Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-15 / 50. szám

50. szám. 431. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Az ezek szerint felszámított jövödelemadó-alapból az egyházközség adósságainak kamata vagy járadéka levonásba hozható. Meg kell kísérelni az egyházköz­ség által fizetett illeték-egyenérték és tűzbiztosítási díj levonását is, bár ezek levonásának lehetőségét — mivel a lelkészi és tanítói földekről és lakásokról a jövödelemadót nem az egyház fizeti — a törvény meglehetősen megnehezíti. Sajnos, igen sok egyházközségünk van, ahol a föld, házbér, tőkék, haszonjogok felszámítható hozama nem éri fel a 800 koronát. A törvény a kivetési kulcsot 800 koronával kezdvén, annak jövödelmi adó­ját 5 koronában állapítja meg. „Ha 800 koronán alul is van adóztatásnak helye, 800 koronától lefelé a fokozatok 50 koronánkint, az adótételek pedig 30 f-rel kisebbednek.“ — Pl. 700 korona jövödelem után 4 korona 40 fillér, 650 után 4 korona 10 fillér, stb. lesz a jövödelmi adó. A lelkészek és tanítók a 15. §. f) pontja alapján a 21. §-ban tárgyalt „szolgálati viszonyból származó illetmények és ellátások“ című rubrikába tartoznak. A lelkészek szolgálata „magánszolgálat“. Ilyennek minősül a felekezeti tanítók szolgálata is, mert: „Közszolgálatban állók alatt azok értendők, akik az állami üzemek, a m. kir. kormány igazgatása alatt álló közalapítványok, törvényhatóságok, városok és községek szolgálatában vannak“. Ez azonban csak annyiban baj, amennyiben, mint „magánszolgák“, nem nyerünk vasúti féljegyet. Midőn szolgálati viszonyról emlékezünk, az elé oda gondolandó a „magán“. A szolgálati viszonyból nyert minden jövödelem után a szolga, azaz a javadalmas tartozik jövödelmi adót fizetni. A mi jövödelmünk : föld, természetbeni lakás, kamat, hasznos jog és természetbeni (rozs, búza, fa, stb.) szolgáltatásokból áll. — Vége következik. — Prédikátor. Gondolatok az üres templomok és ezzel összefüggő kérdések felett. — Folytatás. — Ott van s a lelkészi eredményes ténykedés egyik igen-igen hatásos eszközének bizonyul a híveknek meglátogatása házaiknál, ügyes-bajos dolgaikban fel­keresése ! Egyáltalában nem tudom osztani és érteni azok felfogását, akik abban találják a lelkészi tekintély emelésének egyik alapját és módját, ha a lelkész mereven elzárkózik híveitől, ha mint egy elérhetlen magaslatra iparkodik helyezni magát. Amellett, hogy ellenkezik ez a mi hitfelekezetünk demokratikus szer­vezetével, irányával, sőt magának az Idvezítőnek pél­dát nyújtó tanításaival, mondhatnám egész vallásos életünk szellemével, sőt magának az embernek, mint társas lénynek lényegével, szárazzá, üressé, élettelenné teszi a vallásos életet. Megszaggatja az összefűző láncot lelkész és hívek között, önzésre, magának élésre szoktatja a lelkészt és híveket. Hogy a mi nagy alföldi, városi gyülekezeteinkben átlag lanyha, alig-alig fejlődő az egyházi élet, hogy a szektáskodás, felekezetűnkből kilépés, egyházunk hátrányára annyi reverzális-adás történik, legnagyobb részben annak tulajdonítható, hogy ezeknek a népes gyülekezeteknek pásztorai alig, vagy egyáltalán nem ismerik a nyájat, nem érintkeznek közvetlenül annak tagjaival. Nem csoda azután, ha magára hagyatva, züllésnek indúl, széjjel széled, egy-egy tagját s vele hosszú generációk ivadékát elragadozzák az ólálkodó, alkalmat kereső farkasok. Mily jól esik a hivek seregének tudni, látni, érezni, hogy az a jó pásztor velük érez, velük szen­ved, velük örül, nemcsak ajakaival a szószéken, de cselekedeteivel, érzéseivel az életben is hirdeti, alkal­mazza a könyörűlet, a testvériség felemelő, könnye­ket letörlő, bátorító, vigasztaló érzetét. Mintegy magán érzi a gyülekezet minden egyes tagja szüntelen, az élet minden részében pásztorának őrködő, vigyázó tekintetét, észrevétlen, láthatatlan, de azért érezhető szellemi összeköttetés támad közötte s a gondos, a krisztusi fenséges elveket nemcsak hirdető, de meg­valósító lelkipásztor között. Ehhez azonban szükséges és mellőzhetlen kellék, hogy az igehirdetönek szava, gondolata, cselekedete, élete legyen tiszta, feddhetetlen, ékeskedjék belső tiszta­sággal és ártatlansággal. Akik a nép életét megfigye­lik, látniok kell, hogy mily hatással, átalakító, vonzó befolyással van gondolkozásmódjára, magatartására, egész erkölcsi felfogására, lényére nézve a példának. S teljes meggyőződésem szerint egy talán közönsé­ges, szónoki babérokkal nem ékeskedő lelkipásztor, de aki egész lényével híven visszatükrözi annak a szolgálatnak fenségét, amelyre hivattatott, ezerszer maradandóbb hatást, üdvösebb eredményt képes el­érni a vallásos élet terén, mint az az aranyszájú szent János, aki a templomban elragadja a hallgatók sere­gét egész a hetedik égig, de kint az életben lerántja magát is s vele együtt híveit is a sárga földig. Ifj. Stern Lipót Pápa j Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidárú-, csipke-, szalag- és divat­cikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!

Next

/
Thumbnails
Contents