Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-25 / 21. szám

21. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

177. oldal.

Patay Károly esperes Bihary Kálmán főjegyző kíséretében e hó 20-tól kezdve folytatja az egyházak látogatását. Ezt a munkáját júniusban fejezi be a zólyomi missziói egyház megvizsgálásával.

Akadémiai dicséret. A M. Tud. Akadémiánál a Vigyázó-féle alapítványból pályázat volt hirdetve erre a kérdésre: Irassék meg a magyar botanikai terminológia és nomenclatura fejlődésének története a honi botanika története fonalán. Ezen a pályázaton pápai kollégiumunk tanára, Barcsi József is résztvett s munkáját a háromtagú bíráló bizottság ezzel az indokolással ajánlotta megdicsérésre: „Az 1. számú pályamű szerzőjét pedig, minthogy munkájában több, eddig ismeretlen nomenclaturai és életrajzi adatot közöl, részesítse az Akadémia dicséretben“. Ha a jutalmat nem nyerte is el, főleg mivel a nagy anyaghalmazt nem volt ideje teljesen feldolgozni, ezt a dicséretet is igen szép kitüntetésnek tartjuk, amely méltán buzdíthatja a nevezett tanár urat arra, hogy tárgyát egészen kidolgozva bocsássa majd a világ elé. A díjat dr. Gombócz Endre budapesti felsőleányiskolai tanár nyerte el.

A Bőhm Károly Társaság megalakulására, melyet két hét előtti számunkban már előre jeleztünk, a zajtalan, de alapos előkészítésnek megfelelő komoly csöndben és előkelőén magas színvonalon folyt le Kolozsvárt pünkösd keddjén. A magyar tudományos szellem és közélet szép számmal egybesereglett illusztris képviselőiből álló közönség előtt Bőhm egyik legavatottabb szellemi örököse, dr. Bartók György nyitotta föl művészi tömörséggel a nagy ember emlékezetét, rajzolta meg filozófiájának az emberi szellem végeden gazdagságát és értékét oly híven tükröző, fényesen tiszta körvonalait és jelölte meg azokat a mozzanatokat, amelyek nemzetünk ethikai és kultúrális fejlődésének egyik leghatalmasabb erőtényezőjévé avatják a Bőhm képviselte szellemet. Majd elhangzottak az eszméhez és az alkalomhoz kiválóan méltó, szebbnélszebb, melegebbnél-melegebb üdvözlések a M. Tud. Akadémia, a kolozsvári Egyetem, az Erdélyi Muzeumegylet és még számos más tudományos és közművelődési testület s ezek során három protestáns főiskola részéről (a debreszeni főiskolát dr. Mitrovics Gyula és dr. R. Kiss István, a kolozsvári ref. theol. fakultást Nagy Károly, az unitárius theol. akadémiát dr. Boros György képviselte) s ezután megtörtént a megalakúlás. Ügyvezetővé dr. Bartók György, titkárrá a jeles fiatal pedagógus, dr. Makkai Sándor, pénztárossá Mayer Imre választatott, valamennyi — úgyszintén a 8 választmányi tag is — teljes és lelkes egyhangúsággal. Ez utóbbiak közül dr. Pauler Ákos és dr. Somló Bódog mellett különös örömmel jegyezzük fel Nagy Károly, dr. Ravasz László, dr. Imre Sándor és Fejes Áron neveit, mint amelyek új megtiszteltetést jelentenek erészben is a magyar protestáns egyházi és tudományos élet és irodalom számára. Adja Isten, hogy az érdeklődésben és tónusban országos, kultúrális ünneppé

szélesedett alapvetésnek zavartalan és eredményes munkásság legyen a méltó folytatása. Sokat, nagyon sokat várunk tőle a magunk számára is.

Találkozóra jönnek össze junius 8-án Pápán főiskolánk azon egykori növendékei, akik ezelőtt 25 évvel tették le az érettségi vizsgát. E találkozó alkalmából a református templomban Czike Pál kömlődi lelkész fog prédikálni.

Lelkészképesítő vizsgálatok tartatnak a pápai ref. theol. akadémián szeptember 2-tól 7-ig. Jelentkezni lehet szeptember 2-án d. u. 2 órakor a theol. akad. igazgatójánál.

A rendkívüli egyházi adó csökkentése. Nagyszerű gondolat volt dr. Baksa Lajostól, hogy az 1848: XX. t.-c. alapján rendszeresített államsegélyből évenként 100.000 koronát fordítson a konvent a rendkívüli egyházi adóval túlterhelt gyülekezetek segélyezésére. Az évi rendes adósegélyek megállapításánál ugyanis egyházközségeinket úgy az építkezésekből származó adósságok kamatainak és törlesztésének, valamint a szükséges új építkezések és beruházások költségeinek rendkívüli egyházi adókivetés útján fedezésére utaltuk. Ennek az lett a következménye, hogy egyes egyházközségek a rendkívüli egyházi adózással vannak túlterhelve. Ezen túlterheltség megszüntetését — jól mondja Baksa — úgy az államsegély célja és indoka, mint az egyetemes adóalap rendeltetése egyaránt követelik. Indítványára konvent elhatározta, hogy „a f. 1913. évvel kezdődőleg 32 éven át, évenként 100.000 koronát utalványoz tőkekamat segélyekre (az 1848: XX. t.-c. alapján nyert államsegélyből) s felhívta a tőkekamat segélyosztó bizottságot, hogy javaslatát az 1913—17. években folyósítandó tőkekamat segélyek megszavazása iránt ezen határozatra és arra való figyelemmel tegye meg, hogy ezen 100 000 korona terhére csak oly egyházközségek részesíthetők tőkekamat segélyben, melyek rendes szükségleteikre az egyházi törvény III. t.-c. 13. §-ában előírt minimális adózást kimerítették s melyek az adósságaikra, vagy építkezéseikre szükséges rendkívüli adózással túlterhelve lennének“. Nagy örömmel és köszönettel fogadjuk ez üdvös határozatot.

Figyelmeztetés és kérelem. Egy Tamás Gyula nevű egyén, magát cégünk megbízottjának adva ki, mindenfelé előlegeket vesz fel, a megrendelt könyveket azonban nem szállítja. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy Tamás Gyula soha alkalmazottunk nem volt s ezért, ha mint ilyen jelentkezik, tessék a legközelebbi rendőrséget vagy csendőrséget értesíteni, mert számos oldalról hozzánk érkezett panasz folytán Tamás Gyula ellen a bpesti m. kir. államrendőrség főkapitányságánál még f. évi ápr. 12-én 39311. sz. a. a bűnvádi feljelentést megtettük. Különösen kérjük a lelkész és tanító urakat, hogy Tamás Gyulára, aki legutóbbi értesítések szerint jelenleg a dunántúli megyékben járkál, a hívők figyelmét felhívni szíveskedjenek. Budapest, 1913 május 21. Hornyánszky Viktor könyvkiadóhivatala.