Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-29 / 52. szám

446. oldal. DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 1912. Gondolatok az üres templomok és ezzel összefüggő kérdések felett* — Vége. — Használja fel ily irányban ne csak a szószéket, hanem mindazon alkalmakat, amikor hívei seregével, nagyobb számú hallgatóival találkozik, vagy kell hiva­talosan érintkeznie. Én évzáró vagy számadó presbi­teri- és közgyűlési összejövetelünkön, gyűlésünkön, az anyagiak és az abból levonható tanúságok ismerte tése mellett mindig — mintegy jelentés alakjá­ban — beszámolok és felmutatom azon valláserkölcsi kiemelkedőbb, örvendetesebb jelenségeket, melyeket egyévi gyülekezeti életünkben észlelhettem, de viszont mindig rámutatok azon hiányokra, mulasztásokra, vagy azon kezdődő kóros tünetekre, melyek árnyat vetnek, homályt borítanak egyházi életünk tisztaságára, vagy amelyek elharapódzása későbbi veszedelmek csiráját rejtik és hordozzák magukban s intem, figyelmeztetem a bajnak kellő időben való orvoslására, annak kez­detben való elfojtására. Sőt tovább megyek s szövetkezeti beszámoló gyűléseinken is, mert minden nemével a szövetkeze­teknek el vagyunk látva, s azok mind virágzók, fejlő­désképesek, nem egyszer párhuzamot vonva azok állapota és egyházunk ügyei között, a tanúság, a kö vetkeztetés, legtöbbször intés, buzdítás alakjában nem marad el! Áron is megvegyétek az alkalmat. S nincs-e, nem nyilik-e az életben ezerszer is alkalom az egyházi fegyelemnek, ha csak intés alak­jában is gyakorlására, a részegesekkel, dobzódókkal, ünneprontókkal, egyenetl&’nkedő, visszás házasokkal, istenkáromlókkal szemben ! A találkozás, érintkezés alkalmával egy-egy feddő, pirongató szó, hibájának, nem egyszer bűnének szeme elé tárása, a veszélyes következményekre való rá­­mutatás, az anyagi és erkölcsi züllés örvénye, mely felé nemcsak maga, de vele s általa gyermekei, egész családja akarva, nem akarva, rohan. Presbiter és gond­nokválasztásoknál hangsúlyozása, érvényesülése annak, hogy oda csak fedhetetlenek, büntetlen előéletűek, cégéres bűnökben nem leledzők választathatnak, hitet­leneknek, vallásunk szertartásait megvetőknek, keresz­telést, esketést mellőzőknek keresztapákúl, násznagyo­kúi el nem fogadása, ilyeneknek a választhatóságból, a cura pastoralis ezerféle eszközeivel, okos, ügyes felhasználásával kizárása. De ki tudná elősorolni a szövevényes emberi életnek mindazon kisebb-nagyobb mozzanatait, melyekben egy hivatásának magaslatán álló, népét szeretve féltő, aggodalommal őrző lelki­­pásztor alkalmazhatja és tudja is eredményesen, má­sokra is tanuságkeltően, jobbítólag használni, az egy­házi fegyelemnek igen-igen szűk határok közé szorított nemeit, eszközeit Az idő, a fejlődő élet követelményei meghozzák, megérlelik e kérdéseket is, az egyházi fegyelem miként s mely esetekben gyakorolhatása foglalkoztatni fogja intéző köreinket egyházi törvényhozásunknál minden bizonnyal. Addig is azonban érvényesítsük és alkal­mazzuk az írás szavát: „Legyetek okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok“. Sohse felejtsük azonban el, hogy csak az a lelkipásztor élhet ezekkel az eszközökkel, csak az irányíthatja, befolyásolhatja, sőt átalakíthatja egész gyülekezetének erkölcsi életét, aki érzi, látja, felismeri a bajokat, szereti a rábízott gyülekezetei, az egész népet, van benne erő, akarat tenni, fáradni, küzdeni annak jólétéért s aki erőt véve a maga emberi gyen­geségein, legyőzve vágyait, indúlatait, a szó-szoros értelmében jópásztor, fedhetetlen életében, szavaiban, cselekedetében egyaránt! Megnépesülnek akkor tem­plomaink, nem hangzana puszta falaknak az ige, a padokról tátongó üresség nem kiáltana vádolólag felénk s hatásunk, működésünk ereje megmutatná magát, meglátszanék gyülekezeteink megújított erkölcs­­vallási életében s hitfelekezetünk felpezsdülő, nagyokra, magasztosakra képes — nem a maihoz hasonló lagy­matag tespedésnek indúló — közszellemében ! Patay Károly esperes. A belsősomogyí egyházmegye és a horvát-szlavon misszió* Megelégedéssel konstatáljuk ősszi kerületi köz­gyűlésünk jegyzőkönyvéből, hogy a kerületi képvise­lők bölcsessége a horvát-szlavon misszió ügyében is megtalálta a helyes megoldási módot. Mert azáltal, hogy a kerületi közgyűlés e missziói egyházakat be-Névjegyek, eljegyzési- és esketési értesítések, báli meghívók stb. ízléses, tiszta kivitelben készülnek a Főiskolai nyomdában, Pápán. Megrendelések Kis Tivadar nyomdavezetőhöz inté­­zendők, Pápa, Fő-utca 21. szám alá ddfis Tivadar könyv-, papír- és zenemű-kereskedő, a ref. főisk. nyomda kezelője b. u. é. k. Pápa

Next

/
Thumbnails
Contents