Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

18. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

157. oldal.

egyetemet kíván, kezdettől fogva itt és másutt perhorreszkálta. Helyesebbnek tartja a másikat, mely állami egyetemekbe akarja bevinni a protestáns felfogást. Tehát nem a francia, hanem a német rendszer, azt a német katholikusok megvalósították nagy eredménynyel. A küzdelemnek, mely megvédte felsőoktatásügyünket, két iránya volt. Nemzeti és felekezeti. Optimisták hihetik, hogy e nemzeti feladat megszűnt; az állam magyar maradt. Ez sem egészen biztos, azonban talán igaz. Felekezetileg azonban egy világtörténeti feladat vár reánk. A klerikálizmus a hitet képviseli a tudomány ellen, a materializmus a tudományt a hit ellen. Mi képviseljük egyedül a hitet és tudományt együtt. Ezen irány elejtése nemcsak protestáns, hanem állami veszteség is. Ezért jutott ő szükségképpen a javaslattal szemben negativ álláspontra.

Utána dr. Baltazár Dezső püspök állott szólásra. Tisztában van azzal, hogy a debreczeni egyetemnél érdekeik szenvednek, mert a főiskola nem fog rendelkezni azokkal a garanciákkal, melyekkel eddig rendelkezett. Helyesli György Endre felfogását, de szerinte ő nem számol a jövővel. Ezek előrebocsátása után kérte, hogy az egyetem kérdésében hozandó határozatnál az elvi jelentőségű általános keretek között maradjon meg a konvent. Általánosságban elfogadta a javaslatot.

Nagy érdeklődés mellett állott fel ezután szólásra Tisza István gróf. Kijelentette, hogy Baltazár Dezső javaslatához hozzájárul. Nem tartja célszerűnek, hogy a konvent már előre megkösse az egyházkerület kezét és az utóbbi indítvány jobban biztosítja azt a célt, amelyet Baltazár vázolt. Nem lehet szerehányást tenni a többi egyházkerületeknek azért, hogy nem voltak képesek a debreczeni egyetemért nagyobb áldozatot hozni. Ezután áttért arra a fontos elvi kérdésre, amelyet György Endre vetett fel, hogy vájjon a felekezeti, vagy az állami egyetem felel-e meg jobban a protestantizmus érdekeinek. Biztosítja György Endrét, hogy azokat az ellentéteket, amelyek a hit és tudomány között vannak, a protestantizmusnak kell elsimítani és a magyar protestantizmus csak addig bír létjogosultsággal, amig betöltheti azt a hivatást, amelyet a múltban betöltött és a mai versenyviszonyok között is mint elsőrangú kulturtényezőnek kell befolyást gyakorolnia a nemzet kultúrájára. A nagy vagyonnal rendelkező katholikus egyháznak sem állhat rendelkezésére az az óriási összeg, amely egy magas színvonalon álló egyetem felállításával és állandó fentartásával, fejlesztésével jár. Mi, — úgymond — csak

másod- vagy harmadrendű, már születésekor vérszegény egyetemecskét tudnánk felállítani, ami alig adhatna valami kultúrát. Elveti ezért a felekezeti egyetem eszméjét és a legnagyobb örömmel látja azt, hogy azok a férfiak, akik akkora buzgalommal és lelkesedéssel jártak el a debreczeni egyetem fálállítása körül, oly mederbe terelték a megoldást, hogy megfelelő színvonalú egyetem mellett a protestáns érdekek is érvényesülnek. A protestáns ifjúságtól függ, hogy vezető szerepet vigyen a tanárképzés terén. Ezt pedig leginkább teszik lehetővé a magasabb színvonalú egyetem mellett felállított internátussal. Kétségbe vonja, hogy a javaslat szerint kiadnák kezükből a tanárképzést és hogy csökkentenék a protestánsok áldozatkészségét, mert inkább ellenkezően áll a dolog. Az államnak is csak azt a pénzt fogják adni, amelybe a theológiának egyetemes fakultás színvonalára való emelése kerül. Abban a felfogásban van, hogy a protestáns egyetemi mozgalom most találta igazán fején a szeget és épen ezért nem borongó hangulatban, de teljes megnyugvással fogadja a javaslatot.

A kérdéshez hozzászóltak még : Dóczy Imre, aki nemcsak internátus felállítását tartja szükségesnek az egyetem mellett, de egy tanárképző felállítását. Ily irányú pótjavaslatot nyújtott be.

Nagy Károly és többek hozzászólása után gróf Degenfeld József szavazásra bocsátván a tanügyi bizottság javaslatát, valamint a beadott többi javaslatokat, illetve pótlásokat, a konvent a tanügyi bizottság javaslatát a Baltazár Dezső és Dóczy Imre által indítványozott pótlásokkal elfogadta a következőképpen :

Az egyetemes konvent a maga részéről is mély megilletödéssel fogadja a tiszántúli egyházkerület felterjesztését,, amelyben a debreczeni ref. főiskolának a Debreczenben felállítandó állami egyetemmé alakításához való hozzájárulást kér. Bár nagy sajnálattal érzi, hogy e tény által a magyar református felsőoktatás egyik legerősebb intézetének vezetése esik ki a református egyház kezéből, mindazonáltal átértve a magyar nemzeti kultúra magasabb érdekeit, amelyekkel a ref. egyház kulturális törekvései mindenkor a legszorosabb összhangban állottak, e mellett abban a tudatban lévén, hogy ez a tény önként érthetöleg nem érintheti a református egyháznak a református egyetem állíthatása iránt való törvényes jogát: elvileg hozzájárul a tiszántúli egyházkerület felterjesztéséhez, azonban felhívja a tiszántúli egyházkerület közgyűlését, hogy az e tárgyban az állammal kötendő és az egyetemes konventnek annak idején helybenhagyás végett bemutatandó irás-Régner Pál templom- és díszfestő Pápa.

Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora ! — Elvállal szobák, termek művészi festését!

Alapíttatott Í87f-ben. — Cím- és betűfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott Í87í-ben.