Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-07 / 1. szám
1 szám. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP. 5. oldal. többet is mond, mint amennyit helyes és okos dolog mondani, kivált ha valakinek még odahaza bajai is vannak az iskolaszékkel, vagy uram bocsa a papjával, de mindaddig nem adnak okot arra, hogy őket jogosan megvádolják, mig határozataik megmaradnak alapszabály adta jogaik keretében, jogaiban senkit és semmit nem sértenek. Mert nem az a fő, hogy mit mondott Péter avagy Pál, hanem az, hogy mit határoztak, mert ez képezheti hivatalos eljárás tárgyát az egyesülettel szemben. Amit Péter vagy Pál mondott, azért felél Páter avagy Pál, nem pedig az egyesület, melynek nincs jogában senkit elhallgattatni, egyébként is tisztelnünk kell a szólásszabadságot, mint az egyházi közéletnek is legdrágább kincsét, még a tanítóknál is. Az tagadhatatlan, hogy a tanítók között sokan vannak, akik hívei a népoktatás államosításának, de nemcsak azért, mert az államnál nagyobb, jobb. izletesebb a mindennapi kenyér, noha ott is elég sovány, nem is kell érte 42—43 órát dolgozni hetenként, hanem azért is, mert azt hisszük, meg vannak róla győződve, hogy a magyar nemzeti állam egységes kialakulásának egyedüli biztos eszköze, feltétele az állami népoktatás ; mert azt hiszik, úgy vannak meggyőződve, hogy egységes állami népoktatás nélkül a magyar nemzeti állam csak fogalom, mert úgy vannak meggyőződve, hogy az állami népoktatás képes egyedül korlátozni, útját vágni a legerősebb felekezet túlkapásáinak. Tisztelettel kérdem bűn ez ? egyházellenség ez ? Lehet ezt egyház, vagy lelkészellenességnek minősíteni ? Ha ez bűn, egyházellenesség, akkor báró Bánffy Dezső, akinek szobrot emelnek, aki az egyetemes Konventnek nagytudásu elnöke volt, nagyon is egyházellenes férfiú volt, mert politikájának ez volt a gerince s a köztudatban ő volt a legsovénebb magyar s a leghithübb kálvinisták közül való. De egyházellenesség bűnében leledzenek azok a lelkészek is, akik hívei, nemcsak politikai, hanem célszerűségi és gazdasági okokból is a népoktatás államosításának. Akkor dr. Baltazár Dezső hogyan kerülhetett a püspöki székbe ? aki szintén hive az állami népoktatásnak. — Folytatása következik. — Sz—v—n. Az 1912. évi előfizetési díjak beküldésére tessék felhasználni a múlt számhoz mellékelt postautalványt. Kell-e fizetni késedelmi kamatot ? — Válasz Vágmelléki urnák e lap 1911. évi 48. számában közölt kérdésére. — Sokáig vártam, hogy valaki válaszol a hivatottak és választottak közül. Hiába. Igaz, hogy a kérdés a szerkesztő úrhoz volt in - tézve, aki nagyon helyesen oda is jegyezte : mi ért épen a szerkesztőség feleljen? — Igen, mert ha Madách egyiptomi rabszolgája így sóhajtott: „milijók egy miatt“ : egy egyházi lap áldozatkész és akárm ilyen önzetlenül is robotoló szerkesztőjétől még sem lehet azt kívánni, hogy ő — egy a milliók, illetőleg ezrek és százak helyett — folyton világítson is a szőve vényekbe, meg viselje is az ódiumot, mely minden közérdekű munkásságot — nyilván és titkon — követni szokott. Ha valaki, úgy e lap szerkesztője az, aki minden mellékes tekintetek félretételével nyíltan és bátran felszokott szólalni, vagy felszólalásokat közzétenni, sokszor a legkényesebb ügyekben is, valahányszor az igazi közérdek parancsolta. Ez pedig —■ különösen manapság — kétszeres érdemszámba megy. De minek várjuk, hogy e téren az ezrek és százak helyett — egy dolgozzék és gondolkozzék ? Annyira fásultak és közönyösek lennének már a szivek, hogy egy közérdekű kérdésre csak élénk hallgatás a felelet! ? Talán ennyire nem vagyunk ? ! Nézzünk hát szembe a kérdéssel. Kell-e fizetni késedelmi kamatot, t. i. a közalapi, nyugdíjintézeti stb. járulékok után, mikor az egyházak az adócsökkentési segélyhez utólag, későn és késedelmi kamatmentesen jutnak ? Ez nem kérdés. Muszáj fizetni, mert tőrvény és szabály. A kérdés az lehet „csak“ : miből fizessenek az egyházak nemcsak késedelmi kamatot, hanem egyéb járulékokat is ? Lássuk. Az egyházi adókat, tűzbiztosítást, stb. előre tartozik fizetni. Kántora, tanítója fizetését előre köteles fizetni. (Papja fizetését is előre köteles . . . mi . . . de úgy értesültem, hogy legtöbb helyen az még hozzátartozik *az egyházépítő munkához, hogy a pap, aki számadásokat vezet és készít, magtári, adó - főkönyveket, stb., stb., vezet, iskolaszéki elnöki teendőket és felelősségeket visel, stb.... a fizeétsével .. . igen, ö várhat.) Tehát ami az egyház kiadása, az csekély kivétellel előre köteles kiadás. Hát bevételei ? Az egyházi adót a nép ősszel fizeti, az év első felében csak legritkább esetekben. Az ok egyszerű: a nép sem fizethet, mikor még magának sincs miből. És akit ez az ok meg nem győz : tessék követelni az egyházi adót, mikor az E. T. III. szerint ez október hó végéig fizetendő, (de ha a közigazgatás nem elég gyors és a behajtás nem történik meg az adózás évében, és az adós, illetőleg hátralékos az egyházi törvényekben jártas, pl. egy volt lel kész, akkor az a sürgetölődző papnak megmagyarázhalja, hogy a törvény im így rendelkezik: „A polgári év végén túl bármi okból hátralékban maradt egyházi tartozások behajtását köteles a presbitérium a követ-Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidárú-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint íehér himzésekeí és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!
