvén Te feléd? Rút viszály helyt’ a munkában lelünk-e Nemes versenyt, melyben a csáb elég?! Vagy félretéve mindent, ami drága, — Hogy önzésünk elérjen dőre célt: Elvakúltan, Istenre és hazára Topább fenjük még a gyilkos acélt?! . . . — Újév virradt ránk, — az egész világra. Újítsd meg Isten rajt’ kegyelmedet! Elhízásnak tengerfenék az ára: Vidd e tudatra gyarló népedet! Mondd, hogy leolvad kevélysége szárnya Napod felé ha gőgösen repít. Csak a hit az, mi biztosan bejárja Csillagvilágod rejtett téréit! Szálljon kegyelmed nemzetünk egére, Ne nézd: a múltban hogy mi vétke volt. Adj egyetértésnek lelkét beléje! — A széthúzásért hisz’ már meglakolt!. . . Újítsd meg éveddel mi napjainkat, Lengjen felettünk béke szelleme! Töltse be áldással határainkat Az újévben hitünknek Istene! Ámen. Csetény. Topa József.
