Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
51. szám. DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LÁP. 439. oldal. ségben lakom. A házbér %'a itt 9%. Községemben a lakások 1/z-a nincs bérbeadva. Tehát a házosztály* adónál községem az I. osztályba tartozik. Lakásom 4 szobából áll. Házosztályadója, ha adómentes nem lenne, 16 korona volna. E 16 korona Ill'll K tőkének a 9%-a. Tehát legalább is 178 koronára kell értékelnem természetbeni lakásom tiszta haszonjogát és a többihez adva, ezután is fizetnem kell a jövedelemadót. A természetbeni lakás haszonértékét ezek szerint a házosztályadó, házbéradó-százalék összevetéséből kell megállapítani. Megjegyzendő, hogy szobának, lakrésznek . számítandók az iroda és lakószobák, akár használtak, akár nem ; nem számítandók a konyha, éléstár, kamrák, pince s az összes melléképületek. A házosztályadó t. i. a szobák száma szerint fokozódik. (Lásd 1909 VI. t.-c. 24. § t.) Bevallandó jövedelemadó alá az esetleg eladott lelkészi vagy tanítói földek árának kamatja, mint tőkekamatjövedelem, ha e kamatot a lelkész, illetve a tanító élvezi; bevallandó még az esetben is, ha takarékpénztárban kamatozik. Ugyancsak bevallandó az egyházközség kezelésében levő oly alapoknak és alapítványoknak kamatjövedelme, melyeknek haszna, kamatja a lelkészt, illetve a tanítót illeti; de ez a szolgálati járandóságok közé tartozik ( c) pont). A föld, lakás, tőkekamat jövedelmi adója mint haszonélvezőt terheli a javadalmast. A többire nézve ide iktatom magát a törvényt: „Á szolgálati járandóságok közé számítandók az egyházi javadalmasoknál különösen a) a természetbeni járandóságok, továbbá a kézi vagy igás munkában évenkint visszatérőleg húzott és a földbirtok tiszta nyereségének megállapításánál figyelembe nem vett szolgáltatásokból eredő jövedelem. (Ez alá a pont alá tartoznak tehát a fa, búza, rozs, árpa, hús, só, bor stb. és a közmunka, akár meg váltva készpénzben, akár természetben szolgáltatik; utóbbi esetben értékelve.) b) az esketési és keresztelési, avatási és temet kezési stóladíjakból, valamint általában az egyházi cselekvényekért a jogszokás alapján követelhető díjakból befolyó jövedelem ; c) a misestipendiumok, istenitiszteleti cselekvények végzése céljából tett és egyéb alapítványok kamatjövedelme ; d) az államtól, a község (város) házi pénztárából, az egyházmegyei vagy bármely más közalapból illetmény (kongrua-) kiegészítés, állandó segély vagy bármely más címen húzott jövedelem“. A többi nem tartozik reánk. De ez is épen elég! Ezekben nincsen szó a készpénzről. Ámde ugyanezen 21. §. 1. pontjának első szava „a fizetés“, mely kifejezés alól a készpénzt kivonni nem lehet. A fent idézett §-rész tulajdonképen ennek a szónak az egyházi javadalmasokra vonatkozóan megmagyarázása. Ugyanezen 21. §. I. 1. p. határozza meg a szolgálati viszonyban levőknek jövedelemadó alapját, így „fizetés, bér, zsold, díj, tiszteletdíj, lakpénz (lakpénz - pótlék), személyi pótlék, korpótlék, működési pótlék és jutalom fejében vagy más egyéb címen járó, állandó természetű intézmény“. „Föld“ ebben nincs. A fent idézett, a szolgálati járandóságok mikénti számításáról szóló a) pontban ez a kifejezés van: „a földbirtok tiszta nyereségének megállapításánál figyelembe nem vett szolgáltatásokból eredő jövedelem“, amit nem tudok másként érteni, mint úgy, hogy a földbirtok tiszta nyeresége nem e pont alatt, hanem külön állapíttatik meg. A végrehajtási utasításban ez van: „Szolgálati illetményeknek nem tekinthetők 2. egyházi javadalmasoknál (pl. lelkészeknél, tanítóknál) az a nyers bevétel, mely az általuk haszonélvezett földbirtokból. . . származik. Ezek, kérem, nem azt jelentik, hogy a föld tiszta nyeresége után nem kell az egyházi javadal masnak jövedelmi adót fizetni, hanem azt, hogy a szolgálati illetmények köréből kiszakítva kell ezt a földjövedelmet számítani, hogy — nagyobb egyházi birtoknál elkerűltessék a földjövedelem kétszeres megadóztatása. A 7000 koronán felüli szolgálati illetményekre ugyanis a törvény 66. §-a értelmében külön jövedelem-adópótlék jár. Ez adópótlék alól az egyházi javadalmi alól a föld tiszta nyeresége mentesítve van. Ezeket különben azért mondtam el, hogy megmagyarázzam a „föld“ szó hiányzásának okát. Fontos kérdés: miként számítsuk szolgálati viszonyból származó természetbeni járandóságaink értékét ? E kérdés eldöntésére nincs jobb mód, mint amely abban a normálköltségvetésben kínálkozik, mely alapon egyházközségeinknek az adócsökkentési segély kiutalta tik. Igen sok egyházközségünkben a lelkész és tanító aszerint, mindent készpénzben számítva igényli s kapja fizetését. Az a számítási kulcs elég alacsony. Volt idő, midőn a képtelenségig alacsonynak deklaráltuk. Ez alaphoz jogunk is van ragaszkodni. Az egyöntetű eljárás szempontjából nagyon ajánlom zsinórmértékül. Az eddig előadottak szerint jövedelmünket felszámítván, jogot ad a törvény, hogy hivatalunk állandó terheit abból levonásba hozhassuk. Tehát : midőn a Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora ! — Elvállal szobák, termek művészi festését ! Alapíttatott í87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modem kivitel! — Szolid árak! -— Aíapíttatott Í87í-ben.
