Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-08 / 23. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 189. oldal. 2j. szám. morajlott az idők méhe: „Ki ez, hogy a bűnöket is megbocsáthatja?“ Luk. 749. A szentháromsághívő hite egyik erősségének tar­taná Jézus bűnbocsátó hatalmát és sietne kimondani, hogy — nincsen azzal megsértve az ó-testámentumi törvény, hogy Krisztus bűnöket bocsátott meg, mert Isten volt Ő, sőt éppen a bűnbocsátás is istenségét mutatja —, de fülébe hangzik csakhamar: „Bizony mondom néktek: Amit megköttök a földön, a menny­ben is kötve lészen ; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen.“ Máté 1818. Vagy még világosabban: „Akiknek bűneit megbocsátjátok, meg­bocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok, megtartat­nak.“ Jud. 20o3. És ezt mind a Jézus mondta így? A r. katholikus vígan él ezzel a hatalommal, a protestáns máig is fél tőle s a szörnyűködő zsidóval kérdezi: „Ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten ? És hirdeti máig is a bocsánatot, „melyet megád az Úr Isten az ő ingyen való kegyelméből szent Fiáért ti néktek.“ Bizony eltörölte itt Jézus az ó-testámen­­tumi törvényt. Bizony, be kell azt látnunk, hogy ez a kifejezés : „Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem in­kább, hogy betöltsem“ —, nem vonatkoztatható fenn­tartás nélkül az ó-testámentumi törvénynek sem a betűjére, sem a szellemére. (Harmadik közlemény a jövő számban.) A tiszántúli egyházkerület közgyűlése* A tiszántúli református egyházkerület május hó 28—30. napjain tartotta közgyűlését Debreczenben. A közgyűlésnek, amely 400-ná! több tárgyban határozott, voltak egyes számai, amik túl lépik a kerület határait s róluk alábbiakban van szerencsénk az olvasókat tájékoztatni : A kerületnek legfontosabb tárgya mindenesetre a debreczeni egyetemről szóló határozat volt. Az egyház­­kerület hozzájárúlt a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter azon szándékához, mely szerint az egyetem az 1914. év szeptemberétől kezdve fokozatosan megnyílik. Azokkal a tanerőkkel nyílik meg, akik ez idő szerint működnek a főiskola akadémiai szakain, a theológia tanáraival s a jog és államtudományi, valamint a fi­lozófiai 9—9 tanszékkel. Az egyetem teljes majd 1917-ben lesz. Amíg az egyetemi épület a nagyerdőn el nem készül, addig az egyetem részére a kerület szívesen enged helyt a kollégiumban s erre az időre az egyetem dologi kiadásait is hordozni fogja. Az egyetem fenntartásához évi 70.000 K összeggel járúl. A miniszterrel egyetértőleg megállapítja, hogy az egyet, tanévet megnyitó és bezáró ünnepélyes istenitisztele­tek, amelyeken az egyetem rektora és tanácsa hivata­losan tartozik résztvenni, a református hittudományi kar egyik tagja által református templomban tartan­dók. A tanárképzésnek kálvini szellemben való irá­nyítására akképen gyakorol befolyást, hogy a tanár­képző-intézettel kapcsolatosan akadémiai internátust állít fel, amelynek fegyelmi és kormányzati szabályait már ezen a gyűlésen megállapította a közgyűlés. A kálvinista öntudat, a gyülekezeti hitélet mélyí­tése szempontjából igen fontos az a szabályrendelet is, amit a lelki gondozás kérdésében alkotott meg a tiszántúli egyházkerület. Ez a szabályrendelet azt mondja ki, hogy népesebb egyházközségekben, ame­lyek nagy számmal vannak az alföldön, minden 3000 lélek után külön paróchiális kör és tanács szervezendő, illetve állítandó fel. A paróchiális tanácsnak tagjai lehetnek az egyházközség tisztviselői, presbiterei s a presbitérium által felszólított feddhetetlen jellemű és vallásosságukról általánosan ismeretes egyháztagok. Kötelességük a gyülekezeti élet nemesítése, vasárnapi iskolák, ifjúsági egyesületek, egyházi olvasókörök, templomi énekkarok szervezése, vallásos estélyek ren­dezése, a templomi látogatás és úrvacsorával való élés előmozdítása; a lelkígondozás terén általában a lelkésznek való segédkezés. Tudvalevőleg a debreczeni az egyetlen theológiai akadémia, ahol a belmissziónak külön tanszéke van. Erre a tanszékre még a múlt őszi közgyűlés Kiss Ferenc püspökladányi lelkészt hívta meg. Hivatali es­küjét most tette le Kiss Ferenc s esküjének elhang­zása után a belmisszióra vonatkozólag a következő kijelentéseket tette: „A fejlődő élet meglehetősen nagy igényekkel lép az egyházak elé, amelyekkel az egyhá­zaknak feltétlenül számolniok kell. Ez a számolás azonban nem merülhet ki problematikus kísérletezé­sekben s a mindenáron új szokásoknak bevezetésében, hanem azon bibliai elv megvalósításának kell lennie: „Újítsd meg a mi napjainkat, mint vala az a régi időben“. Az egyház üdvintézmény s mint ilyen elég­séges a Krisztushoz vezetni. Ennek következtében az Jegyzőkönyvek, egyházi évkönyvek, számadási nyomtatványok és vallásos könyvek pontos, tiszta kivitelben különös figyelemmel készülnek a pápai református főiskolai nyomdában, mely modern betűkkel, a legújabb rendszerű gépekkel és villanyerövel van felszerelve. Elsőrangú munkaerők! #☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆# ☆ ízléses, tiszta munka! Megrendeléseket kér: KIS TIVADAR, a főiskolai nyomda kezelője, PÁPA, Fő-utca 21. ■— Telefon 9. és 16. szám. — Alapíttatott 1838-ban. —

Next

/
Thumbnails
Contents