Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
442. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Az éhezőnek ízes falatot, A szomjúzónak nyújtott friss vizet. Tanácstalannak tanácsot adott, Gonoszért jóval fizetett s fizet . . . Ki bölcsen vágyói élni idelent, Te törpe ember értsd meg végre ezt! — Az Élet nem víg — Karácsonyt jelent, Az inkább — Munka, Nagypéntek, kereszt. .. ... Ha szép szóink szebb tettre válanak S mint Krisztus élt, mi élni — úgy fogunk: — Kell, hogy reánk virradjon még e nap — Oh, akkor lesz boldog Karácsonyunk! Bajka. SZABÓ S. ZSIGMOND ref. lelkész. Vegyes közlemények* Olvasóinknak s lapunk m. t. barátainak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. Gróf Csáky Albin halála. Gróf Csáky Albin, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter s a főrendiház elnöke meghalt. Egyéb közismert érdemeit nem említve is, az 1894. XXVII. t.-c. megalkotásával méltóvá tette magát, hogy hálával emlegessük nevét s áldjuk emlékét. Ennek köszönhető, hogy a felekezeti középiskolák tanárai is tisztességes nyugdíjat kapnak. Legyen a nemes emberbarát álma csendes a szepesmindszenti családi sirboltban ! Gyászhírek. Súlyos csapás érte dr. Thury Etele theol. akad. tanár urat és családját, amennyiben apósa : beregi Beregszászi} Gusztáv oldi ref. lelkész e hó 15-én életének 77-ik évében meghalt. Temetése 17-én volt Óidon, holttestét Siklósra szállították s ott temették el a családi sirboltban. A család gyászában igaz részvéttel osztozunk. Néhai Németh Ferenc dombói ref. lelkész özvegye: született Szabó Klára ref. lelkészné életének 90. évében Vágfarkasdon elhunyt. Ismét csalódás érte a lelkészeket. Úgy várták karácsonyi ajándékéi a már többször is a legilletékesebb helyeken megígért korpótlékot az 1912. évre. De hiába várták. Ehelyett azonban nem egynek, se kettőnek behívták katonai szolgálatra a fiát, a vejét, vagy mind a kettőt is. Ezeknek hát még külön kiadás is szakadt a nyakukba és még mekkora aggodalom ! Felsóhajtsunk-e : milyen jó is azoknak a lelkészeknek, akiknek nincs családjuk ! Azok csak egyszerűen csalódtak ; de nem várt kiadás, szorongató aggodalom nem jött rájuk ! . . . A korpótlékot biztosító törvényt azonban a miniszter ismét megigérte — a jövőre. Megérjük-e ezt a jövőt? Az esetleg kitörő háború nem tolja-e ki még sok esztendőre ? Ez egy újabb aggodalom. Mert haj! a viszonyok ereje nagyobb lehet, mint egyes kiváló férfiaink jóakarata. Úti figura docet. Nyilvános köszönet. A pápai Kálvin-szövetség segítő jobbját ígérte Dunántúl lelkészeinek, illetve egyházainak. Alulírott bizva ebben az Ígéretben, gazdasági ügyben fordúlt tanácsért ehhez a nemes szövetséghez s rövid idő alatt oly kimerítő útmutatást kapott, amilyenre igazában számítani sem mert. Szólóit pedig az útmutatás arról, hogy községünk talajviszonyaihoz képest helyes-e az itteni gazdálkodási mód, illetve, hogy minő vetésforgók volnának ajánlatosak. Ezzel a nyilvános köszönettel tehát csak azt óhajtom gyülekezeteinknek tudtára adni, hogy nemcsak a hitéletre, de a népünk életében előfordúló bármily fontosabb kérdésre vonatkozólag is kapunk útmutatást. Bizton merem most már hinni, hogy „a hívek magánügyeire“ vonatkozó kérdésekben nyújtandó útmutatás is nemcsupán Ígéret, hanem valóság is leszen. Mert értsük meg azt jól, hogy a gyülekezeti összetartozandóság érzete a legtöbb helyen csupán a papi munkálkodástól függ, az egyházmegye, -kerület, konvent, zsinat az egyháztaggal, az egyénnel csak nagyon halványan, avagy sehogysem érezteti a maga jelentőségét. Ha tehát a lelkész gyönge, akkor szinte nincs gyülekezeti összetartás. Mily másként áll azonban ez a kérdés, ha a gyönge lelkésztől kaphat az egyháztag, az egyén erős tanácsokat a legegyénibb ügyeiben is. Központokon talán föl sem tudjuk fogni ennek az óriási jelentőségét. De alulírott itt e szélső helyen csudálkozva kérdi, hogy miért nem tette meg ugyanezt az egyházmegye, -kerület stb. már régen, hogy ott miért nem vette észbe az a sok nagyon okos lelkészi és világi elme, hogy a lelkészek részére tartott bárminő hosszú buzdító beszédnél többet ér egy kicsiny segedelem ? Örömmel mondhatjuk, hogy mindez most már másként van s hisszük, hogy még nagyon másként lesz. Ám koszorút a pápai Kálvin-szövetségnek! Szebb koszorút én nem nyújthatok, mint ezt a hirdetést, melyet a jövő vasárnap fogok megtenni: „Jelentem a kér. híveknek, hogy a pápai Kálvin-szövetség a hívek gazdasági életére és magánügyeire vonatkozó minden kérdésben, egyszerű levélbeni megkeresésre szívesen és ingyen nyújt fölvilágosítást, fordúljanak a hívek bizalommal lelkészükhöz“. Fenti tanácsukért pedig köszönet a pápai Kálvin-szövetség elnökségének, titkárának és gazdasági tanácsadójának! Nerneskisfalud, 1912. évi december hó 16-án. Kiss Zoltán lelkész. Értesítés. A Ref. Egyházi Könyvtár f. évi illetménye (Pruzsinszky Pál: Kálvin élete II., és Kálvin János kisebb művei) kikerült a sajtó alól és most van kötés alatt. Az utóbbi nagyobb terjedelme folytán (50 ív) néhány heti késedelem állott elő, úgy hogy a szétküldés csak január hó vége felé lesz eszközölhető. Ezt azzal a kéréssel van szerencsém jelezni, hogy a könyvilletmény néhány héttel való elhalasztását tudomásul venni szíveskedjenek. — Tisztelettel dr. Antal Géza bizottsági előadó.
