Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
258. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. A szabadkőművességről. — A csallóközi lelkészt kör értekezletén tartott felolvasás. — — Folytatás. — A legnagyobb tisztelettel és elismeréssel hajlok meg azelőtt a filantropikus tevékenység előtt, amit a szabadkőmivesség, dicséretet nem várva, kifejt. Az ingyen kenyér, ingyen tej, az alkoholizmus ellen való küzdelem, a szünidei gyermek-telepek, hogy a fővárosi szegény gyermekek vidéken, jó levegőn nyaralhassanak; s az a sok ismerten, vagy ismeretlenül végzett jótétemény, mely szabadkőmives forrásból származik ; továbbá tiltakozás minden elnyomás és zsarnokság ellen; elitélése a felekezeti-, társadalmi- faji- és nemzetiségi előitéleteknek s ezek megszüntetésére irányzott csendes közreműködés, az egyetemes testvériség és emberszeretet propagálása, mind oly tény, mely, ha nem áll más cél szolgálatában, alkalmas megnyerni minden tisztességes ember rokonszenvét. És valóban, a protestáns országokban, ahol leginkább filantropikus és közművelődési munkásságot fejt ki, zavartalanul végzi e nemű feladatát. A lelkiismereti kényszert nem ismerő, a haladás és művelődés szolgálatában álló protestántizmussal nincsenek összeütközései ; de ott nem is csapott át a szélső irányzatok robbantó túlzásaiba. De itt nálunk is inkább rokonszenvére, mint ellenállására talált a protestáns köröknek. De más a vélekedésem az iránt a filozófikusprogresszivus munkája iránt, mely hazánkban alkalmas charitativus, jótékonysági tevékenységének háttérbe szorítására s amely midőn merőben keresztyéntelen világnézet kialakítását és terjesztését célozza, a keresztyénség léte ellen tör. Hogy az állam rendje ellen is irányúi, csak éppen érintem. Ez kevésbbé tartozik reánk. De itt méltóztassanak megengedni némi különbségtételt a szabadkőmivesség és szabadkőmivesség között, melynek körében ellentétes irányok küzdenek. Azonban már itt jelzem, hogy én főként ez irányok egyikével, amely hazánkban francia hatások alatt mind szélesebb körben tért hódít, foglalkozom. Az egyik, forrásomul szolgáló szabadkőmives könyv úgy állítja be a szabadkőmivességet, mint az egész világra kiterjedő egységes irányzatot. „Aszerint, amint egyes országokban a tényleges szükségek meg követelik, ezen célok egyike, vagy másika nyomúl homloktérbe s a szövetség intenzívebb munkássága legtöbbször speciális viszonyok által határoztatik meg. Bizonyos államokban, hol a politikai és társadalmi kérdések úgyszólván elválaszthatatlanok egymástól, a szabadkőmivesség látszatra politikai hatóerőként jelentkezik, mint pl. Franciaországban, hol a köztársasági kormányformát a szabadkőmivesség speciális alkotásának tekinti s afelett szerető gonddal őrködik, megvédeni kívánván minden nacionalista s köztársaságellenes törekvésektől. Ugyanezen forrásból származik azon állhatatos harc is, mely ez országban az állam és az egyház végleges elválását s az egyházi vagyon szekularizációját s annak a nép között való felosztását eredményezte s mely az oktatást minden fokon kizárólag állami feladatnak tekintvén : abból minden egyházi vonatkozást kizárni igyekszik. Másutt ismét szociális téren, közművelődési és jótékonysági intézmények létesítésében jelentkezik a szabadkőmives tevékenység, mint pl. Angliában, Németországban és Hollandiában; vagy a klerikálizmus elleni harcban, mint Spanyolországban és Itáliában; s politikai reorganizácionális törekvésekben, mint pl. Törökországban és Portugáliában. Bárminemű alakban jelentkezzék is azonban a szabadkőmives szellem, mindenkor csak a haladás ügyének áll szolgálatában s az emberi nem tökéletesedését a kultúra békés eszközeivel igyekszik előmozdítani“. (Aczél G.: Szabadkőmivesség titkai, 104—105. 1.). Tehát csak a megnyilatkozása volna más az egy ugyanazon szellemnek. Pedig egységről szó sincs. Sőt hazánkban éppen napjainkban éli a szabadkőmivesség legválságosabb napjait s nem lehetetlen, hogy ez á válság szakadással ér csak véget. Az egyetemes világ-szabadkőmivességben a szakadás régibb keletű s éppen nem áll, hogy a szabadkőmivességben lévő eltérések csak a speciális viszonyok által meghatározott munkafeladatokra vonatkoznak. A különböző irányokat létrehozta az az eltérő világfelfogás, mely az egyes páholycsoportosulatok között megvan s amely oly mélységes szakadék gyanánt jelentkezik, hogy pl. az északamerikai páholyok a francia páholyokkal való minden érintkezést elutasítanak maguktól. Maga Quartier-La-Tante a nemzetközi szabadkőmives világiroda vezetője ismeri el és fejtegeti az ellentéteket, mely szerint három irány különböztethető meg a szabadkőmivesség kebelében : 1. az angol szász irány, melynek jellegét a charitativus, jótékonysági; 2. a germán, melynek jellegét a filozófikus munkálkodás adja meg, e kettő egyúttal vallásos Nyári mulatságokra műkedvelőknek a legváltozatosabb hangú és formájú kabarét, egyfelvonásosok, színpadi jelenetek, pajzán dalok és kupiék, tánc-zene hangjegyek, szavalásra alkalmas költemények, papír-lámpák (lampionok), szerpentin, konfetti, táncrendek, uiegliivók legolcsóbban szerezhetők meg Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik sz. Telefon 9. és 16. sz.
