Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-01 / 22. szám

182. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. a korpótlékkal együtt őt megillető évi összjövedelem­ből hiányzik. 5. §. A jelen törvény alapján járó korpótlék az 1898. évi XIV. és az 1909. évi XIII. törvénycikkekben engedélyezett jövedelem kiegészítésének összegével együtt nem lehet nagyobb, mint a háromszorosa an­nak a tiszta jövedelemnek, mely az idézett törvények szempontjából a lelkész bevallása alapján megálla­píttatott. 6. §. Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter, hogy az egyes korpótlékok engedélye­zése alkalmával az illető lelkészség jövedelmének előző összeírásában szereplő tételeket vizsgálat alá vehesse s azokat az újabb vizsgálat eredményéhez képest meg­felelően módosíthassa, a katholikus lelkészekre nézve az 1909. évi XIII. törvénycikk 7. szakasza alapján lé­tesített országos katholikus kongruatanács előzetes meghallgatásával. 7. §. A korpótlék szempontjából a lelkészi jöve­delemnek ezután előálló minden olyan növekedését, amely az 1898. évi XIV. törvénycikk 11. szakaszában megjelölt jövedelmek közé tartozik: be kell számítani a lelkészi jövedelembe s ehhez képest a korpótlék összegét megfelelően le kell szállítani. A 8.* és 9. szakaszok megtorló intézkedésekről és kedvezményekről szólnak. 11. §. A jelen törvény hatálybalépésének idő­pontjában már alkalmazásban álló lelkészek (helyi káplánok) részére a korpótlékok a következőképen folyósítandók: Azok a lelkészek (helyi káplánok), akiknek a korpótlék szempontjából a jelen törvény értelmében beszámítható szolgálati ideje 1913. évi január hó 1-én az öt évet meghaladta, de a tiz évet még nem érte el, az öt év után járó korpótlékra 1913. évi január hó 1-től kezdve tarthatnak igényt. Azok a lelkészek (helyi káplánok), akiknek a korpótlék szempontjából a jelen törvény értelmében beszámítható szolgálati ideje 1913. évi január hó 1-én a tiz évet meghaladta, 1913. évi január hó 1-től kezdve csak a tiz év után járó korpótlékra tarthatnak igényt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter akkor, amidőn valamely új lelkészi állás szervezését ismeri el indokoltnak, kikötheti, hogy a korpótlékok össze­gének egy bizonyos hányadát az egyház köteles vi­selni s hogy az elismerést megelőző lelkészi szolgálat korpótlék szempontjából nem számít. 12. §. Jelen törvény a kihirdetés napján lép életbe s végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a pénzügyminiszter bízatnak meg. A stóla rendezése. A mezőföldi egyházmegyének a stóla rendezése ügyében hozott azon határozatát, melyet az egyház­kerületi közgyűlés véleményezés végett letett az egyház­megyéhez, közöljük, amint következik: 38. Olvastatott az egyházmegyei lelkészértekezlet f. évi julius hó 30-án elfogadott s ide benyújtott következő indítványa: Mondja ki az egyházmegyei közgyűlés, hogy szükségesnek találja a mai stóla-rendezésen való oly­­szerü változtatást, mely szerint énekes temetés mellett az imás temetések alkalmával a szolgáló lelkészeket legkevesebb 4-, az orációs temetéseknél 9-, a pre­­dikációs temetéseknél 10 korona stóla-díj illeti meg. Ez indítványának elfogadását s annak a fötiszteletü egyházkerületre jóváhagyás végett felterjesztését kéri. Indokolás. A stóla-rendezésre irányúló mozgalmat a tiszán­túli egyházkerület indította meg azon közismert tény­ből kiindúlva, hogy az állami anyakönyvek behozatala felényire leapasztotta a lelkészeknek eme díjlevélileg biztosított jövedelmét. És hogy ez a javadalmazás ez­után még jobban öszze fog zsugorodni. E mozgalmat maga a méltóságos konvent is jogosnak és méltányos­nak minősítette az 1911. évi áprilisi ülése jegyző­könyvének 148. p. alatt s annak megoldására és precizirozására a kerületeket, illetve az egyházmegyé­ket hívta fel. Ott ugyan államsegély kieszközlése utján véli a kérdést megoldhatni; de mig az az idő el­következnék, szükségesnek mutatkozik addig is a stóla kérdésének egyházi úton való megoldása. Az egyház belhivatalnokai a közmunkák meg­váltásával abba a kényszerhelyzetbe jutottak, hogy a földjeiken való gazdálkodással fel kellett hagyniok, mert sem a megállapított kárpótlási összegért nem kaphatnak igát földjeik megmunkálására, vagy ha kap­nának is itt-ott, azt csak akkor kapják meg kétszeres összegért, amikor már a munkáltatással megkéstek s s így a jó termés reményéről már eleve le kell mon­­daniok; sem pedig a házi kezelésre át nem mehetnek, hiányozván a legtöbbnél a tőke a beruházások meg­szerzésére. Ennek következtében a nélkülözhetetlen kenyérmagvak áraiért 20—25 fillért fizetnek literenkint akkor, amikor a tőlük elvett, ugyanilyen termésért 9—11 fillért kapnak. Át kellvén menniük a haszon­­bérleti rendszerre, itt éppen ellenkezője áll be annak, amit másutt az árak emelkedésénél észlelünk. Átmeneti, leginkább zsellér-bérlőik a földjeiket 5—12 év alatt Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz Mindennemű kézimunka-, hímzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag-- és divat­cikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálási

Next

/
Thumbnails
Contents