Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-10 / 10. szám
10. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. delmesség foglalja el, de ez nem szolgaság, hanem megbízatás, melynek végcélja ez: legyetek szentek! s nekünk erre kell törekedni!“ Majd Szepesi Pál sárospataki theológus beszélt arról: „mit jelent evangélizálni ?“ Nem mást, mint a kapott örömüzenetet másokkal is közölni s életünkkel is bizonyságot tenni arról, hogy mi Krisztuséi vagyunk, mert csak így várhatunk sikeres eredményt: a szó elröppen, de a tett megmarad ! Este a skót missió nagytermében rendezett sikerült szeretetvendégségben vettünk részt. A konferencia utolsó napján, 4-én délután báró Podmaniczky Pál ev. lelkész a K. V. O. K. elnöke „a keresztyén élet programmjáról“ beszélt. Mivel az élet csak akkor élet, ha az az Úrral való életközösséget jelenti, csak a kér. élet az igazi élet, ami azon kívül van, az halál. A kér. élet azzá, amivé lenni kell, csak munkával lehet, a munka pedig erőt feltételez, amit nekünk számításon kívül hagyni nem szabad. Hogy azanban ezt az erőt sikeresen használhassuk fel, életprogrammra van szükségünk, melyben a bűnt számításon kívül hagynunk nem szabad. Első teendőnk a bűn elleni küzdelem, mely bátor ugyan, de szeretetteljes legyen. A második : bizonyságtétel a kegyelemről. „Ne szaggassunk sebeket, ha nem gyógyíthatunk !“ E bizonyságtétel a görögnek bolondság, a zsidónak botránkozás ugyan ; szeretetlenséggel, közönnyel, esetleg gyűlölettel találkozunk, szembe kerülünk a világgal, de rémítsen meg bennünket s ha csak egyesek valósíthatják is meg a programmot, mindnyájan tegyünk bizonyságot mellette alkalmas és alkalmatlan időben ! Utána Viktor János a M. E. K. Dsz. utazó titkára beszélt arról, „miért ebben a diáknemzedékben“ kell az eperjesi nyári gyűlésen választott jelszavainkat: a magyar diákság evangélizálását megvalósítani ? Mert fontos és sürgős ! A gyűlésen világossá lett mindaz a sok akadály, mellyel szembe kell szállani, de éreztük egyszersmind azt is, hogy imáink meghallgatásra találtak, e munka kedves az Úr előtt. S ez a mi legbecsesebb zálogunk arra nézve, hogy ezután — túl a kezdet nehézségein — eredményesebb, bizonyságtétellel teljes küzdelemre tekinthetünk vissza a jövő konferencia után. Huszti. Csak Mautner-lele magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek, még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevő kárára lehetséges. 85. oldal. Könyvismertetés. Dr. Eröss Lajos hátrahagyott dogmatikai müve. — Debreczen, \9H. — Boldogult Eröss Lajos püspökünk, tudvalevőleg, nagy kedvvel foglakozott az irodalommal. Értékes alkotásai is vannak e téren, mint pl. Apológiája. Mint a dogmatika professzora, a református hittudomány megírásához is hozzá kezdett, de sajnos, azt be nem fejezhette. A hátrahagyott töredékeket kegyeletes kezek összeszedték s a Hegedűs és Sándor cég pedig a korán elhunyt püspök iránti hü emlékezetből kiadta. Valóban kár is lett volna, ha a kézirat elkallódik vagy a feledésnek adatik át. A dogmatika irodalomtörténetére nézve ez a töredékes mű nemcsak kiváló jelentőségű, hanem hazai nyelvünkön és irodalmunkban egyenesen hézagpótló. Nagy szolgálatod tett megírásával a boldog emlékű püspök s kiadásával a Hegedűs és Sándor cég. Hogy ki rendezte a müvet sajtó aló s ki végezte a korrekció fontos munkáját, az nincs a könyvön följegyezve. Általában elég gonddal van a könyv előállítva, de nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy több sajtóhibát találtunk benne és hogy nincs tartalomjegyzéke, ami rendkívül megnehezíti a benne való eligazodást. A könyvnek a cime: „Református hittudományi (Dogmatika). Kétségkívül a mü, elméleti részében, ennek a cimnek megfelelő lett volna, de a közölt irodalomtörténeti rész nemcsak a prot. dogmatika történetét tárgyalja, hanem még a róm. kath. egyházét is. Voltaképen tehát a keresztyén hittan irodalmának a története. A könyv bevezetésében szól a hittudományról, forrásáról, nevéről, jellegéről és feladatáról. A dogmatika irodalmának történetében három korszakot vett fel a tudós szerző, amelyekben bőséges tájékoztatást nyerünk a kér. dogmatika egész területére és évezredes történetére nézve. Különösen a prot. irodalomra vonatkozó részek a leggazdagabbak. Itt látjuk a szerző alapos szakértelmét, széleskörű olvasottságát és hatalmas készültségét. A nagytudományu szerző hittani meggyőződése és álláspontja ott világlik ki legjobban, ahol a XVIII. században a Wolf-féle bölcseletnek a hittudományra való befolyását tárgyalja, de méginkább, mikor a XIX. század nagyarányú vallásos küzdelmeinek s az ezek-Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott I87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott Í87í-ben.
