Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
428. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Az állami adótörvények* Sok szó esik mostanság az 1913. év elején életbe lépő adótörvényekről. Újságot figyelemmel olvasó ember tudja, hogy állami adózási rendszerünk, nagy részben, az eddigitől eltérő alapokra helyezkedik. Olvassuk, hogy számottevő társadalmi rétegek mozdulnak meg, tanító-felolvasásokat, magyarázatokat tartanak, hogy az új adózási rendszert megértessék. Érdekel ez minket is. Egyházaink, mint jogi személyek, a lelkészek és tanítók, mint természetes személyek, adófizető alanyok lévén, talán nem végzünk felesleges munkát, midőn az életbe lépő adótörvényeknek különösen egyházaink és jó magunkra vonatkozó szakaszait e b. lapok hasábjain alaposan megtárgyaljuk. Szükségesnek látszik t. i., hogy a lelkészek úgy egyházaik, mint saját maguk adóalapjaira nézve tisztában legyenek s tapogatódzás helyett biztos kezekkel szolgáltassák az adatokat. Elvonnunk a törvény hatálya alól mit sem szabad. A törvény parancsa szerintinél esetleg nagyobb terhet viselni botorság. E kettős elv megvalósítását kívánja tőlünk egyfelől állampolgári jogérzetünk, másfelől érdekeink megvédésének kötelme. Jelen vesződséges dolgozatom e célokat akarja szolgálni s jutalmát abban keresi, hogy a prédikátor-társak figyelemre méltatják s az utólagos rekriminációknak s ide-oda fellebbezgetéseknek, tudatos adatszolgáltatással elejét veszik. A nt. Szerkesztő urat arra kérem, hogy kegyeskednék az egész dolgozatot egy lapszámban leadni, hogy az könnyen kéz alatt tarthatóan együtt legyen. Állami adótörvényeink komplexumát az 1909. évi V., VI., VII., Vili., IX., X., XI. és az ezek némi módosításáról szóló 1912. évi Lili-ik törvénycikkek alkotják. Rendre kell őket vennünk. Az V. t.-c. a földadókataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szól. Az erre vonatkozó munkálat már pár évvel előbb megtörtént. Jegyzőkönyveinkben amiatt fölterjesztett panasz nincs. Ténynek kell hát elfogadnunk azon feltétet, hogy az simán, azaz jogsérelem nélkül ment végbe. E törvény alapján megállapíthatjuk, hogy az eddigi, vagy a mivelési mód miatt esetleg némileg változott földadót ezután is fizetni kell; a földadó fizetésére vonatkozó előbbi törvények e törvény által miben sem módoséinak. Tudott dolog, hogy a lelkészi és tanítói földek adójáért elsősorban az egyházközség a felelős. Ez így leend ezután is. A javadalmas (a lelkész és tanító) haszonélvezetében levő földek adóját azonban ezek a törvények a javadalmas által viseltnek véleményezik, az államot nem érdekelvén, hogy tényleg kicsoda fizeti azt. Egyházközségeink túlnyomó részében a lelkész és tanító földadóját egyházközsége fizeti; de e törvények — amint később látni fogjuk — úgy tekintik mégis, mintha a javadalmas fizetné. A VI. t.-c. a házadóról szól. 27. §-a szerint „állandóan mentesek a házadó alól 1. p. a nyilvános istenitiszteletre szánt épületek, illetőleg a lakóháznak e célra szolgáló részei ... 4. p. az egyházi hatóságok épületeiben kizárólag hivatalos céljaikra használt helyiségek ... 6. p. a lelkészeknek és a nyilvános iskolák tanítóinak és szolgaszemélyzetének természetbeni lakásai, valamint . . . harangozóknak bérfizetés nélkül átengedett szabad lakások . . . 8. p. gazdasági épületek és cselédlakások“. Az adómentesség az egyenes adókon nyugvó összes adó pótlékokra is kiterjed. Ezek szerint az egyház tulajdonát képező egyházi és iskolai célra használt összes épületek továbbra is élvezik a házadó alóli teljes mentességet, sőt az egyházra nézve a teljes adómentességet. Viszont következik, hogy a nyilvános istenitiszteleti helyiségen, illetve célon kívül más egyházi és iskolai célra bérbevett ház, vagy annak része nem adómentes. A bérbeadó a házbéradót köteles fizetni. Több egyházunknak van bérháza. Ennek létét a tulajdonos a községi elöljáróságnál felszólítás nélkül, a pénzügyminiszter által kitűzött határidőig a kivetés során megállapított adónak 1%-ot kitevő többlete, mint birság terhe mellett bejelenteni köteles. Ha felhivatván, 8 nap alatt sem adja be vallomását, birságképen, házbéradója további 4%-kal emeltetik. Házbéradóúl 1000 lélekszámon aluli községekben 9%*a> 1000-en felül 15.000 lélekszámig ll°/0-a, azonfelül 14 °/<ra fizetendő a nyers jövödelemnek, tehát a haszonbérleti szerződésben kikötött összegnek, álljon az készpénzből vagy természetbeni szolgáltatásból. Természetbeni szolgáltatás alatt érti a törvény a bérlő terhére kikötött tűzbiztosítási és adófizetési kötelezettséget is. Ezek tehát a haszonbérösszeghez hozzászámittatnak. Megjegyzendő, hogy a bevallás alapján megállapított házbéradó nem lehet kevesebb az azon községben más hasonló épületre kivetett házosztályadónál. Ha a házbér egészben vagy részben bevehetetlenné vált, az arra eső házbéradó törlése kérhető. A VII. t.-c. a tőkekamat és járadékadót állapítja Névjegyek, eljegyzési- és esketési értesítések, báli meghívók stb. ízléses, tiszta kivitelben készülnek a Főiskolai nyomdában, Pápán. Megrendelések Kis Tivadar nyomdavezetőhöz intézendők, Pápa, Fő-utca 21. szám alá. énis Tivadar könyv-, papír- és zenemű-kereskedő, a ref. főisk. nyomda kezelője b. u. é. k. Pápa
