Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-19 / 3. szám
18. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. Mégis miért e változás? Okát keresve, rossz nyomokon jártunk, mikor a tudomány, vagy annak elvilágiasodásában hittük feltalálni a kórtünetek ismérveit. A baj okát egész másutt, nem olyan messze távolban, hanem közelebb, sokkal közelebb, .sőt talán éppen magunkban kell keresnünk! Leírtam e súlyos, vádoló szót, nagytiszt, uram, és nem törlőm ki írásomból, bár látom, mint húzódnak ráncokba össze szeretett lelkésztársaim sírna homlokai s mint cikáznak felém máskor szelíd, most haragos szemük sújtó villámai. Állom a vihart és megismétlem kijelentésemet, de most már egész határozottsággal: a templomok ürességének s vallásos életünk lanyhúlásának legtöbb vonalon okát önmagunkban, lelkészekben kell keresnünk. Azért csak legtöbb és nem minden vonalon, mert hála Isten, vannak közöttünk sokan minden tisztességre érdemes, derék kivételek. (És ugyan ki nem kivétel?! Szerk.) Önmagunkban kell keresnünk legelső sorban is a mutatkozó betegség okait nem azért, mivel nem gyakoroljuk elég hathatósan a cura pastorálist és borsódzik hátunk a belmissziói mezőkön való dolgozástól, mint sokan, különösen mi ifjabb lelkészek akarjuk magunkkal és másokkal is elhitetni, hanem főképpen azért, mert sokunk élete és predikálása között hatalmas válaszfal emelkedik: — vizet prédikálunk és nem csak bort, de — pálinkát iszunk . . . Nincs személyes élőhitünk. Pedig a lelkészkedő papság személyes, élőhitének forrása volt minden időben az egyháztagok mély medrü, széles folyamú vallásos életének tápláló ereje. És mert idők folytán e forrás vize — okát hogy miért nem keresem most, csak jelzem — megfogyott: meggyérűlt az egyházi élet mély medrü folyamának hajdan bő vize is és partjain az egykor dús, boldog tenyészet lassú hervadásnak mutatja bánatos jeleit. (Második közlemény a jövő számban.) A drága vezérkönyv* (Folytatás.) Hasonló a helyzet a II. osztály anyagánál is. Az V. hét második félóráján a hangya, gyík, béka, vakond s a csigát tárgyalja s még fölvesz 16 soros verset is. Ha ez állatokról csak a haszon, életmód, szempontjából akar is szólani s eredményes tanítást akar végezni, ki van zárva, hogy a verset csak részben is meg tudja tanítani. Ha pedig a verset akarja mindenáron betanítani, azt csak az új anyag felületes, futólagos érintése mellett teheti. A VI. hét első félóráján beszél a szántóföldről, a legelő, rét, a mezőről, ismertet 10 mezei állatot s még a 179. dics. 8. versét is betaníthatónak tartja ! Képtelenség! A IX. hét első félóráján tanít a forrás, patak, folyó, tó, tengerről, a víz haszna és káráról s még ugyancsak e félórán a 203. dics. 6. és 7. versét is a gyermek fejébe akarja tömni. A XII. hét második félórája szerint a magán- és középületeket ismertetni s amellett még egy 12 soros nehéz templomi imát is betanítani, — aligha lehet. A XIV. hét első félórájának anyaga : temető, temetkezés, vásártér, piac, vásár, vásárlás, pénz, réz, ezüst, 10 soros nehéz vers, vagy 8 soros dal! Lehetetlenség a versre vagy dalra kitérni csak egy percre is. Az anyag többi része is sok egy félórára, ha pl. a vásárlást két gyerekkel be is akarja mutatni s a pénzeket is ismertetni akarja. A XIX. hét második félóráján életkor és vallás szerint tárgyalja a község lakóit. Bevezetésül fölvesz egy oly hosszú mesét, melynek elmondása s számonkérése a félórának felét okvetlen igénybeveszi. A hátralevő negyedóra alatt akarja a gyermekkel megértetni a református, katholikus, evangélikus és izraelita felekezetek, — a keresztyének és pogányok közötti különbséget! Hát lehetséges ez? A 7 j'lj |Oí/nj A CC ] C7 Irta DR. RÓZSA J. fővárosi tanító, A V JLj I 1 O I Y \_) 1—/ A~\ 1 1—/ L/ J—jog- és államtudományi tudor. * TARTALOM: Hogyan tanítanám az erkölcstant? A tanító politikai magatartása. Hazafiság, nemzetköziség és a tanítók. Mesék otthon és az iskolában. A beszéd- és értelemgyak. új szempontja. A kedélyképző olvasmányok. A hazaszeretetre való nevelés. Az emberszeretetre való nevelés. A történelemtanítás szelleme. A nemi felvilágosítás problémája. Milyen a tudományos iskolából kikerülő társadalom ? Az osztályozás reformja. Család és iskola kapcsolata. A szellemi túlterhelés okai. A tanítóképzés reformja. A tanító rajzkészsége a tanítás és esztétikai nevelés szolgálatában. <8>, <§» #> <s> <§>: # $ <s> $ o <$ <g> <s> «8» Megrendelhehő Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápán, Fő-utca 2b szám alatt.
