Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-17 / 33. szám

33. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 275. oldal. Iskolai értesítők. i. Pápai református főiskola. Főiskolánk 228 oldalas értesítőben számol be az elmúlt iskolai évről, melyet a főiskola egyházi gond­nokának, Czike Lajos tatai ref. egyházmegyei esperes­nek arcképe díszít. Az értesítő bevezető része Czike Lajos 50-éves lelkészi jubileumának van szentelve s magában fog­lalja a lélekemelő, nagyszabású ünnepség egész le­folyását s Antal Gábor püspöknek, Czike Lajos főisk. egyh. gondnoknak, dr. Beöthy Zsolt világi gondnok­nak, Nagy Lajos, Chernél Antal stb.-nek az ünnepség alkalmával elmondott magasan szárnyaló beszédeit, Czike Lajos életrajzát Borsos István főgimn. tanár tollából, mely Czike Lajosnak egész életét az olvasó elé tárja születésétől kezdve a diákéletén végig egé­szen a lelkészségig ; onnan pedig az 50-éves egyházi szolgálatainak jubileumáig. A második kimagasló közleménye az értesítőnek dr. Lakos Béla főgimn. tanárnak Heltai Gáspár refor­mátor és kora című értékes egyháztörténeti munkája, mely könyvalakban is megjelent. A vallási evolúció kora, amint ő e századot nevezi, érdekfeszítő képben áll előttünk annak a férfiúnak rajzában, aki a lutheri konfesszió befogadása után a katholikus magyar vallás­nak (mint ahogy akkor a kálvini református hitet ne­vezték) Erdélyben szervezője s végül az unitárizmus­­nak híve lett. Képét dr. Lakos szigorú tárgyilagosság­gal festi, látszik, hogy belemélyedt a kor szellemébe, hogy müve alapos tanulmányok gyümölcse. Könyv­alakban Kókai Lajos budapesti könyvkereskedő ki­adásában jelent meg. Ára 1 K 50 f. A főiskola ez évi történetét dr. Horváth József főiskolai igazgató közli. Jelentésében szól az ifjúság vallásos neveléséről és rendszeres oktatásáról, a fő­iskola nagy népességéről, mely dacára annak, hogy a bencés gimnáziumot főgimnáziummá fejlesztették, a főiskola épületének megnagyobbítását tette elkerülhe­tetlenül szükségessé. Megemlékezik az intézet javára tett adományokról és alapítványokról, mely ezúttal is jelentékeny összeget tesz ki. Legszebb alapítványa a lefolyt iskolai évnek az az 1250 korona összeg, me­lyet a főgimnázium tanúlói hálából, tiszteletből és szeretetből gyűjtöttek Czike Lajos emlékünnepére. A theológiai akadémián az elmúlt tanévben 12 tanár működött. A theológusok az idén speciál kollé­giumként az angol- és francia nyelvet is tanulták, épúgy, mint az előző évben. Beiratkoztak a négy theológiai évfolyamra 61-en, ebből külföldre ment 7 hallgató s így a tanévet az akadémián 54 hallgató fejezte be. Illetőségre a legtöbb, 10 hallgató volt Komárommegyéből, 7 Veszprémmegyéből, 6 Somogy­­ból, 4 Vasmegyéből, a többiek pedig 18 különböző megyéből. Az I. félévben minden tárgyból jelesen kollokvált 12, jól 30, elégségesen 9; a II. félévben jelesen 8, jól 36, elégségesen 9 hallgató. Az önmun­kásságra bő alkalmuk volt a hallgatóknak a Theol. Ön­képzőkörben, ahol 1 alakuló, 19 rendes, 2 vita, 1 versenyszónoklati és egy díszgyülést tartottak és a Kér. Diákszövetségben, ahol 6 előadást tartottak. Az értesítőnek a főgimnáziumra vonatkozó ter­jedelmesebb részét Faragó János igazgató állította össze, beszámolván a tanári karban történt változások­ról, annak munkásságáról, a javító-, pót- és magán­­vizsgálatokról, állást foglal a magántanulás ellen, fog­lalkozik a tanulmányi ügyekkel s az egyfolytában való tanításnak és a másfélórás leckeórák intézményének az egész vonalon való uniformizálását veszedelmes kísérletezésnek tartja. Az értesítőnek ugyanezen feje­zetéből megtudjuk, hogy az I. félévben osztályzatot kapott 577 tanuló. Az 577 tanuló közül jeles osztály­zatot kapott 34=6%. jót 125 — 22°/0, elégségeset 233 = 40%; egy tárgyból elégtelent kapott 87 — 15%, két tárgyból 51 = 9%> több tárgyból 47 = 8%. Tehát a követelményeknek megfelelt 392 — 69%» nem felelt meg 195—31%- Az eredmény kedvezőbb, mint az előző évben, amikor a tanulók 38%-a nem felelt meg a követelményeknek. Az intézetben 11 rendkívüli tár­gyat tanítottak részben teljesen ingyen, részben igen csekély (évi 6 K) díjért, de a tandíjmentes tanulók még ez alól is fel voltak mentve. Szól az erkölcsi nevelésről, melyet nem a rideg felekezetieskedés érzé­sében lát, hanem abban, hogy mindenkiben testvérü­ket lássák. A testi nevelés című fejezetben megemlé-, kezik az ifjúság szakszerű oktatásáról, a céllövészet­ről s különös elismeréssel adózik Kovács Lajos Jenő tornatanárnak, aki az oktatást kizárólag maga végezte. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 25 tagból állott, akik 12 osztályban tanítottak, mert a négy al­sóbb osztály ez évben is párhuzamos volt. A jutalmazásokról, tandíjmentességről, segítő­egyesületekről, szertárak és gyűjteményekről, ifjúsági egyesületekről, tornakörről és azok működéséről külön fejezetek számolnak be, mind gazdag tartalommal. Ezek után a statisztikai adatok következnek, melyek közül fontosabbak ezek: beiratkozott 583 ta­nuló, vizsgát tett 571 tanuló. Illetőségre 287 veszprém-Aiapittatott i864-ben. .A. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott issében. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortJiopád-munka) kiváló gondot fordít. ■— ■ Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. "Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.

Next

/
Thumbnails
Contents