Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-28 / 39. szám
39. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 327. oldal. hasznos, époly hatásos eszköze lesz a valláserkölcsiségnek, hazafiságnak és a protestantizmusnak. Prózában írt elbeszéléseket nyújtanak a papok közűi Dombi Lajos (Elbeszélések, 1 k.). Babay Kálmán (Viski lányok, 1 k.). Szép Balaton mellől 3 k. Szentmiklóssy József (Valláserkölcsi elbeszélések, 1 k.). Mindháromnak müveiben természetszerűleg kidomborodik a prot. szempont, noha szerettük volna, ha ők, pap létükre, a fősúlyt különösen erre helyezték volna. Nem elfogúlt, kisszerű, korlátolt felekezeti szellemet akarunk mi feltüntetni, nem türelmetlenkedni, gyűlölködni, izgatni más felekezetű embertársaink ellen. Ha a vállalat ezt tenné, elítélnénk. De igenis azt tartjúk a vállalat legfőbb dolgának, hogy a mai laza erkölcsű, a vallástól és egyháztól elfordúlt, vagy az iránt legalább is közönyössé lett korban ébresztgesse, erősítse, a jó erkölcshöz, valláshoz, egyházhoz ragaszkodókká tegye a lelkeket. Pl. Babay Kálmán vonzó módon, szépen ir s a balatonvidéki mondákat, szájhagyományokat, történeteket nagy számban gyűjtötte össze és adja elő, de aránylag kevés 3 kötetes müvében a prot. vonatkozású, minő pl. „Kap e Szentgál zsoltárt?“ és sok a kiélezett szerelmi, meg rablóhistória, ami pedig nem igen való a gyermekeknek. A Dombi és Szentmiklóssy művei már mind tanúlságosak s egyáltalán nem profán történeteket tárnak élőnkbe. Nagyon jól van megírva és igazán hatásos a Buday János „Boldogfalva“ cimű erkölcsi elbeszélése. Szintén jók, de úgy tetszik nekünk, mintha nem eléggé színesek és kissé bőbeszédűek volnának bibliai tárgyú elbeszélései, minők „Dávid, a zsoltáros király“ és „Pál apostol élete“. Buday azonban jó nevű munkása a prot. vallásos ifjúsági és népies irodalomnak s mindig eltalálja az idevágó hangot és tartalmat. Még fokozottabb mértékben mondhatják ezt a Kóréh Endre darabjairól, ezek a „Bibliai képek 2 k. „Képek, a magyar prot egyháztörténetből 2 k.“ Kóréhnak csudálatos tehetsége van ahhoz, hogy a biblia szerint tejnek italával és ne kemény eledellel táplálja a népnek és fiatalságnak erőtlen, gyenge lelkét. Olyan élvezetes, magával ragadó modorban, olyan nemes egyszerűséggel és annyi tanulsággal tud valamit előadni ! Bibliai képei eredetiek, nem sablónszerüek, megkapók; egyházhistóriai rajzai pedig e nemben szinte párjukat ritkítok. Kóréh müvei kétségkívül a vállalatnak a legkevésbbé kifogásolható, legmegfelelőbb és legértékesebb darabjai közé tartoznak. Ő tőle még sok szép dolgot remélünk és várunk a vállalatban, ha ugyan lesz folytatása és idő előtt meg nem öli a nálunk szokásos nemtörődömség és irigység. Pedig bizony nagy kár volna ezért a szépen megindúlt vállalatért. Forgács Gyula, akit mint lelkes belmissionárust ismerünk, több érdekes és hozzátesszük, értékes munkával lép fel a vállalatban. Két kötet elmélkedést ad a serdülő ifjúság számára „Az élet reggelén“ címmel 13 elmélkedést 52 vasárnapra osztva négy részben. Istenről és Isten műveiről, a természetről, a megváltásról és az üdvösségről szólanak ezek. Nehéz thémák, nagy dolgok. Forgács nagy ügyességgel oldja meg feladatát, szinte azt mondhatni, hogy mesterien. De azért azt mondjuk, hogy az elmélkedésekből a fiatalságnak nem jó a sok „Hogy lehetsz nagy ember?“ címmel okos tanácsot ad Forgács a fiatalságnak, hogy a hazának hasznos, értelmes polgára legyen. Egy kis prot. levegő nem ártott volna ebben a műben. „Jeruzsálem pusztulása“, „A nagy Heródes“ c. alatt egyházhistóriai kor- és jellemrajzot fest, aztán „Gyermekek a bibliában“ címmel tartalmasabb bibliai magyarázatot nyújt, végül „Afrika hősei“ címen a külmissió bajnokairól emlékezik meg. Dicsérjük sokoldalúságáért, tudásáért és vonzó előadásáért. Kell csakugyan, hogy minél több irányban foglalkoztassuk népünk és ifjúságunk elméjét, nyomjunk szivükbe feledhetetlen tanúlságot és buzdítsuk őket nemes és nagy tettekre. Papp József, akit mint magyar fokloristát ismerünk s ilynemű müveivel tüntette ki magát, Száz mesét irt a régi jelesek után versben s ellátta azokat igazán üdvös tanulságokkal. Folyékony verseit s a kedves meséket bizonyára nagy örömmel fogja olvasni az apróság. Osváth Kálmán, Lagerlöf Zelma „Krisztus legendáiból" fordított le egy kötetet. Ezek a sajátságos legendák kissé idegenek a mi népünk és ifjúságunk lelki világától, de hisszük, hogy az értelmesebbek gyönyörködnek benne és okulnak belőle. A lelkészek között kell megemlítenünk a vállalat egyik szerkesztőjének, Uray Sándornak a műveit is. Az egyik „Bibliai képcsarnok“ két. kötetben, az egyik az ó, a másik az új-szövetségből ad egy-egy képsorozatot. Az a célja, hogy megszerettesse a bibliát. A derék szerzővel együtt mi is hisszük, hogy jó segédkönyv lesz a Bibliai képcsarnok a tanítók és szülők kezében a vallásoktatásnál, ahol pedig rendszeres vallásoktatás nincs, ott egyenesen hézagot fog pótolni. Uray másik könyvében elmélkedések és imádságok vannak. Cime a „Boldogságról“. Célja, hogy a Jézushoz vezesse az ifjakat, aki oly fenségesen tanított egykor a boldogságról. Több forrás mellett különösen a dr. Ottmann Lorenz német lelkész „Die Seligpreisungen“ cimű prédikációs könyvét használta fel. (Vége a jövő számban.) Vegyes közlemények* Lelkészválasztás. Kis Dániel alistáli lelkészt, az ifjabb generáció e jeles tagját 19 pályázó közül közfelkiáltással megválasztották Sárbogárdra lelkésznek. Gratulálunk! Új püspöki titkár. Fazekas Mihály, dr. Antal Gábor püspök kitűnő titkára helyébe Fass Vince pápai főiskolai szénior, theológiánk külföldön is járt, kitünően végzett növendéke kapott titkári alkalmazást.
