Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-13 / 28. szám
28. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 229. oldal. Úti levelek. i. Útközben kaptam egy kedves barátomtól a következő üzenetet: „Istennel a tengeren is át, Isten nélkül a küszöbön sem“, ez legyen a magyarázat a hosszú úthoz, melyre azért vállalkoztam, hogy jobban meglássam, mint cselekszik Isten az Ő országa eljöveteléért más országokban és így nagyobb tapasztalattal, megerősödött hittel dolgozhassam azon a helyen, ahova Isten állított. Az Ő dicsőségét szolgálják e sorok is, melyekben röviden beszámolok a látottakról és hallottakról. Elutazás előtt sokan ijesztettek a Titanic sorsával; de eszembe jutott az apostol szava: aki az istent szereti, annak minden egyformán javára van. A veszedelmet sohsem szabad keresni, de ha mégis, minden elővigyázat ellenére szemben állunk vele, bátrak lehetünk, mert amint Hogg madrasi tanár kifejezi: „a keresztyénnel semmi olyan nem történhetik, amitől félnie kellene.“ Természetes, hogy a haláltól sem szabad félnünk, ez is Istent szolgálja, Jézus feltámadása erre a nagy bizonyság. A halál is beletartozik az életbe. Hogy is mondja a zsoltáros: „Ha a halál árnyékában járnék is, de nem félnék még Ő setét völgyén is, mert mindenütt Te jelen vagy én velem.“ Voltak a Titanicon is emberek, akik nem estek kétségbe, hanem ajkukkal himnuszt zengve szálltak alá a hullámsírba. Emmanuel! Ez a vigasztalásunk. „Istennel a tengeren is át, Isten nélkül a küszöbön sem“. Wienen már sokszor keresztülutaztam, de még sohsem szakítottam időt nevezetességei megtekintésére. Ezt az útat arra is fel akartam használni, hogy körülnézzek a császárvárosban; másfél napom volt rá, bizony ez édes-kevés, de általános benyomást mégis szerezhet az ember. Mindjárt megérkezésem után, amikor már jegyeimmel rendben voltam és lakást is találtam egy, a Westbahnhofhoz közel eső szállodában, kezemben Wien térképével elindultam a város központjába. Elmerengtem a Ballplatzon, külügyminisztériumunk épülete előtt, megbámultam a hatalmas városházát, aztán siettem egy félreeső utcába, ahol még nagyobb erők dolgoznak, mint a Burgban, vagy a Ballplatzon. A Lenaugasseban van, szerény 3-ik emeleti lakásban elhelyezve az osztrák keresztyén diákmozgalom központi irodája. Mivel megvagyok győződve, hogy az evangélium a legnagyobb hatalom a világon, azért merem azt mondani, hogy ebben a szerény helyiségben jelentőségteljesebb események történnek, mint a minisztériumok dolgozótermeiben. Az új Österreich itt születik. És egészen más lesz, mint a régi. Amint becsöngetek, meglátom az ajtón a kiírást: Christokratisctie Studenten Vereinigung, amint később megtudtam, azért választották ezt a címet, mert folyton a keresztyén szociálistákkal tévesztették őket össze. Éppen nagy rendezkedésben találtam a jelenlevőket. T. i. most hordozkodtak ebbe az új helyiségbe. Hárman serénykedtek a helyiségek otthonossá tevésében. Az egyik a képeket szegezte fel, a másik az irattárt rendezte, a harmadik a szőnyegeket igazította. Kettejüket már ismertem. Ott voltak Budapesten, a magyar diákmozgalom téli konferenciáján. Az egyik magyar származású, a neve is elárulja: Szalatnay János; őse Sárospatakról ment ki Csehországba lelkésznek a türelmi rendelet kibocsátása után. Most III. éves theológus. A másik, Petrick nevű, vend származású, atyja egy indiai missziói iskolában tanít, ő orvostanhallgató ; a harmadikat még nem ismerem, de csakhamar bemutatnak neki, ő meg lengyel nemzetiségű és zenét tanul. A három különböző nemzetiségű diák három felekezethez is tartozik, a theológus református, a medikus baptista, a muzsikus római katholikus és olyan békességben dolgoznak egymás mellett. Jézus Krisztus tényleg egyesít. Ki is van írva a gyű lésteremben nagy betűkkel: OMNES UNUM IN CHRISTO Ki hitte volna, hogy a római katholikusnak ismert Ausztriában is van keresztyén diákmozgalom ? Pedig van és nagy eredményekkel dolgozik. Két erős konferenciát tartottak ebben az iskolai évben, az egyiket Brünnben a múlt ősszel, ezen Pápáról is volt jelen két küldött (Kiss Géza és Miklós Ödön papnövendékek), a másikat Prerauban tartották, ahol 32 résztvevő közül 11 volt protestáns és 21 római katholikus. Ausztria összes egyetemein hallottak már a diákmozgalomról és csaknem mindenütt van pár ember, aki megértette céljainkat és csatlakozott hozzánk. Csodálatos dolog ez, de az evangélium mindig csodálatos volt, azért evangélium. Űj könyv! Éppen most hagyta el a pápai főisk. nyomda sajtóját dr. Lakos Béla pápai ref. főgimn. tanár műve : Heltai Gáspár reformátor és kora. ________tttt: Ára 1 korona 20 fillér. :----------------Megrendelhető Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápán, Főutca SÍ-
