Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-18 / 33. szám

286. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. válasszon ; az ellen pedig — a csurgói köri lelkesz­­értekezlet indítványának megfelelően — állást foglal, hogy e memorandum nyomdai költségei a kerületi pénztárból fedeztessenek. A közgyűlés, bár elismerte, hogy a memorandumban vannak egyes pontok, melyek nagyon is megszivlelendök s tárgyalásra méltók, de már a hangja miatt, melyen az írva van s a lelkészekre alaptalanul szórt vádak miatt az egész memorandum felett napirendre tért. A csurgói főgimnáziumi ügyek közül kiemelendő, hogy Barakonyi Kristóf, az igazgató-tanács elnöke ez állásáról lemondott. Helyébe Peti Lőrinc e. m. tanács­­biró került. Úgyszintén üresedésbe jött Trencsényi János lemondásával az egyh. m. és főgimn. pénztár könyvelő állása. Gaál Elek csurgói adóhivatali fő­­ellenőrrel töltetett be. A tanügyi bizottság jelentésének tárgyalása kap­csán előkerült a s.-udvarhelyi tanító panasza. 130 gyermeket tanít egymaga. Azt kérte a presbitériumtól, hogyha már a másodtanitőságot nem akarja felállítani, honorárium címén fizessen néki az egyház évenként 200 K-t, mert az országos törvények világosan ki­mondják, hogy maximum 80 gyermek vehető fel egy­­tanitós iskolába. A presbitérium megtagadta kérését. Az e. m. tanügyi bizottság elé került az ügy, mely azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a tanítót kötelezze minden honorárium nélkül a taní­tásra úgy, mint az eddig volt. Hiába erőlködött az egyszerű, de mindenesetre becsületes ember és tanító e reá nézve méltatlan javaslat ellen, szószólója nem igen akadt, sőt volt egy „fiatal“ gentlemán tanitó­­társa, ki éppen ellene agyarkodott, az egyh. m. köz­gyűlés pedig elfogadta a tanügyi bizottság jelentését. Valóban méltánytalan a közgyűlés határozata. 130 gyermek egy kis iskolában, egy tanítónak a ve­zetése alatt! A szülők, iskolaszék, egyházi és világi hatóság pedig folyton azon panaszkodnak, hogy a somogy-udvarhelyi tanító kötelességét nem végzi, nyil­vánvaló, mert hát a növendékek vagy csekély, vagy éppen semmi haladást, semmi előmenetelt nem tanú­síthatnak. No és lehet felette csodálkozni; a különben is gyenge testszervezetü, idős tanítót lehet-e lelki­furdalás nélkül kárhoztatni? Hol van a tanító, legyen az bármily kapacitás hivatása terén, aki 130 növen­dékből álló iskolát úgy vezet s a növendékeket úgy tanítja, hogy méltó kifogást találni nála is ne lehetne ? Ember képtelen erején felül dolgozni; a közgyűlésen hozott határozat mégis az ellenkezőjét kívánja attól a tanítótól. A csurgói izr. elemi iskolában jár évente maximum 60—80 növendék — ide értve a más­vallásuakat is, mert hát azok is járnak oda, — mégis két tanító működik abban az iskolában. Hát csak nálunk, reformátusoknál, kik iskoláinkra ősidőktől kezdve büszkék voltunk, történhetik meg az az áldat­lan állapot, hogy egy tanítónak — a presbitériumnak makacssága miatt — 130 gyermeket kell tanítania ? Hiszen, ha 130-at köteles egy tanitó tanítani, ilyen­formán 200 at, 300-at és igy tovább ... ad infinitum is köteles tanítani. Nem a tanítót, de egyszer már az egyházközséget, különösen annak a semmi szellemi munkát értékelni nem tudó és nem akaró makacs presbitériumát kellene szigorúan kötelezni arra, hogy a másodtanitóság felállításával a tanítás éppen nem hibáztatható, felfordult helyzetén változtasson. A segélykérvények és a missziói bizottság jelen­tésének letárgyalása után a közgyűlés véget ért. V. A mezőföldí ref. egyházmegye közgyűlése. A mezőföldi ref. egyházmegye július 31 én és augusztus 1 én tartotta rendes közgyűlését a székes­fehérvári templomiján Kenessey Miklós gondnok és Szűcs Dezső esperes elnöklete alatt. A gyűlésen a tanácsbirői kar teljes számban, a lelkészi kar egy kivé­telével, 8 az egyházi képviselők is csekély kivétellel megjelentek. A XC. Zsoltár orgonakiséret mellett való eléneklése után esperes magaa szárnyalása imát mon­dott ; amely után egyházmegyei gondnok a gyűlést megnyitotta. Az alakulás formaságainak megtörténte után Dernjén Anna, Pintér Jolán, Kiss Ernő, Bardóez Tivadar újonnan választott tanítók tették le a hiva­tali esküt. Ez után az esperesi jelentés tárgyaltatott Medgyasszay Vince főjegyző előadásában, melynek során örömmel vette tudomásul az egyházmegyei köz­gyűlés az Euyingen és Táczon rendezett „Kálvineum“ ünnepélyeket, melyek szép erkölcsi és anyagi haszon • nal végződtek. Köszönetét mondott az enyingi és táozi egyházaknak a Kálvineum javára tett 2UÜ. illetve 300 koronás alapítványukért, a többi egyházakat is buz­dítja hasonló áldozathozatalra. Örömmel vette tudomásul, hogy a gyámintézeti segély — ba kis mértékben is — felemeltetett. A gondviselés iránt való hálaérzelemmel üdvözli egyház­­kerületünk főgondnokát : Gróf Tisza István urat a gyilkos golyótól szerencsés megmenekülése alkalmával, s szeretetéről, ragaszkodásáról jegyzőkönyvi kivonat­ban értesíti. A részvét hangján emlékezik meg Maller Károly bodajki lelkész, Szűcs Ferenc volt bodajki segédlelkész és Németh Gusztáv ladányi tanító el huny tárói. Az előbbi 50 évig munkált az Ur szőlejében, az utóbbiak a munka kezdetén dőltek ki a munkások sorából. Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divat­cikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!

Next

/
Thumbnails
Contents