Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-06 / 14. szám

114. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. Tisztán, szépen van nyomtatva merített, matt papírra. Betűi háromfélék. A fohászok és imádságok nagy, kövér betűkkel szedettek, az agendális beszédek ciceró­val és a liturgiái utasítások ritkított kompresszel. Külső kiállítására nézve tehát teljesen megfelel a célnak. De megfelel tartalmára nézve is. Közli először az úri imádságot, azután a magyarországi református egyház istenitiszteleti rendtartását úgy, amint fazt a budapesti országos zsinat 1905 december 6-iki ülésé­nek 890. sz. határozatával megállapította. A könyvben foglalt liturgiák ennek a zsinati rendtartásnak^ alap­ján készültek, tehát az egységes liturgia célját szol­gálják. Az egyes alkalmakra nem puszta beszédeket és imádságokat nyújt a könyv, hanem teljes liturgiá­kat, még pedig a keresztelés különböző alkalmaira 11-et, az úrvacsoraosztás alkalmaira 25-öt, ezek között van a betegek és a rabok úrvacsoráztatása is; azután jön 5 konfirmációi, 13 esketési, 2 egyházkeiési agenda, 1 temetési prédikáció, 4 gyászbeszéd, 6 halotti könyör­gés, 4 síri imádság. Legvégül szentelési imádságok, beiktató beszédek és könyörgések s a beteg mellett teljesítendő lelkipásztori szolgálat találhatók. A tartalom bennünket mindenben kielégít. A be­szédek és imádságok szépek, lendületesek, megraga­dok ; az alkalmaknak egészen megfelelők. Czinke na­gyon érti az írás művészetét. Hisszük, hogy az ő agendái mihamar közkeletűek lesznek, mint azok lettek templomi imádságai is. Csak azzal nem vagyunk kibékülve, hogy temetési prédikációt is vett fel agen­­dás könyvébe. Hiszen igaz, hogy a zsinati rendtar­tásba az is be van véve, de az is igaz minden intelligens és felvilágosúlt ember előtt, hogy az már idejét múlta s a lelkészeknek minden módon oda kellene hatni, hogy az mindenütt végképen kiszoríttassék a gyakor­latból. Lám Benkő István az ő szintén a zsinati rend­tartás nyomán készített agendás könyvében teljesen mellőzte a prédikációs temetést s müve előszavában egyenesen kimondotta: „A prédikációs temetés fel­tétlenül elhagyandó. Ezáltal sok ferde helyzettől és célját nem érő terhes munkától szabadúl a lelkész“. Tökélete­sen így van. Mindent összevéve és a Czinke könyvét tüzetesen átnézve, azt egyházi irodalmunk nyereségé­nek és a maga nemében kitűnő alkotásnak tartjuk s mint ilyet, a legjobb lélekkel ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. Vegyes közlemények. Új egyházkerületi felügyelő. A dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerületben március 28-án bontották fel az egyházkerületi felügyelőre beadott szavazatokat. A gyülekezetek bizalma 191 szavazattal, tehát abszolút többséggel Beniczky Árpád nógrádi esperességi felügyelő mellett nyilatkozott s őt választotta meg erre a szép és felelősségteljes tisztségre. Rajta kívül még báró Láng Lajosra esett 124 szavazat, Kéler Zoltánra 20 és Osztroluczky Miklósra 2. Új főrend. Dr. Berzsenyi Jenőt, a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelőjét, hivatalánál fogva a főrendiház tagjainak sorába iktatták. Felavató-ünnepély. A dunántúli ref. egyház­­kerület a pápai ref. nőnevelő-intézet épületének fel­avatása és Czike Lajos kir. tanácsos, esperes, főisk. egyházi gondnok ötven-éves lelkészi jubileuma alkal­mából 1913 április 17-én délelőtt 10 órakor a nőnevelő­intézet dísztermében ünnepélyt tart. Az ünnepély mű­sora : 1. Szózat. Énekli a főiskolai és nőnevelő-intézeti énekkarokból alakított, vegyeskar, Gáty Zoltán tanítónő­­képző-intézeli ének- és zenetanár vezetésével. 2. Fel­­avati beszéd és ima. Tartja dr. Antal Gábor püspök. 3. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviselőjé­nek beszéde. 4. Az intézetet átveszi dr. Kőrös Endre tanítónőképző-intézefi igazgató. 5. Révfy: Rendület­lenül. Énekli a főiskolai ifjúsági énekkar, Tóth Lajos főiskolai ének- és zenetanár vezetésével. 6. Czike La­jost jubileuma alkalmából üdvözlik: a) az egyházker. nevében gróf Tisza István főgondnok; b) a főiskola, a nőnevelő-intézet és az igazgató-tanács nevében dr., Beöthy Zsolt főisk. világi gondnok ; c) az esperesi és lelkészi kar nevében Nagy Lajos b.-somogyi esperes ; d) az egyházm. gondnoki kar nevében Chernél Antal őrségi gondnok; e) a főisk. ifj. nevében ünnepi ódájával Szabó Imre III. é. pn.; f) a nőnevelő-int. növendékei nevében Bárdossy Mariska III. polg. o. t. 7. CXLVL zsoltár. Cantate. Karénekre, zongorára, harmonium és vonós hangszerekre szerzetté Gáty Zoltán. Előadja a főisk. és nőnevelő-intézeti énekkarokból alakított vegyes­kar, Gáty Z. tanítónőképző-int. zenetanár vezetésével. A debreczeni egyetem. Jankovich Béla köz­­oktatásügyi miniszter március hó 31-én ellátogatott Debreczenbe a felállítandó egyetem ügyében. Érteke­zett a város és a református egyház vezető férfiaival s a tanácskozás főleg akörül forgott, hogy miként volna megnyitható még ez év őszén a theológiai, jogi és bölcsészeti fakultás. Megállapították, hogy a debreczenieknek ez a nagyon is megindokolt óhaj­tása csak abban az esetben volna megvalósítható, ha a fedezetlen személyi kiadásokra nézve, amelyek 160.000 koronánál nagyobb összeget tesznek ki, meg tud egyezni a közoktatásügyi minisztérium a pénzügy­­miniszterrel. Ezért Jankovich miniszter még nem ad­hatott végleges választ, hanem május 15-ére Ígérte ezt. Úgy látszik azonban, hogy az építkezés ügyében ő is azt az álláspontot foglalja el, hogy az orvosi fakultás épületeit és az egyetemi aulát is a nagyerdőn építsék fel. Kívánja továbbá, hogy a nagyerdőhöz vezető útat a város készíttesse el. Kérdést intézett az iránt, hogy a város az általa megajánlott ötmillió K-át mikor fizeti be. A város polgármestere kijelentette, hogy mihelyt az orvosi fakultás építkezései megkez­dődnek, a város tüstént rendelkezésre bocsátja ezt az összeget. Mindezek alapján remélhető, hogy lassan ugyan, de mégis közeledik a megvalósúláshoz a debreczeni egyetem ügye,

Next

/
Thumbnails
Contents