Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-25 / 34. szám

295. oldal. 34. szám. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP. mindaddig sem a rabságában, sem a szolgaságában, sem abban nem hiszek, hogy nincsen joga. Abból a békéből, amit T. I. tanító úr hint, nem kérek ! Talán érzi maga is, hogy így kellene lenni, de az a cikk nem arrúl tanúskodik ! „Van pénz az állampénztárban ágyú-hajóra, papra, katonára.“ Ez, szerinte, nem más, mint a szentirás ezen szavainak: „Szegd meg az éhezőnek a te kenyeredet“ más szavakkal való ki­fejezése. Ha elfogulatlanúl akar Ítélni, a papra nincs pénze az államnak, de ha volna is, merje ezt tagadni, hogy a papra nincs oly szüksége a társadalomnak, mint a tanítóra ? Miért nem mondott törvényszéki bírót, jegyzőt, vasutast? Miért szálka mindig a pap? Hallotta ön valaha a papságtól a tanítóság lekicsinylését, mikor helyzetének javításáért küzdött ? A papság örömmel látta a tanítóság fizetésének rendezését. Miért bántja most a puszta Ígéret; mert eddig csak azt kaptunk. Bizony-bizony, a fenti szentirási tétel helyett helye­sebb ez : „Kárhoztattátok, megöltétek az igazat, noha nem vétett ellenetek.“ (Jakab V. 6.). Ha olyan nagy szálka az a pap, menjen az államhoz, ott majd talán nem lesz. És még panaszkodik, „hogy ajkain némúlva áll a szó“. Talán biztassuk, hogy csak beszéljen to­vább, hangja nagyon kellemes, vagy a bünbánat meg­szaggatott ruháiban Lévára zarándokoljunk s Léva ősi várát Canossa várává avassuk fel ? Bizony, uram, Zoványi kevesebbért kapott fegyelmit! Beszél zsineggel fojtó gőgös zsarnokról, Portu­gáliáról s Kínáról s utána mindjárt a szentlélek na­gyobb csudájáról szól és ezt Svájcz népével magya­rázza. Miért nem az olasz-tripoliszi háborúval, az jobban ide illik. „Első a nép választójoga, második a tanítóság jövője s a boldogság gyümölcse ölbehull.“ S a har­madik ? Talán a papság kipusztítása a földnek színé­ről ? De nincs is szükség harmadikra, hisz célt ért az emberiség, amiután vágyódik, t. i. a „boldogság gyümölcse“ ölébe hull. Csak azután a gyümölcs éret­len ne legyen, mert akkor sokaknak elvásítja a fogát! íme, milyen könnyen megvan oldva az a nagy kérdést, miként lehet az ember boldog ? ! Bizony, sokkal jobban tenné tanító úr, ha nem azt keresné, ami szétválaszt, hanem azt az összekötő kapcsot, a szeretetet igyekeznék erősíteni, akkor majd eljön a jobb kor, az egymás megértésének, az egymás munkája megbecsülésének kora. Csiba Imre ref. ielkész. Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye aug. 8 án tartotta a kör­mendi református templomban ezévi közgyűlését. Előző nap délutánján pedig tanügyi bizottsági ülés és lelkész­értekezlet volt, amelyen a másnapi gyűlési tárgyak felett folyt előkészítő eszmecsere. A közgyűlés reggel nyolc órakor istenitisztelettel vette kezdetét, amelyet Fülöp József tanáosbiró úr végzett, tőle megszokott lélekemelő, buzgó imát mond­ván az egek Urához. Szűcs László esperes és Chernél Autal gondnok urak elnöklete alatt a gyűlés megalkulván, örömmel vettük tudomásul, hogy világi uraink teljes Bzámmal és lelkészeink is — egy kivételével, akit temetés tar­tott távol mind megjelentek a gyűlésen. Az esperesi jelentés híven beszámolt az egyház­megyének egyévi állapotáról é? örvendetesen vettük tudomásul, hogy mindenek ékesen és jó rendben van­nak. viszály, zavar, most már egy gyülekezetünkben sincs, amit az bizonyít legjobban, hogy mindössze két jelentékteleu közig, bírósági ügy adatott be. Hozzánk áttért 13, kitért 4. Avas Dánies kerkakápolnai lakos 80.000 koronát kitevő vagyonát templomépitésre hagyta, bár a végrendelet pörrel lett megtámadva, de az egyházra nézve kedvező kimenetel kétségtelen. A hátra lékos egyházi adó a kivetett adónak csak 3°/0 át teszi. Kustánszegen 12 ezer Hidashollóson 7 ezer, Senye - házán 16 ezer, Őriszentpéter 14 ezer korona költséggel uj iskolák épültek. Barabásszegen lelkészlak és mellék­­épületek 15 ezer, Németfaluban templom 54 ezer, Veleméren iskolaépítés van folyamatban 15 ezer korona költséggel. Az iskolák szellemi állapota teljesen kielégítő, amit a tanügyi bizottsági jelentés is igazol. A jelentést a gyűlés megelégedéssel vette tudomásul és az esperes ur azon két indítványa, miszerint: 1. közgyűlésünk fejezze ki részvétét a püspök urunkat ért fájdalmas csapás felett, amelyet a családjában történt gyászos e^et idézett elő; továbbá 2. fejezze ki a közgyűlés örömét és üdvözletét főgondnok urunk előtt, hogy az ő személyét ért merénylet szerencsésen meghiúsult, — egyhangúlag határozatba ment. A gyűlés főbb tárgyai a következők voltak : Szőnyi Sándor missiói lelkész urnák őriszentpéteri lelkészül való megválasztása megerősíttetett. Gueth Gyula dr. egyházmegyei ügyész urnák lemondása tudo­­mássul szolgál. Egyházmegyei ügyésszé: dr. Szász Ferenc kir. törv.-széki biró úr, egyházkerületi pótképvi selővé Csukás Endre tanácsbiró választatott meg. A-lapittatott 1804-ben. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapittatott 1804-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, tenth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő' után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. —- Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. z=z=z ( életemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át-

Next

/
Thumbnails
Contents