Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-20 / 42. szám

364. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. a hármas színű kokárdák elárulják, hogy itt a ma­gyart megbecsülik. Már sok magyar szót is tudnak és az érkezőt magyarul, Isten hoztával fogadják. A város előkelő családai közül különösen meg kell említenem a Moody- és a Macdonald-családot. Egész a legutóbbi évekig Macdonald James úr volt az ösztöndíj-bizottság titkára, most már fiatalabb erőnek adta át a munkát, de azért ő is élénken érdeklődik a „Hungarian bursar“ iránt (—a magyar ösztöndíjas). Utódja a fiatal Guthrie, szintén nagy szeretettel végzi feladatát és minden alkalmat felhasznál, hogy hazánk és egyházunk iránt érzett rokonszenvét kimutassa. Dr. Moody András, aki évtizedekig állt a buda­pesti skót misszió élén és aki most a nyugalom éveit Edinburghban tölti, szintén sokat fárad, hogy a magyarok ott tartózkodása gyümölcsöző legyen. Egy olyan életet szemlélve, mint az övé, érthetni meg, mit jelent gentlemannek lenni. 0 csak névleg ment nyugaloma. Most az edinburghi városi misszió el­nöke ; majd minden hónapban hoz tőle a posta egy kis traktátust. A magyar diákok a megmondhatói, hogy a 70-en felül levő kedves öreg úr hányszor mászta meg a 106 Marchmont Road harmadik emeletét, csak azért, hogy megnézze, mit csinálnak az ő szeretett magyarjai. Néha annyi meghívót kap a magyar diák, hogy kénytelen egymásután kimenteni magát, különben foly­ton tea-partikban kellene részt vennie. Hát még ha kissé muzsikális természetű ! Biztos lehet, hogy alapo­san kihasználják e nemű képességeit. Gondoljunk e mellett Edinburgh pezsgő egyházi életére, a sok intézményre, melyek mutatják, miként kell Krisztus szellemének áthatnia a modern életet és beláthatjuk, mily felelősségteljes alkalom nyílik azok előtt, akiket Isten ide küld ki. Az alkalom min­dig felelősség ; érezzék ezt a felelősséget mindig job­ban úgy a magyarok skót pártfogói, mint a kimenő magyar diákok, akkor a következő 50 esztendő még áldásosabb lesz egyházunkra nézve és még szorosabb lesz a kapocs, mely most összeköti a magyar és a skót reformátusságot. — Vége. — Pongrácz József. Uj orgona. Erzsébetháza (Szepes m.) község a temploma részére szükséges új orgona készítésével a számos pályázó közül az előnyösen ismert Országh Sándor és fia rákospalotai (Budapest mellett) orgona- és harmoniumgyáros céget bízta meg, kinek ajánlata a legelőnyösebb volt. Genfi jegyzetek. — Folytatás. — Az iskolából kikerült gyermek előtt új világ nyilik. A függetlenségérzet, addig ismeretlen egyéni vágyak és törekvések jelennek meg, kibontakozik az öntudat s az ifjú többé-kevésbbé ideált választ. Ez a kor, az öntudatnak, észnek és szívnek erősítő, fej­lesztő ideje képezi alapját az erkölcsi személyiségnek. Éppen ezért az élet e Sturm und Drang kora rend­kívül válságos, sokszor eredménytelen, meddő, sok­szor romlást, erő helyett gyengeséget eredményez. Irányítani kell tehát az ifjút. A nevelés az iskolánál nem fejeződhetik be, hiszen .ezután kezdődnek csak az igazi küzdelmek, kisértések. Mindenki nem végez­het felsőbb iskolákat; igaz, hogy ezek is csak az értelem fejlesztésére irányúinak. Semmi sem képzel­hető tehát fontosabbnak, mint az ifjú irányítása, ne­velése, segítése egyénisége kibontakozásában. Erkölcsi, politikai érdeke ez minden nemzetnek, minden társa­dalomnak, ha jövőjét biztosítani akarja. Ideális szem­pontból a család volna az erkölcsi nevelés székhelye, de hányszor látjuk, hogy ezt a kötelességét a család nem jól, vagy egyáltalán nem tölti be ? A társada­lomnak kell tehát folytatni azt, amit az iskola el­kezdett, megvédvén, felfegyverezvén az ifjút azok ellen a veszedelmek ellen, melyek az életben fenye­getik. Erre vonatkozólag pedig leghathatósabb, leg­lélektanibb eszköz az ifjúsági egyesületek felkarolása bármilyen formában s a cél kivételével, a részletek­ben, bármilyen irányban. A modern pedagógia meg­tanít bennünket arra, hogy a gyermekeken, az ifjakon való zsarnok uralkodás helyett le kell szállani hozzá­juk, hogy a kivénült tekintély módszerét a szabadság­gal kell helyettesíteni, mely egyedül képes embereket, azaz szabad és öntudatos egyéneket formálni. Már Rousseau is hirdette, hogy a nevelést nem kívülről, de belülről kell végezni. Ezzel a módszerrel nem szükséges azt tennünk, ami lehetetlen, t. i. teljes, be­fejezett nevelést, részletes életszabályt adni, hanem elvezethetjük az ifjút oda, hogy egyénisége, öntudata, akarata kibontakozzék és nevelje saját magát. Meg­ismerni bűnös voltunkat, ez az első lépés, de csak egy lépés. Az ember bűnös, tehetetlen, gyenge. Ezt mindenütt halljuk. De ne feledjük, hogy vannak ben­nünk alvó energiák, melyek várják az ébresztő nap­sugarat. Abból indúljunk ki, hogy az ember nem egé­szen bűnös, hogy él benne egy felsőbb természet, egy magasabb ideál, melynek az öntudatra lépve, le kell győzni a másikat. Alapíthatott 1864-ben. .A vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott 1864-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. — • Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.

Next

/
Thumbnails
Contents