Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-07 / 36. szám
36. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 301. oldal. Dr. Misley Sándornénál a Szövetségbe ú] tagok szép számmal iratkoztak és iratkoznak be. Hisszük, hogy Kunst Irén látogatásai ref. vidékeken még kedvezőbb eredménnyel fognak járni a külmisszió iránti érdeklődés felkeltésében és Isten országa terjesztésében. —r —s. A belső-somogyi református egyházmegye közgyűlése. (Folytatás.) c) Egészen külön pontot szentel az esperesi jelentés a horvát-szlavon missziói egyházak anyagi- és szellem-erkölcsi ügyeinek méltatására, mint amely egyházak a legújabban csatoltatván egyházmegyénkhez, most először terjedt ki reájuk meglehetős széles keretekben, tüzetesen és egész apró részletekig a kanonicavisitatió figyelme. Brekinszka, Uljanik, Daruvár, Imsovoselló, Korenicsán, Fiume, Nagy-Pisanica, Terezovác, Suhopolje és Zágráb — mint ezen missiói-körzet egyházai — híven teljesítik magasztos hivatásukat úgy a magyarság, mint a protestántizmus érdekében. Az áldozatkészség, a buzgóság, az ősi ref. hithez való ragaszkodás — az esperesi jelentés szerint — nem hiányzik ezen missziói egyházak tagjainak szívéből; csak az a baj, hogy egyik-másik helyen — mint Zágráb és Fiume — az anyagiakban való szegénység szárnyát szegi a legnemesebb törekvéseknek s így valóban áll reájuk ama bibliai mondás: jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen ! Az egyetemes egyháznak kell itt segítségül mennie, hogy ezen fontos misszió pontokat minden lehető módon és eszközzel megerősítve, fenntartsa s virágoztassa. A kérdés pedig megoldható lenne a 100.000 K tőkekamat-segélynek megfelelő s a missziói egyházak különleges helyzetét szem előtt tartó felosztásával, amire nézve az esperesi jelentés egészen különleges, mondhatni kivételes intézkedéseket kíván tétetni. Ha ugyanis — úgymond a jelentés — az egyházi felsőbbség Zágráb és Fiume jogos igényeit és kérelmét teljes mértékben ki akarná elégíteni a 100.000 K tőkekamat-segély kiosztásánál, akkor a belső-somogyi egyházmegye többi egyházának éppen semmi, vagy a semminél is kevesebb maradna! A 100.000 K-ból ugyanis egyházmegyénkre körülbelül 3000 K esik, ami 60.000 K-nak felel meg. Úgy, de Zágráb és Fiume együttesen 70.000 K-át kérnek és így tulajdonképpen még e két misszió igénye se volna kielégíthető az egyházmegyénkre eső osztalékból, nemhogy a többi egyház részére maradna fenn valami. Ugyanazért a közgyűlés az esperesi jelentés e pontjára vonatkozólag — magának a jelentésnek javaslatára — felkérni határozta a főtiszt, egyházkerület útján a nagym. Konventet oly intézkedésre, mely szerint „a horvát-szlavon és fiumei missziói egyházaknak szükséges segély vétessék ki az összes magyar ref. egyházak részére kiutalt segélyből s csak az így fennmaradó összeg osztassák el az 5 egyházkerület s ezek útján az egyházmegyék között. Mert ezeknek a missziói egyházaknak fenntartása és megszilárdítása nem áll külön érdekében sem a belső-somogyi egyházmegyének, sem a dunántúli egyházkerületnek, hanem érdekében áll az egyetemes magyar ref. egyháznak. És így nem lehet ezeknek segélyezését külön az egyházkerület, annál kevésbbé egy egyházmegye terhére róni.“ d) Ugyancsak a missziói egyházakkal kapcsolatban sajnálattal jelentette esperes úr a közig, államsegély felosztásánál előállott változást. Ugyanis, míg a múlt évben eszközölt felosztás alkalmával — amikor pedig a horvát-szlavon missziói egyházak még nem voltak az egyházmegyéhez csatolva — a közig, államsegély a missziói egyházak lélekszámának tekintetbe vételével állapíttatott meg az egyházmegye részére és pedig 4252 K 36 f összegben, addig a f. év április havában tartott kér. közgyűlés jegyzőkönyve 82. p. a. közölt felosztás szerint — jól lehet, a missziói egyházak most már tényleg egyházmegyénkhez vannak csatolva, mégis azok lélekszámának tekintetbe vétele nélkül — csak 4085 K 16 f-ben, vagyis a tavalyinál 167 K 20 f-rel kevesebb összegben állapíttatott meg az egyházmegye részére, aminek következtében a segélyben való részesedés aránykulcsa 21%-ról 19%-ra szállott le. Ugyané tárgyban Varga Dezső darányi lelkész interpellációt is intézett esperes úrhoz, kérdőre vonván őt, hogy vájjon nem az ő mulasztása következtében állott-e elő ezen sajnálatos körülmény, amely az egyházmegyére nézve — esetleg — évről-évre tetemes károsodást jelenthet? Esperes úr az interpellációra adott s a közgyűlés által helyeslőleg tudomásúl vett válaszában * kijelentette, hogy őt e tekintetben mulasztás vétsége nem terheli. Jelentéseiben évről-évre felvette és kimutatta a szlavón-misszió lélekszámát is, amelyet az első felosztás alkalmával a kér. közgyűlés figyelembe is vett. Hogy most miért nem voltak reá tekintettel : nem tudja s róla nem tehet. Külön felhívást ez évben sem kapott a szlavón-misszió lélekszámának bejelentésére a közig, államsegély felosztása céljából. De esperesi jelentésében az idén is felvette épúgy, mint máskor. Közgyűlés megbízta esperes urat, hogy „szerezzen biztos tudomást azon népszámlálási adatok helyességéről, melyeknek arányában a kerület a közig, államsegélyt szétosztotta az egyes egyházmegyék között s melyek szerint a belső-somogyi egyházmegyének 167 K 20 f-rel kevesebb utaltatott ki az eddigi összegnél. A főt. kerületet pedig felkéri, hogy a közig, államsegély szétosztásának újabb módozatait tegye át az eddigi szokás szerint az egyházmegyékhez véleményezés végett.“ (Harmadik közlemény a jövő számban.) Halka Sándor.
