Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-10 / 10. szám
82. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Egy protestáns nőegyletnek nagy feladata van. Az egyháznak óriási szüksége van munkásokra, a lelkész nem győzi maga a személyes foglalkozást a tagokkal. Gyermekek, fiatal leányok, betegek, öregek mind a női evangélizáló munkásra várnak. A nőegylet tagjai közül kellene kikerülni a vasárnapi iskolai tanítónőknek, a leányegylet vezetőinek s a missiómunkásnak. Legkönnyebb s igen kedves munka a vasárnapi iskolai tanítás. Aki megpróbálja, az bizonyosan gyönyörűségét fogja benne találni, s hogy milyen áldás háramlik magára a munkásra, azt csak az tudja, aki saját magán tapasztalta. A leányegylet vezetése úgyszólván egész embert igényel, különösen a kezdőnek nehezebb feladat. Tanulmányoznunk kell még azt a módot, amely az egyletet kedvessé teszi a magyar leánynak. Össze keli kötni a komolyt a hasznossal, szükségessel és szórakoztatóval s ez kissé nehéz, mivel a hozzávaló hely és eszköz nálunk majdnem mindenütt hiányzik. De azért ha az, ki vezetni akarja, ég a vágytól s az Urnák szolgálni akar, mindig és mindenütt talál módot arra. hogy összegyűjtse őket. Az; ki gyermekkorában vasárnapi iskolában s később kér. ifjúsági egyletben nevelődött, ritkán fogja a nyert benyomásokat elveszteni, ha kilép is az életbe. A kisértések között megáll, mert az a sok kedves intő szó, amit az Úr szeretetteljes vezetője által szólt hozzá, akkor hozza gyümölcsét. Egy igazi nevelő még akkor is figyelemmel kiséri védencét, ha az a várost elhagyja. Bucsuzáshoz ellátja jó tonácscsal, felkeresi leveleivel, ha lehet, ajánlja más ottani kér. nő szeretetébe, egyszóval érezteti a leánnyal, hogy szereti s gondja van rá, úgyszólván halvány árnyékát nyújtja a jó Pásztor szeretetének. Nagy és szép munkatér áll a protestáns nő előtt s ha azt a munkateret egyesülve foglalja el társaival, minő szép eredményt érhetne el. Nem lenne akkor oly sok szerencsétlen anya, mert gyermekét segítik nevelni, a lányok erősebb hitüek lennének s megállnák helyüket a társadalom bármely rétegében, mert megtanulták, hogy minden munkájukat úgy végezzék, mint az Úrnak s nem embereknek. Az evangéliumi nőegyletek hivatása az lenne, magasabb erkölcsi vonalra emelni a nőket, segíteni a lelkésznek a nőket megnyerni a Krisztusnak s így a tiszta és boldog életnek. A munka sokféle, minden nő talál tehetségéhez valót. Nem tudom, eléggé megtudtam-e mutatni az igazi ref. és ev. nőegylet hivatását, amilyennek nemcsak én, de minden komoly keresztyén nő képzeli, s amilyennek Isten is kívánja lenni. Hasonlítsuk tehát össze a legtöbb prot. egylettel ! Lüktet-e benne az a Lélek, amely életet teremt, vagy csak vegetál ? Bizony, szomorúan kell mondanunk, hogy az Úr nélkül dolgozik a legtöbb s hogy nem is akar mélyebbre hatolni s az emberiség javát az alaptól kezdve munkálni. Homokra épít, pedig építhetne kősziklára. Jézus példáját követjük, amikor a testi és lelki szükségre egyaránt gondolunk. Jézus, miután táplálta a népet az evangélium édes szavával a pusztában, nem hagyta őket éhesen távozni, de kielégítette testi szükségeit is, a gutaütöttnek is először lelkét gyógyította meg, azután testét. Ebből látjuk, hogy munkánknak kétoldalúnak kell lenni. Ha gyermekek, leányok, asszonyok között evangéliumi munkát végzünk, akkor az egyes személyek, családok és egyházak boldogságának alapját vetjük meg. Az egyházaknak nagy szüksége van az ilyen segítségre, hogy megtörje a közönyösséget és hitetlenséget, ami tagjai között uralkodik. Élő, munkás keresztyéneket kell nevelni az egyháznak, s amidőn a jellemet nemesítjük, akkor megvetettük az alapját a szellemi és anyagi jólétnek, mert mint Fliedner mondja: „ Javuljunk meg mi s akkor minden jobb lesz“. Javítsuk meg az embereket is az Isten igéje tisztító, újjá szülő ereje által és segítve lesz rajtuk. A szövetséges egyleteknek példát kellene adni abban, hogy milyen egy ref. és ev. nőegylet, hogy az eredményt látva, más is indítva legyen nyomdokain haladni. Ha a kezdet nehéz, küzdjünk bátran a diadalért, hiszen nem egyedül harcol; ha érzi gyengeségét, gondoljon arra, hogy Jézus azt mondja : ,Elég neked az én kegyelmem, az én erőm erőtlenség által végeztetik el“. Ezt a mennyei erőt kívánom én a mi magyar egyleteinknek, s amig azt el nem fogadják, nem is fognak teljesen megfelelni hivatásuknak soha, mert az emberi nyomort, amelynek legtöbb oka a bűn, csakis isteni erővel, az evangélium hatalmával lehet enyhíteni és legyőzni. Legújabban megjelent könyvek! Ára kötve: 1*90 k. Bölsche: Az élet fejlődéstörténete. (370 oldal.) A legizgatóbb emberi témáról: hogyan keletkezett az ember, mint született meg az élet a földön; — szól a nagy tudósnak e gyönyörű könyve. Maeterlinck: A szegények kincse. (268. oldal.) Ez a finom, mély és szellemes filozófiai munka a lélek kincseiről szól mindazokhoz, akiket megbántott az élet. Megrendelhetők Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápa, Fő-utca 21. Ára kötve: 1*90 k.
