Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
Huszonharmadik évfolyam. 38. szám. Pápa, 1912 szeptember 22. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4-50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Az Országos Ref. Lelkészegyesület munkája. — Részlet ár. Antal Gábor püspök úr évi jelentéséből. — A belmissziói tevékenység irányítására és szervezésére kell nagy gondot fordítanunk. Nagy szerencsének tartom reformált egyházunkra nézve, hogy az a mozgalom, amelyet az ORLE kezdetben úgy látszott, hogy a hivatalos egyházon kívül, sőt azzal szemben indított, rendes mederbe jutott annak folytán, hogy az egyesület alapszabályai megerösíttettek, szervezése törvényesen elismertetett és az által az egyetemes ref. egyháznak látszólagos versenytársából közös célra működő, fontos és tetterős szervévé lett. Az a lelkesedés, amelyet az ORLE saját ügyeinek intézése iránt az egyház lelkészt karában ébreszteni tudott és az az eredmény, amelyet különösen a Kálvineum szervezése ügyében rövid idő alatt elért, azt bizonyítják, hogy ez az Egyesület lesz hivatva arra, hogy egész egyházunkban irányítója legyen a hasznos és áldásos belmisszió tevékenység szervezésének és vezetésének. Ha az ORLE nemcsak évi közgyűlései alkalmával az ottani tárgyalásokban és határozathozatalokban meríti ki a maga tevékenységét, hanem az egyes egyházmegyékben alakítandó szervei részére átveszi azon feladatok munkálását, amelyet eddig az egyházmegyei lelkészértekezletek körébe utaltunk; de amelyeket azok nem tudtak a várakozásnak megfelelően megoldani: akkor a mi gyülekezeteinkben mindenütt erős fejlődésnek indúlhat nemcsak a vallásos és egyházias élet, hanem ahhoz csatlakozva az egyesek anyagi és erkölcsi jólétére áldásos befolyással bíró társadalmi tevékenység is. Mert hiszen igaz, hogy az egyháznak fö célja hivei kebelében a tiszta keresztyén hit és erkölcs ápolása, ezáltal az életnek megnemesítése, a lelkeknek az üdvösség útjára való elvezérlése, azonban az ezen feladat valósítására szolgáló munkának a gyakorlati élettel benső összeköttetésben kell lennie, mert különben célját az egyház éppen a gyakorlati életben felmerülő sokféle akadályok miatt el nem érheti. így a belmissziói munka körébe fel kell venni a szegények gondozását, különösen pedig az ifjúságnak erkölcsi és anyagi védelmét és irányítását (patronage), fel keli venni .az alkoholizmus elleni védekezést, a hívek körében a gyakorlati életben szükséges ismereteknek terjesztését, a társadalmi ferde és túlzó irányzatok elleni küzdelmet, a nép anyagi jólétének emelésére szolgáló mindennemű társadalmi és gazdasági intézmények ismertetését, sőt azok életbeléptetésének és kihasználásának megkönnyítését, az egygyermek-rendszer elleni küzdelmet, a kivándorlás megakadályozását stb. Ügy látóin a jelekből, hogy az ORLE csakugyan oda törekszik, hogy tagjait ezen irányokban hívja munkára és üdvözlöm azt a kezdeményezést, hogy folyó évi október hó 2—5-ig belmisszió kurzust szervezett, amelyen oda fog törekedni, hogy a résztvevők mindezen teendőkre nézve alapos tájékoztatást nyerjenek és a céltudatos, közös munkára képesíttessenek, amit azután gyülekezeteikben és esetleg tiszttársaik körében is áldásosán gyümölcsöztethessenek. Nálunk ez irányban még eddig nagyon kevés
